H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

NAGY MÁRTA: HADZSI DEMETER PROSKYNETÁRIONJA JÁSZBERÉNYBEN

Hadzsi Demeter proskynetarionj a (A jászberényi Jász Múzeum tulajdona) alapja ószövetségi, újszövetségi szövegek, apokrifek és köznapi történések. A megformálásmód, a rajz igen egyszerű. Az ismeretlen festő kevés színt használt, alapvetően két színből, a narancssárgából és a sötétkékből építkezett. Látnivaló, hogy miközben nyilvánvalóan előképek nyomán dolgozott, tudatosan szerkesztette meg a teljes kompozíciót. Vezérelve a szimmetriára való törekvés volt. Ez nyilvánul meg a teljes képmező alsó, fölső sávra és középső egységre bontásában. A mester az egyes egységeken belül is szimmetriára törekedett. A fölső sávban például, a középső, Jézus megkeresztelkedése-jelenettől jobbra és balra azonos mennyiségű kompozíciót helyezett el. A jelenetek az egyes egységekben ritmikusan váltják egymást. Szemléletes példa erre a fölső sáv hegyecskéinek elrendezése, színezése. A festő törekedett az alsó és a fölső sávok kompozíciónak mennyiségi egyensúlyban tartására is. A teljes képfelület szimmetriáját nagy mértékben erősítik a négy sarokban elhelyezett narancssárga mandorlák az evangélista-szimbólumokkal. A képmező szélein futó vastag narancssárga sáv keretbe foglalja a teljes képet. A festő vezérelve olyan erős volt, hogy nem riadt vissza a szimmetria megbontásától sem, a bal alsó sarok sötétkék kerettel határolt vitorlása példázza ezt. Összességében elmondható, hogy az ismeretlen festő feszes szerkezetű, világos, jól áttekinthető kompozíciót hozott létre. Nyilvánvaló a kevéssé tanult mester díszítőhajlama. Ez mutatkozik meg a feliratok mellett a három kis díszítőpötty következetes alkalmazásában, sőt, a középső egységben a boltívek belső hajlatainak díszítésében. A naiv megformálásmód, az egyszerű díszítésmód, a nagy, erős színfoltok alkalmazása a népies művekkel rokonítják a tárgyat. Végül lássuk a 29. képet, mely csak feliratot tartalmaz. B. Az apró ívekkel tagolt, narancssárga sávval keretezett sötétkék körmezőben olvasható: XATZH A/IMITPI/O/E/ nPOSKYNITH/I/ TOY nANAHOY K/AI/ ZOcoAOXOY TAOOY 1796), azaz „Hadzsi Demeter , a legszentebb életadó sír zarándoka 1796". A szöveg világos színű, egyetlen szó, a töredékes Dimitrios név kivételével, mely sötétebb színű. A nevet más betűtípussal is írták fel, ami arra utal, hogy az előre elkészített szövegbe, a már megfestett tárgyra — a szokásnak megfelelően — akkor írták rá a zarándok nevét, amikor az 29 A „Dimitrios" megfelelője a magyarországi névhasználatban a „Demeter". 151