H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TÖRŐCSIK ISTVÁN: A JÁSZAPÁTI TEMPLOM KERÍTÉSFALA
baráti hadaktól is védeni kellett. A Külső-Szolnok vármegyéből összegyűjtött terményt és élelmiszert — tárolásra alkalmas objektumok híján — a jászsági templomokban raktározták, melyen felháborodva egyesek még természetfeletti jeleket is próbáltak produkálni (a falakat vörös festékkel „vérzővé" tették), hogy a kuruc tiszteket elriasszák a parancs végrehajtatásától. 24 A kurucok szintén nem túl baráti „akcióját" örökítette meg egy bizonytalan hitelű, 1805-ben lejegyzett helyi hagyomány. Csomortányi Imre plébánosra éjszaka tört rá egy csapat, halálos fenyegetéssel pénzt követeltek. A plébánost lélekjelenléte megmentette, aki elhitette a kurucokkal, hogy pénzét a templomban tartja. Sikerült magára zárnia a templomajtót, majd harangozással felköltötte a község lakosságát, a rablók pedig nem akarván bizonytalan kimenetelű küzdelembe bocsátkozni, elmenekültek. 25 Akadt azonban belső veszedelem is. Olyan társadalmi mozgalmakról van szó, amelyek tettlegességbe, verekedésbe, zavargásokba torkollottak. A Rákóczi-szabadságharc befejeződésétől csupán másfél évtized telt el Tóth Mihálynak az elöljárók ellen indított mozgalmáig, amit csak a Jászberényben állomásozó lovasság bevonulása csillapított le. 26 14. kép Gótikus nyíláskeret az egyik lőrés oldalán, 24 KISS 1979.78. 25 VÁNDORFY 1895. 94. 26 KISS 1979. 190—191. A védekezés közösségi reflexeit kiváltó események mellett egy másik körülményt is érdemes figyelembe venni. Apáti részben nemesi jogú lakossága a 18. század első felében nagyrészt az északról szomszédos megyékből, illetve a Felvidékről települt be, ezeken a területeken pedig nagy számban találhatók kerített templomok. Jászapátihoz legközelebb (mintegy 40 km-re) Gyöngyös—Gyöngyöspüspökin található. 27 Hasonlójellegű, méretű falak vannak a kissé távolabb eső szikszói templom körül is, a Szikszay—Szikszai család pedig neve alapján (amit a családi hagyomány is erősít) éppen onnan származik. A korábbi lakóhely lehetőségén túlmenően erődített templomokkal vásárok helyszínein vagy búcsújáró útvonalakon (pl. Apc, Tar) is találkozhattak az apáti polgárok. Nem lehetetlen, hogy a tervet szorgalmazó tanácstagok a praktikus szempontokon kívül bizonyos érzelmi kötődések, „a szülőföld nosztalgiája" miatt is szerettek volna egy kerített templomban misét hallgatni. Ez a kötődés lehet az oka a templomkerítés következetes kijavításának, tatarozásának, újjáépítésének is, amely racionális okokkal már nem magyarázható. A már végképp funkciótlan köri tő falak gondozására vonatkozóan a 18. század második feléből van adat néhány más településről is. Megyaszó 16. századi védműveit 1779-ben is megújítják, Tiszavasvári palánkját 1791ben építik át kőbe, Szikszó későbarokk kapuit 1826-ban készítik el. 28 Lehetett-e kerítésfala a hevesiványi templomnak? Az „ötletadók" sorában jó néhány kerített templomú települést megvizsgáltam, egy lehetőséget azonban eddig nem említettem. A romokban álló hevesiványi templom és esetleges kerítésfala nemcsak a gondolat felvetődését tehette lehetővé, az ily módon bőségesen rendelkezésre álló kőanyag a megvalósítást is garantálhatta. Milyen érveket sorakoztathatunk fel a feltételezés mellett és ellene? Első lépésben azt kell megnéznünk, hogy a jászapáti kerítésfalba vajon milyen mennyiségű kő van beépítve. Csak annyi-e ez, mint amennyi egy középkori falusi templom lebontása során nyerhető, vagy elegendő még egy körítő falhoz is? Hevesivány 16. századi lakosságszáma alapján feltételezhetjük, hogy temploma nem volt kisebb, mint Apátié ugyanebben az időben, utóbbinak pedig főbb méreteit ismerjük. A 18. században kibővített középkori templom Vándorfy adatai alapján eredetileg 8 öl 5 láb (kb. 17 m) hosszú és 7 öl (kb. 14 m) széles volt (ez a közel négyzetes forma ugyan kissé szokatlan, de az épület tájolása is az). A szentély falának hosszát a szélesség kétszeresére becsülve összesen 76 m hosszú kerületet kapok, amit az északi torony három oldalhosszával (3x6 m) kiegészítve 100 m-es falvonalat, kerületet kapok. A középkori torony kváderköves fala Vándorfy szerint 10 m magas, ez 27 Sajnos a gyöngyöspüspöki erődtemplomot taglaló szócikk kimaradt a műből, csupán képei szerepelnek a hivatkozott oldalakon. (TOLNAI 2001. 47—48.) 28 TOLNAI 2001. 73., 93., 98. 139
