Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Egri Mária: Jüri Arrak az „Üzenethozó" - Jüri Arrak the „Messenger"
12. Júdás halála szabad döntés látszatát keltette. Úgyhogy generációk nőhettek fel az ország helyzetének tudomásulvételében, minden változtatási szándék nélkül. És amikor a háború utáni nemzedékek lázadtak valamiért, az elsősorban a Nyugat tükrében látott, beszűkült lehetőségeik ellen irányult. Míg Észtország fel akart szabadulni, nemzeti önállóságáért harcolt, addig nálunk a kötöttségek alóli kiszabadulás volt a vágy. Ezért nem alakult ki Magyarországon ilyen irányú politikai oppozíciós művészet. Arrak munkássága e szempontból nézve is következetes és teljes. Akár ékszert, egyedi vagy sokszorosított grafikát, olajképet vagy falikárpitot látunk tőle. A hatvanas években tervezett film és színházi díszleteket, játszott filmszerepet, szervezett happeningeket, írt mesét. Később pedig művészeti tanulmányt, filozófiai esszét. Alig van olyan képzőművészethez valamilyen formában kapcsolódó műfaj, amiben nem próbálta ki egyedi képességeit. S együtt nézve tevékenysége irányát, stílusát és szellemiségét munkásságában nincsenek tévutak, minden nyilvánosságnak szánt produktuma egymásra épül, szervesen összetartozik. Arrakban mindig lakott egy szemlélődő, s egy mindent átélő-megtapasztaló másik én. Szimbolikája sok személyes kérdést vet fel. Az egyén helyét, képességeit, cselekvési lehetőségeit saját szűkebb körén belül. (Tornyok 2) Milyen szubsztanciákat hordoz az Ember? Képes-e tökéletes álarcot ölteni? Meddig mutathat mást, mint ami a bensőjében forrong? A kis Gulág-tornyok előterében meddig képes leplezni magát? Mit kockáztat és meddig mehet el? (A bűvész 3, A játékos 4, Maszk 5, Bohóc 6) Mélyrepülései után sokszor érezte magát úgy, mint Keresők 7-je, aki tusrajzán sötét árnyak, kivezető utak, felé nyúló kezek között tévelyeg, majd mint azonos témájú olajképén; külső szemlélőként vizsgálja saját Kerítés mögött Fence Behind the 14. Elefánt — Elephant was no direct coexistence, the continuous and apparent presence of the oppressing power, the daily sharp-edged struggling for minority existence, as was the case in Estonia. Most people were barred from politics, and the state-owned and controlled média tried to suggest independence. This was not merely superficial, since Hungary did have certain autonomy as a member state of the eastern bloc. This could create the pretence of free decisions, although only in somé areas and in a limited way. So generations were born and grew up accepting and without wanting to change the existing system. And when members of the post-war generations insurged, it was only against the narrow possibilities that they compared to those in the West. While Estonia wanted to break free and fought for national independence, here the desire was only to get rid of the bonds. This is the reason why Hungary did not produce this kind of politically oppositional fine árts. Arrak's works show coherence and complexity in this respect, whether he creates pieces of jewellery, unique or manifold graphics, oil paintings or dorsals. In the 1960's he designed scenery for the theatre and films, he acted in films, organised happenings and wrote children's stories, and later artistical papers and philosophical essays. There are hardly any genres connected to fine árts, in which he has not tried his unique abilities. Looking at the direction, style and inwardness of his activities as a whole, there are no wrong tracks, all his public products are built upon the others, and they form an organic unity. There has always been a contemplative, and an •H^^SIPÉ 15. Madár — Bird 522
