Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Egri Mária: Jüri Arrak az „Üzenethozó" - Jüri Arrak the „Messenger"
m ••: '''"' : •• íiSiiiiiií'ííí •: ••••:..:•.•.•..••. ••.:•.•.•:•:••, ., •,.••.• • •••• ; • . . .. :.. • .•••, • • :• • ' • ••.-.•.• '••... 5. T/gm — 77ger jegyezték Jüri Arrak nevét ötvös végzettsége ellenére is a legjobb grafikusok között. Pedig azokban az esztendőkben az észt sokszorosított grafika európai szinten is kiemelkedő kvalitású volt. A hatvanas-hetvenes évek grafikájában a világért való gondolkodás terjedt, magyar vonatkozásban is. A hidegháború, a bolygópusztító, nukleáris, biológiai fegyverek terjedése ellen irányult a felelős művészet, az emberért, a jövőért. Az észt grafikánál az egyetemes aggódást a nemzeti fennmaradás gondja is fokozta. Míg a második világháború utáni észt művészet szimbolizmusában mindig jelen volt a politikai oppozíció valamilyen formája, a magyar művészetből ez hiányzott. Legalábbis a külpolitikát illetően. Nálunk a tartós okkupáció ugyanis a látszat szempontjából egészen más helyzetet mutatott. A megszálló hadsereg még a militáris városokban sem volt szem előtt. Körzetüket csak ritkán hagyhatták el, maguknak berendezett világukba zártan léteztek. Voltak az országnak olyan részei, ahol a háborút követően szinte nem is láttak orosz katonát. Nem volt közvetlen együttélés, a hatalom állandó és nyilvánvaló jelenléte, napi kiélezett küszködés a kisebbségi létezésért, mint az észteknél. Az emberek legtöbbjétől el volt zárva a nagypolitika, az irányított-ellenőrzött médiák pedig igyekeztek a látszatönállóság tudatosítására. Ami végül is nem volt csupán csak felszínes, hiszen Magyarország a keleti blokk azonos státusú tagjaiéhoz hasonlóan rendelkezett bizonyos autonómiával. Ami, ha ellenőrzötten és csak meghatározott területen bár, de mégiscsak a 10. Étkezők Maried Couple Having Lunch wall-painting in National Tallinn Restaurant of Szolnok: a symbolic holly communion called "Toasf* 1. In the exhibition at Art 9 Gallery, we could see somé early pages that explain why, despite his training as a goldsmith, in the 1970's Jürik Arrak was considered to be 9. Az állat akit szeretnek — Animál who loves one of the best graphic artists. In those years the Estonian manifold graphical art was of outstanding levél in Europe. In the graphics of the 1960's and 70's, the thinking for the world was spreading in Hungary, too. Responsible artists aimed against the proliferation of nuclear and biological weapons of mass destruction and the cold war, for humanity and for the future. In case of Estonian graphics, the universal worries were amplified by the problem of the survival of their nation. While somé form of political opposition was always present in the symbolism of postworld-war Estonian fine árts, it was somehow missing in Hungárián árts. At least, as far as foreign policy was concerned. Apparently the continued occupation showed a totally different situation here. The army of occupation was not visibly present evén in militant towns. Only occasionally were they allowed to leave their commandery sectors, they existed in a closed world that they furnished for themselves. There were somé parts of the country where, after the war, practically no Russian soldiers were seen. There 11. A szék — A chair 521
