Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szathmáry István: Egy temetés képei

SZATHMÁRY ISTVÁN EGY TEMETÉS KEPEI A VÁROSSÁ LETT KENDERES TISZTELETÉRE 1993. szeptember 4-én helyezték végső nyugalomra szülőföldjén a kormányzót Magyarország történetének egyik sajátos vonása, hogy az újratemetések országa vagyunk. Évszázados múltra visszatekintő adottságunk ez, már korai királyaink némelyike sem találta meg könnyen végső nyughelyét. Újkori históriánkban pedig szinte általános jelenség, hogy aki maradandó nevet kívánt szerezni a nemzet emlékezetében, annak akarva-akaratlan vagy a hon határain kívül, vagy titokban kellett bevégeznie földi pályafutását, a kései jóvátétellel olyan emelkedett aktusok élményéhez juttatva az országot, mint Thököly, Rákóczi, Kossuth hamvainak hazajövetele, vagy a legutóbbi rendszerváltást követő végtisztességek sorozata. Az újratemetés kimondatlanul a megbékélés gesztusa. Ha gyakran nem is teljes sikerrel, de ez a szándék munkál mögötte, amit többé-kevésbé a rendszerváltás nyitányát jelentő Nagy Imre-temetésről is elmondhatunk. Ezzel szemben Magyarország kormányzójának, Horthy Miklósnak 1993-as kenderesi végtisztessége jelentős külföldi visszhangot eredményező indulatokat keltett itthon. Az előzmények Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy, az osztrák—magyar haditengerészet utolsó parancsnoka és egyúttal negyedszázadon keresztül Magyarország kormányzója 1957-ben hunyt el közel kilencvenesztendősen Portugáliában. Kinyilvánított akarata szerint attól a perctől kezdve hazája földjében kívánta megtalálni végső nyughelyét, amikor minden idegen megszálló elhagyja Magyarország területét.

1 A rendszerváltás időszakában ez az addig lappangó kérdés több helyen is azonnal napirendre került. Dr. Szalay Pál kenderesi lelkipásztor közlése

2 szerint az akkor még nagyközségben 1989 júliusában rendezett történészgyűlésen merült föl, hogy Horthy Miklós történelmi helyét nem a múlt elfogult módján, hanem árnyaltan, új kutatásokkal megerősítve kell ábrázolni. Nem sokkal azután hangzott el először nyilvánosan Balassa Piroska akkori tanácselnök részéről, hogy a kormányzó hamvait A kormányzói pár fényképe a kenderesi kastély teraszán (dr. Juhász Károly, az utolsó háború előtti kenderesi főjegyző gyűjteményéből) haza kell hozni a szülőföldjére. A közben hivatalba lépett Bárányi Mihály polgármester vezetésével 1990-ben kezdtek a kérdés részletesebb vizsgálatával foglalkozni, aminek nagy lendületet adott az időközben megalakult Magyar Tengerészek Egyesületének megkeresése, akik az özvegy Horthy Istvánnéval történt egyeztetés után fordultak a község vezetéséhez a helyzet felmérésének szándékával. A polgármester válaszában közölte, hogy Kenderes 1 Özv. Horthy Istvánnc közlése 2 Jászkun Krónika 1993. augusztus 31. 5. p. (Továbbiakban JKK.) 459