Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szurmay Ernő: Egy pedagógus portréja a XX. század első feléből

erősödött barátság. 1944 végnapjaiban és 1945 elején dr. Elek István gyógyszerekkel is segítette a Winter családot, sőt a Tószegre menekült Horváth Gyulát és Valent Istvánt, Winter András kedves kollégáit is.

49 A Verseghy Ferenc Gimnázium tantestületének valamennyi tagjához természetesen kollegiális kapcsolatok fűzték. Mégis külön szeretném említeni dr. Balogh Béla és dr. Vörös István nevét. Dr. Vörös Istvánnal csaknem azonos időben kezdték tanári pályafutásukat, s az első, majd a második világháború „élményei" (az utóbbiakról később még részletesen is szólok), is közelebb hozták őket egymáshoz. Egyébként három tanár család — név szerint dr. Vörösek, Muray Lipóték és Winter Andrásék — az életük végéig egymást gyakran meglátogató, őszinte barátsággal kötődtek egymáshoz „jóban rosszban". A nála fiatalabb dr. Balogh Bélával az azonos szaktárgyi érdeklődés mellett családilag is közel álltak egymáshoz. Ez utóbbiról tanúskodik az a levél, amelyet dr. Balogh Béla már debreceni egyetemi tanárként írt hozzá a második világháborút követő második esztendőben, kevéssel korán bekövetkezett halála előtt. Jóllehet a levél, vagy annak a Múzeum és Könyvtár Egylet ügyét érintő része bizonyára bekerül a múzeumalapító dr. Balogh Béla emlékkönyvbe, itt éppen az időtálló, szoros barátságot tükröző meghitt sorok miatt szükségesnek tartom teljes terjedelmében közölni, annál is inkább, mert a levél végén dr. Balogh Béla feleségének Winter Andráshoz és feleségéhez intézett kedves sorai is olvashatók. A két feleség őszinte, mély barátsága abban is „gyökerezik", hogy mindketten Kárpátaljáról jöttek férjhez az „anyaországba". Beszélgetéseik közben sokszor „drága földim"-nek nevezték egymást. „Kedves Bandikám! Kinevezésem alkalmából küldött szíves jókívánságaitokat hálásan köszönjük mindketten. Nagyon köszönöm a rendes tanszékre vonatkozó kívánságodat is. A rendes tanárság egyelőre nem járna anyagi előnnyel, mert úgyis az V.fo.-ban vagyok. Legfeljebb később. A hozzáértők szerint így is bejuthatok a IV-be, négy év múlva, ha élek. Az embertani tanszék ügyében már kétszer történt felterjesztés mind a bölcsészeti kar, mind az orvosi kar részéről, meghívással, a pályázat mellőzésével. Most készül a harmadik felterjesztés. Állítólag csak költségvetési formai nehézségről van szó. Elnézésedet kérem, hogy nem azonnal válaszoltam és köszöntem meg kedves soraidat. Pedig gondolhatod, hogy a legkedvesebbek a szolnoki levelek. Nagyon el vagyok foglalva, hogy sokszor egy magánlevelem megírására sem tudok időt szakítani, hivatalos és tudományos levelezésben bőven van részem. írod, hogy éled a nyugdíjasok visszavonult életét. Mi sem megyünk sehová. Színház, mozi, hangverseny, társaság örökre eltűnt a mi életünkből. Lakbérre, villanyra és ilyesféle fizetnivalókra, élelemre és főleg tűzifára megy 22. kép. A Verseghy Gimnázium régi tanárai 1956-ban. Balról jobbra: Gulyás Ferenc pedellus mellett Valent István, Winter András, Horváth Gyula, Voltay Géza ny. igazgató, dr. Tóth Tivadar, Betkowski Jenő és Kovács Ferenc akkori igazgató (dr. Bedey Endre felvétele) minden pénzünk. Ruhaneműink elégtek vagy elrabolták őket, teljesen le fogunk rongyolódni, azaz máris. Kedves otthonunk elvesztése most is nagyon fáj. Lakást nem lehet kapni. Érthető, hogy a nyugdíjtól mindenki fél, hogy lehet olyan kevésből megélni? Hogy tudjátok beosztani? Hiszen még így is tépik az embert a gondok. A fát én is magam vágom, szívesen teszem, bár lenne még több vágnivaló. Most jön a kis házi kert munkálása. Elég sok munkát ad mindkettőnknek és nehéz időt szorítani rá. Tavaly alig termett valami, kivéve az egy szilvafát, mely egy mázsa körül termett. Nagyon örülünk, hogy egészségesek vagytok. Manci meggyógyult? Mi egészség dolgában jobban is lehetnénk. Inci agyondolgozza magát. Már nem az ő szervezetének való a sok munka, dereka, keze, lába szokott fájni. A derékfájást én is űzöm. A budai óvóhelyi élet óta nehéz légzésem van. De híztunk valamit. Gondoltuk, hogy Bandika már nem Debrecenben végzi a jogot, hiszen csak meglátogatott volna bennünket. Az Árpád Kollégium ugye a régi Tanárok Internátusa? Nagyon örülök, hogy vizsgáit letette, mégpedig idejében. Köszönöm, hogy a múzeumról és a könyvtárról is írtál. Bizony jó lenne, ha kezedbe tudnád venni. Bizony sokat gondolok rá, és nagyon fáj a pusztulása. Azt hiszem, hogy a szolnokiak—néhány ótok kivételével — nem tudják, hogy milyen kulturális, tudományos értékek voltak benn, és még most is vannak. A nagy bűn elsősorban Szabó Ferenc polgármester lelkét terheli. Mennyit könyörögtem neki, hogy kérje a város Pápay tanár katonai felmentését. Erre megvolt a jogcím, mert a közgyűjtemények vezetőit mindenütt felmentették. Ezért maradt meg Debrecenben is a Déri-múzeum gyönyörű gyűjteménye csaknem teljes épségében, leszámítva a kevés bombakárt. Ha Pápayt felmentik, ezzel mintegy hivatalosan kötelezve lett volna a gyűjtemény őrizetére vagy védelmére, valószínűleg másképpen alakultak volna a dolgok. Ahol a múzeumigazgató hivatalában volt, ott nemigen pusztítottak. Pápay valószí49 Elek Istvánról bővebben: Szurmay Ernő: Emlékjelek. 83-86. p. 453