Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok

„...sajnos, kulturális intézményünk fennállásának negyedik évében a város hozzájárulásának mértéke még mindig nincs jogszabályszerűen megállapítva, (s) ennek eredménye nemcsak a sok kellemetlenség... hanem... az is, hogy az intézmény fenntartása nincs biztosítva. Az állandó bizonytalanság lehetetlenné tesz minden számvetést, minden előirányzatot... (márpedig) a város bizonyos minimális fenntartási járuléka nélkül az intézmény elsorvadna... "

65 Hiszen — olvashatjuk egy másik helyen — még „ ...a város 500 Pengő fenntartási járuléka havi részleteinek kifizetése körül (is) zavarok vannak, minden hónapban hosszas utánjárással történik a kifizetés, a város minden apró kedvezményt megvont saját kulturális in tézm ényétől".

66 De nemcsak az anyagiak apadtak el: elsorvadt az intézmény iránti érdeklődés is. Felső és alsó körökben egyaránt. „...A megyebiztos eleinte nagy érdeklődést tanúsított intézményünk iránt. Kívánságára részletes beadványban ismertettem a könyvtár és múzeum állapotát. Erre azonban nem kaptam választ... Még látványosabb az érdeklődés megcsappanása, ha a sajtótükröt szemléljük. Míg a megalakulás táján és a működés első esztendejében (lásd a Dokumentumokban) szinte nem akad hét, hogy valamelyik sajtóorgánum ne foglalkozott volna a könyvtár és múzeum történéseivel, 1936-ban már csak a könyvtár üzemelési, nyitvatartási rendjére, az egyesület évi közgyűléseinek hírelésére fordít némi figyelmet (8—10 alkalom), 1938-ból pedig még kevesebb a kigyűjtéseink száma, s szinte kizárólag a könyvtári szekciót érintik. Annál is inkább, mert a két létező részleg (könyvtári és múzeumi) közül — köszönhetően kölcsönző és olvasótermi szolgáltatásának — egyébként is csak a könyvtár működése követhető, a múzeumé nem. Jóllehet, hivatalosan ugyanúgy és ugyanolyan körülmények között létezik az is. Mégpedig a könyvtárral megegyező alapterületen. Rendeltetéséből következően vitrinekben elhelyezett legszebb és legértékesebb gyűjteményi tárgyaiból látogatható kiállítása is van. Egy terembeosztási vázrajz szerint olyan tagolással, hogy egy 5x5 m-es teremben a régészeti, egy 3,5x5 m-esben a néprajzi és régészeti, egy 4,5x5 m-es helyiségben további néprajzi és Szolnok városához kapcsolódó történeti anyagot, illetve egy ebből nyíló kis helyen (5x5-m-es szoba, melyből a mosdó és WC is nyílik) az antropológiai tárgyakat tették közszemlére.

68 Tehát: volt ugyan vitrinekbe tematikusán és szakszerűen elrendezett értékes, megmutatható kiállított anyag, amihez a látogató tökéletes szakkalauzolást is kaphatott, de ez a nyilvánosság sem olyan nem volt, mint a könyvtári olvasóteremé, sem pedig olyan, mint az ország egyéb, nyilvános múzeumaié. Ez egy hivatalosan meg nem nyitott múzeumi 65 DMHA: 3900-04; 44/1936. 66 DMHA: 3900-04; 128/1936. Jegyzőkönyv az 1936. május 19-i választmányi közgyűlésről. 67 Uo. 68 Dr. KAPOSVÁRI Gyöngyi: Szolnok város múzeumi gyűjtőhelye. In: (szcrk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Dr. Balogh Béla. — Egy tudós tanár portréja — Szolnoki arcképcsarnok, 2. Szolnok, 2004. 56. p. 69 DMHA: 39000-04; Jelentés Szolnok, m. város közkönyvtárának 402 gyűjtemény volt csupán, amely funkcióját, működését tekintve lényegében semmiben nem haladta meg azt a formát, állapotot, amit az elődnek tekinthető HILD-múzeumban a gyűjtemény-gazda, HILD Viktor kialakított. Ráadásul — olvashatjuk az 1937-es évértékelő jegyzőkönyvben „...a könyvtár és múzeumi gyűjtőhely ügyvitele, főleg anyagi ügyei annyira össze vannak fonva a Könyvtár- és Múzeumegyesület ügyeivel, hogy alig választhatók szét. "

69 Ahhoz, hogy ez a tárgyi gyűjteményi egység valóban múzeumként működjön, múzeummá emelkedjen, az anyagi nehézségeken túl a személyi feltételek sem voltak kielégítők. A mindkét egységet mozgató BALOGH Béla elkeseredett erőfeszítéssel is csak a könyvtári vonalat tudta intézménytársai sorába emelni, az állandóan csak szaporodó nehézségek miatt a múzeum felfuttatására már nem maradt ereje. „...Csak a bizonytalan állapot tart vissza attól — írja 1936-os jelentésében — hogy lemondjak a könyvtár és múzeum ügyek további intézéséről. Nem hagyhatom cserben szépen induló intézményünket, nem hagyhatom barbár kezekre. Mihelyt a múzeumot olyan állapotba hozom, mint a könyvtárat és mihelyt a városnak állandó vezetősége és képviselőtestülete lesz, nagy sajnálattal ugyan, de át kell majd adnom a helyemet egy olyan fiatal és feltétlenül szakképzett munkaerőnek, aki egész munkaerejét a könyvtárnak és a múzeumnak szentelheti. Rajtam ugyanis többféle hivatal terhe van. A városnak rendszeresíteni kell a Nemzeti Múzeummal való egyetértésben egy múzeumőri állást, melyet egy fiatal, tudós archeológus doktor tölthetne be. Kérem a választmányt, támogasson engem abban, hogy a következő közgyűlésig intézményünk sorsa minden tekintetben intézményesen biztosítva legyen. "

70 Fenti, elkeseredett nyilatkozatának megtételére az kényszerítette, hogy — mint írja múzeumi állapotrögzítő jelentésében — „ ...néhány ezer Pengőn múlik, hogy Szolnok városának, múzeumi gyűjtőhelye fennállásának 4-ik évében (1936) még nincs nyilvános múzeuma"

11 S bár mindent elkövetett ennek a leragadt állapotnak a megváltoztatására, kudarcot vallott. Követeléseinek jószerrel egyik kitételét sem teljesítették. Mint maga nyilatkozza utolsó, általunk használt, 1942-es visszapillantó közgyűlési jegyzőkönyvében: „a tervem, hogy még ennek az évnek (1942) az őszén megnyitjuk a múzeumot a közönség számára ...nem valósult meg."

12 Mint ahogy az az igénye sem, hogy: átadja a helyét „egy olyan fiatal és feltétlenül szakképzett munkaerőnek, aki egész munkaerejét a könyvtárnak és a múzeumnak szentelheti", mert a város nem rendszeresített olyan „múzeumőri állást, melyet egy fiatal, tudós archeológus doktor" tölthetett volna be.

73 Ezért, amikor „...az 1941. évben a Nagymélt. Vallás- és és múzeumi gyűjtőhelyének 1937. (ötödik) évi állapotáról és munkájáról. 70 DMHA: 3900-04; 128/1936. Jegyzőkönyv az 1936. május 19-i egyesületi választmányi ülésről. 71 Uo. 72 DMHA: 3900-04; 164/1942. Jegyzőkönyv az 1942. július 4-i közgyűlésről. 73 Uo.