Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok

dr. Tóth Tamás polgármesternek, ki nagy szeretettel foglalkozik a könyvtár és múzeum kérdésével... ...Szolnok város könyvtárat és múzeumi gyűjtőhelyet szervez. A gyűjtőhely alapja lesz a későbbi múzeumnak, feladata egyelőre a szétszórt és pusztuló történelmi, régészeti, néprajzi, művészeti és természeti emlékek és értékek nyilvántartása, megőrzése, szakszerű kezelése, feldolgozása és kiállítása. "

51 E „10 esztendő sok sikertelen kísérletét" egy másik alkalommal — ha nem is részletezi, de — árnyalja: „ ...1923-ban, mint a szolnoki gimnázium tanára, hivatali kötelességemnek éreztem, hogy a város és környékének földrajzát és történelmét megismerjem és Összegyűjtsem a véletlenül felszínre kerülő régészeti tárgyakat, melyek nélkül ennek a vidéknek őskori történeti művelődését nem lehet megismerni. Kirándulásaimon, amelyre sok tanulni vágyó tanítványom kísért el, megtudtam, hogy ez a föld milyen gazdag lehetett régészeti emlékekben és megdöbbentem, hogy mennyi tudományos értéket pusztított idők folyamán a tudatlanság és a közöny"?

% A Könyvtár és Múzeum Egyesület felterjesztett alapszabályai sikerrel járták meg a felettes hatóságok hivatali szobáit. A belügyminisztérium véleményezés végett átküldte azt a kultuszminisztériumhoz is, s ott is elfogadhatónak tartották az alapszabályokat. Véleményükben kiemelik, hogy „különösen helyes gondolat, hogy a ma még kezdetleges állapotban levő gyűjteményt nem múzeumnak, hanem — legalábbis egyelőre — múzeumi gyűjtőhelynek nevezik. Ez az elhatározás a szervezőnek hiúságmentes tárgyi érdeklődése, ügyszeretete és komoly mérséklete mellett tesz bizonyságot". S ugyanakkor a minisztériumi véleményezés azt ajánlja, hogy az egyesület működési területe ne korlátozódjék Szolnok és környékére, hanem ölelje fel az egész vármegyét.

59 1934. november 11-én a Szolnoki Újság végre örömmel adhatja hírül, hogy „Szolnok város 5.700 kötetes közkönyvtárának ünnepélyes megnyitása vasárnap (f. hó 11-én) történik. A Könyvtár és Múzeum Egyesület e napon délelőtt fél 11 órakor a városháza kis tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Ittdr. Tóth Tamás polgármester elnöki megnyitója után dr. Balogh Béla egyetemi m. tanár, könyvtárigazgató ismerteti a könyvtár szervezetét. Ezután a részvevők levonulnak a könyvtárba s megtekintik a berendezést és felszerelést. E kulturális szempontból nagyfontosságú esemény iránt élénk érdeklődés mutatkozik. Itt említjük meg, hogy a Városi Közkönyvtár hétfőtől kezdve nyitva áll a közönség részére. Az olvasóterem nyitva lesz hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délután 3—6 óráig. Könyvkölcsönzés (csakis a Szolnoki Könyvtárés Múzeum Egyesület tagjai részére) kedden és csütörtökön délután 3-6 óráig. "

60 Szolnok város kultúrtörténetében a művésztelep meg57 Jegyzőkönyv, 1933. május hó 2. Dokumentumok II. 58 Idézi K.Gy. meg nem nevezett helyről. In: KAPOSVÁRI Gyula: Kétágú síp. 50 éve nyílt meg Szolnok város Közkönyvtára és Múzeuma. 59 Jóváhagyták a Könyvtár és Múzeum Egyesület alapszabályait. Szolnok és Vidéke, IX. évf. 1934. február 1. 400 nyitása óta nem volt hasonló jelentőségű esemény. A helyi újság részletező beszámolóját dokumentumaink között közöljük. A Könyvtár- és Múzeumi Gyűjtőhely megnyitásakori állapotát a továbbiakban két elkülönített területként, egy alakuló könyvtár és egy alakuló múzeum helyzetképeként értékeljük. Amelyek közül az egyesített (vagyis közös) intézményt mozgató, 1933. május 2-án megalakult Könyvtár- és Múzeum Egyesület könyvtári egysége a publikusabb, a látványosabb, a mobilizálhatóbb, mert egynemű gyűjteményi anyaggal rendelkezik, könnyebben kezelhető. Erről az egységről, azaz a könyvtári anyagról a megválasztott ügyvezető alelnök, dr. BALOGH Béla egy esztendő eltelte után összegzésként bemutatja „...a könyvtári statisztikát 1933. december 3l-ig és 1934. május l-ig, szakok szerint az adományozók névsorát. Ezek sorában első helyen a város áll 2.000 művel 2.575 kötettel, azután dr. Kerekes Sándor v. főjegyző 296 művel 471 kötetben. A városi könyvek egyrésze KAUTZ Károly cipészmester, Zrumetzky Viktor polgármester, dr. Darkó Dezső v. tanácsnok és Sipos Orbán képviselő hagyatékából való. A könyvtár összes állománya 1934. május hó 1-én 2.860 mű 3.616 kötet. A május elseje utáni gyarapodást ez a statisztika nem tünteti fel. Az újabb adományozók között legnagyobb kötetszámmal szerepelnek dr. Gergelyffy Géza ügyvéd és Radnai László jogszigorló, Kner Izidor, dr. Tóth Tihamér. Mivel a könyvtár sorsa már indulástól kezdve másként — talán döccenőmentesebben és kedvezőbben alakul, mint a múzeumi részlegé, 1950-től pedig teljesen önálló intézménnyé válván csak esetlegesen kapcsolódik az egykor közös gyűjtemény múzeumi részlegéhez, e helyen eltekintünk annak „BALOGH Béla periódus"-nak is nevezhető tételes bemutatásától. Annál is inkább, mert egyrészt 1942-ig, vagyis Debrecenbe költözéséig készített éves beszámolói olyan alaposan ismertetik annak eseményeit, hogy azok szinte megírt, összefüggő könyvtártörténetnek tekinthetők, másrészt pedig azért, mert a közös gyűjteménynek ezt a részét távozásáig teljesen rendbe tette, feldolgozta, katalogizálta, sőt 1937-ben Szolnok megyei város közkönyvtárának jegyzéke címmel az általa indított kiadványsorozat 2. számú köteteként meg is jelentette. A továbbiakban ezért inkább a múzeumi gyűjtemény sorsának alakulásával foglalkozunk. Ami jóval kevesebb tételszámú, viszont jellegében annál összetettebb, szerteágazóbb. Hogy ez a „10 esztendős kísérlet" végül is múzeumi tárgyak szempontjából mit eredményezett, azt az 1934-es, már fentebb idézett egyesületi jegyzőkönyvből ismerhetjük meg. „A múzeumi gyűjtőhelyen a tárgyak ideiglenes szekrényekben és ideiglenes egyszerű állványokon vannak... A gyűjtemény alapja saját régészeti gyűjteményem, 60 Szolnoki Újság, IX. évf. 131. szám. Szolnok, 1934. november 11., vasárnap. 1. p. 61 A Szolnoki Könyvtár és Múzcumcgycsülct 1934. évi május hó 24-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. (Továbbiakban: Jegyzőkönyv 1934/a.) DMHA: 3900-04.).