Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagdi Róbert-Demeter Gábor: Ny elvhatár-változás, asszimilációs helyzetek és a statisztika megbízhatósága Zemplén megye példáján

gazdasági) viszonyok pedig esetenként alárendeltek a politikai céloknak, pl. 1880—1910 között. Tamás E. szerint a magyarság aránya növekedett. Ez igaz lehet ugyan a megye egészére és a lélekszámra, de az általunk vizsgált részeken „területi nyereségre" a magyarság nem tett szert 1800 és 1910 között, leszámítva a városokat, melyek az asszimiláció legfontosabb színterei voltak, ahol a magyarság fölénybe jutott a többi nemzettel szemben, még teljesen homogén hátország esetén is. Más a kép, ha az egyes szakaszokat hasonlítjuk össze. A 18. századhoz képest a magyarság több hullámban visszaszorult. Ennek csúcsa 1880-ra tehető, mikor a szórványmagyarság felolvadni látszott a szlovákság soraiban. Ehhez képest 1910-re előretörés volt megfigyelhető a gálszécsi és az újhelyi járásban, ami ugyan nem lépte túl a 19. sz. elejére jellemző nyelvhatárt, de ismét elérte azt, és a kétnyelvűség terjedése a magyarság politikai dominanciájának köszönhetően növelte az asszimilációs hajlamot. A kétnyelvűség pedig nem politikai indíttatásból vizsgálandó, hanem azt a szerepét kell látni, hogy nem választóvonal, hanem kapocs az együtt élni akaró és tudó népek között. IRODALOM ACSADY Ignác 1896. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720—21. In: Magyar Statisztikai Közlemények, XII. Bp. BONKÁLÓ Sándor 1996. A rutének. Basel-Budapest. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. 188. DANYI Dezső - DÁVID Zoltán 1960. (Szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784—87). KSH Könyvtára. Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. Bp. 389. DIENES Dénes 1999. Szláv ajkú protestánsok Zemplén vármegyében a XVII. században. Adalékok a szláv-magyar nyclvhatár kérdéséhez. In.: Dr. TAMÁS Edit, (Szerk.) Zemplén népessége, települései. Sárospatak, 104—112. FÉNYES Elek 1851. Magyarország geographiai szótára, Pest. I—

II. 285. p. ül. 350. FÉNYES Elek 1836-40. Magyar'országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I—

VI. Pest, 532. 680. 455. 479. ill. 261. ILA Bálint 1969. Gömör megye I. és IV. Bp., Akadémiai Kiadó,. 495. p. ill. 271. JAKÓ Zsigmond 1940. Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. Sylvester Nyomda. 424. KEMÉNYFI Róbert 1998. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai földrajza. A vegyes etnicitás és az etnikai határ kérdése. Debrecen, 211. KEMÉNYFI Róbert 1994. Etno-kulturgeográfíai vizsgálatok két magyar-román faluban. Debrecen, 165. LEXICON LOCORUM 1920. Lexicon Universorum regni Hungáriáé locorum populosorum Bp., Hornyánszky, 335. MÉSZÁROS Kálmán 1999. Zemplén vármegye katonai összeírása 1704-ben. In.: Dr. TAMÁS Edit, (Szerk.) Zemplén népessége települései. Sárospatak, 112-238. NAGY Ludovicus 1828. Notitiae politico-gcographico statisticae inelyti regni Hungáriáé. 1—2. Buda SÁPOS Aranka 1999. Középső-Zemplén népességfejlődése a dualizmus korában. In.: Dr. TAMÁS Edit, (Szerk.) Zemplén népessége, települései. Sárospatak, 298—304. SASVÁRI László 1996. Ruszin hagyományok görög katolikusságunk néprajzában. Bp., Etnikum Kiadó, 102. SÜLI-ZAKAR István 1980. Tokaj-Hegyalj a és környékének népmozgalma 1787—1970 között. In: Borsodi Levéltári Évkönyv III. Miskolc. 296. SZABÓ István 1937. Ugocsa megye. Bp. MTA, 615 SZARKA László 1995. Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika. Pozsony, Kalligram, 342. SZIRMAY Antal 1803. Notitia topographica politica inelyti comitatus Zempleniensis Buda, 485. ROMSICS Ignác 1998. Nemzet nemzetiség és állam Kclet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Bp. Napvilág, 419. TAKÁCS Péter 1992. Szlovák nyelvű paraszti vallomások Mária Terézia korából: adalékok a zempléni ruszin és szlovák községek történetéhez. Nyíregyháza, Vasvári Pál Társaság, 148. TAKÁCS Péter - UDVARI István 1995. Zemplén megyei jobbágy vallomások az úrbérrendezés korából. I—III. Nyíregyháza, 324. ill. 353. és 552. TAMÁS Edit 1999. Zemplén vármegye népessége a XVIII-XIX. században. In: Dr. TAMÁS Edit, (Szerk.) Zemplén népessége, települései. Sárospatak, 265—298. THIRRING Gusztáv 1936. Az 1804. évi népi összeírás. In: Statisztikai szemle, Bp., XIV/1. UDVARI István 1994. Ruszinok a XVIII. században. A Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza. 390. UDVARI István 1990. (Szerk.): A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. A Vasvári Társaság Füzetei, 3. Nyíregyháza. 189. VARGA J. János 1999. Magyarország demográfiai és etnikai képe a török korszak végén. In.: Dr. TAMÁS Edit, (Szerk). Zemplén népessége és települései. Sárospatak, 41—51. 377