Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagdi Róbert-Demeter Gábor: Ny elvhatár-változás, asszimilációs helyzetek és a statisztika megbízhatósága Zemplén megye példáján

kocsmát béreltek, vagy kibérelték az erdőben a gubacsszedés jogát. Ez utóbbi érzékenyen érintette a jobbágyokat, hiszen korábban a gubacsot ők szedték és adták el jó pénzért a cserzőanyagot a szűcsöknek, vargáknak. Minden mellékes kereseti lehetőségtől megfosztva a ruszin jobbágyok a ki- és elvándorlást választották, ami a kisfalvak számának növekedéséhez, illetve a lélekszám csökkenéséhez vezetett (részletesen lásd: 3. rész). A 19. század második felében a gyümölcsöt Nyíregyháza környékéről vasúton szállították Zemplénbe, és ott a hegyvidéki parasztok elcserélték fáért, juhsajtért. A 19. századig, a magyarok déli irányú elvándorlása miatt a szlovákok és ruszinok spontán települése, illetve szervezett telepítése a következő falvakat érintette az általunk vizsgált területen. Szlovákok telepedtek meg Alsóregmec, Füzér, Széphalom, Vitány és Vily településeken, ruszinok Rudabányácska, Bacskó és Vitány házaiban, bár Vitány 1800-ra már szlovák relatív többséget mutatott (40% szlovák, 35% magyar). Hosszúlázra 1790-re érkeztek német telepesek. A telepítés főleg a hegyvidékeken volt sikeres.

25 Terebesen először 1663-ban gyaníthatunk nagy tömegben szlovákokat, és 1800-ra magyar alig maradt a területen (1% alatt). A ruszinoknak viszont már 1647-ben templomuk volt a településen.

26 Szedliszkén, Majorócon, Szilvásújfaluban szintén voltak ruszinok. Bodzásújlak lakosságát 1663-ban pestis pusztította el, s 1701-ben már ruszinok lakták.

27 A ruszin betelepedési hullám ennek ellenére csak a század közepére-végére öltött nagyobb méreteket. A betelepedő ruszinok nem fizettek egyházadót, és ebben a 25 Süli-Zakar I.: Tokaj-Hegyalja ós környékének népmozgalma 1787—1970 között. Borsodi Levéltári Évkönyv III. Miskolc. 26 DiencsD. 1999. 109. 27 Udvari I. 1994. 98. ALexicon locorum szerint lakói még 1773-ban is magyarul beszéltek, és csak 1830-ra vált döntővé a ruszin elem, ami ellentmondást hordoz magában. 362