Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Örsi Zsolt: Hortobágyi kutak

végképp elromlott, kirohadt a földből akkor is igyekeztek hasznát keríteni. A Hortobágyon régebben minden gulyaálláson volt dörgölödzőfa, amit rendesen ilyen, idejét kiszolgált kútágasból készítettek. Ennél vakaródzott a jószág.

59 A kútgémnek hat-hét méteres sudár akácfát választottak. Ez volt a tulajdonképpeni kétkarú emelő, ezért pontosan be kellett mérni hová fúrják a gém tengelyének a lyukat. Ennek pontosan a gém egyensúlypontjában kellett lennie, mert ebben az esetben lehetett a vizet a legkevesebb energiával kiemelni a kútból. A forgáspont kijelölését kiegyensúlyozással végezték, úgy, hogy a kút szájára keresztben rudat tettek majd erre ráhelyezték a gémet. Ezután az egyik végére rátették a vízzel teli vödröt, az ostorfát és a vödröt rögzítő láncot, vagy kankalékot a másik végére pedig a nehezéket, a koloncot. Ezután addig mozgatták, míg meg nem találták a súlypontját. Amikor ezzel megvoltak akkor kifúrták, vagy bevésték a tengely helyét. Ha ez tökéletesen sikerült, akkor könnyű volt a kút, azaz a vödör felhúzása huzamosabb idő után sem volt túlságosan fárasztó. Ha valami miatt az egyensúly megbomlott ezt a kút koloncának nehezítésével, vagy könnyítésével lehetett módosítani.

60 Gyakran alkalmaztak olyan megoldást is, hogy a gém statikai középpontja fölé járomfát erősítettek. Ekkor a tengely éppen közéjük került, így az összes teher arra hárult. Ezt fordítva is alkalmazták, amikor a gém volt felül, de ilyenkor sokkal jobban imbolygott a szerkezet a vízhúzásnál.

61 A nagyobb, bővizű gulyakutak mellé két-három-négy ágast is leástak, hogy minél többen tudják egyszerre húzni a vizet. A negygémünél egyszerre ezer darab szarvasmarha is tudott inni.

62 Karcag határában a törökbori kút is három gémre járt.

63 Igen ritkán az is előfordult, hogy egy gém egyszerre két kútba járt le. Ilyen volt valamikor a Kókad és Álmosd között fekvő legelőn.

64 5. kép. Kútágas töve gyámotokkal (Pente-zug, Nagyhodály. A szerző felvétele) 6. kép.Kalickás kút a pente-zugi Nagyhodálynál A kutak kolonca a gém boldogabbik végére, a farkára került. Ide felkötöttek mindent: használaton kívüli ekefejet, ekevasat, kővel megtöltött rossz edényeket, fatuskót, téglákat, láncot, vagy egyszerűen sárral betapasztották. A nagyobb gulyakutakon kötelet is kötöttek ide, hogy ennek húzásával a bojtár segédkezzen a pásztornak az itatásnál. Sajnálatos baleset is történt ebből a régi írások szerint: „szokás szerint a kútgémet hátul kötelénél fogva rángatván a kútgém hátulján lévő kolonc leszakadt és a fejét érvén Nagy Péternek úgy ütötte, hogy kevés idő múlva meghótt." 65 A kútkolonc másként is nevezetes. A néphagyomány azt tartja, hogy a rabló betyárok sokszor egy kút tövébe ásták el orzott, rablott kincseiket, oda, ahová a kút kolonca lejár.

66 A vízhúzásnak különleges kiegészítője az ugró. A korabeli szemtanú így írja le az egyszerű, de fölöttébb hasznos szerkezetet: „ A kút kolonca alatt van egy félméternyi magas, négy földbevert cövekre erősített lóca, amelyet ugrónak neveznek. Arra használják, hogy amikor a vizet húzzák, a bojtárgyerek erre felhág, majd a kútfarkáról lecsüngő kötelet megfogja és a veder húzásával egy idejűleg ő is megrántja a kútgém hátsó felét aként, hogy az ugróról leugorva lendületet vesz és úgy szalad a kötéllel." 67 A kút farkán hajtották végre az állatok kivégzését. Ha a kutya, vagy a városon a macska kártékony lett, elkanászult menten kútágasra került, azaz felakasztották.

68 A vödröt tartó hét — tíz méteres ostorfát a gém vékonyabbik végére szerelték többnyire kötéllel, vagy lánccal. Ostorfának mindig jó kézbevaló, könnyű, fenyőfából, esetleg kőrisből henger alakúra faragott rudat használtak. Lényeges volt az is, hogy marokkal könnyen átérje az ember, hiszen vízhúzásnál ezt fogta. A rövid ostorfát vaspálcával, vagy lánccal toldották meg, a mélyebb kutaknál csuklós ostorfát használtak. Ekkor két fenyőrudat vaspánttal, kovácsoltvas csuklóval fogattak össze. A faanyagot jórész Erdélyből hozatták 59 60 61 62 Ecscdi István 1927. 93. A dörgölődzőfának hármas funkciója volt. 63 Egyrészt itt vakaródzott a jószág, másreszt területkijelölő szerepe 64 volt, harmadrészt összetartotta a jószágot. Bővebben Törő László 65 1968. 66 Szabó Ferenc 1965. 89. 67 Fehér Gyula 1938. 182. 68 Nyilas - Kolb Jenő én. 98. HermannOttó 1914.297. Schmidt Eligius Róbert 1938. 340. Bellon Tibor 1996. 370. Szűcs Sándor 1957 135. Fehér Gyula 1938. 182. Ecscdi István 1912. 189. 349