Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika
neműek közötti szexuális kapcsolatot (luxuria, sodornia), illetve az állattal való fajtalankodást (bestialitás). Ez utóbbi a pásztorok (pásztornépek) körében volt meglehetősen gyakori. A XVIII. században még mindkettőre számos példát lehet hozni, korszakunkra azonban ezek az esetek már egyre ritkábbak lettek. 6 2. A nemi vétségek sajátosságai, változásai a polgári forradalom előtt A századfordulót követő évtizedekben bekövetkezett változásokra önmagukban nagyon nehéz következtetni, ezért az alábbiakban az 1845. évi büntető perek néhány sajátosságát próbáljuk meg kiemelni. (Az év kiválasztását az indokolta, hogy a következő évek peres anyaga hiányos, vagy hiányosnak tűnik.) A vádemelés okait vizsgálva az alábbi táblázat állítható össze: 7 Első látásra kitűnik, hogy — bár a három tájegység népessége ekkorra már erőteljesen közelített egymáshoz — a büntetőügyek száma és megoszlása az ötven évvel pítások is csak részben magyarázzák. Az eljárások száma a közel fél évszázad alatt nagyjából a népességszám szerint növekedett, ám a főbb vétségek jellege, megnevezése nemcsak jelentősen változott, de jórészt át is alakult. Hogy ebben az oktatásnak, a műveltségi viszonyok változásának, az országos folyamatoknak mekkora szerepe volt, az még nem ítélhető meg. A káromkodás pl. önmagában csaknem eltűnt, noha a hatósággal való szembeszegülés, néplázítás, hatalmaskodás, sőt verekedés gyakori velejárója maradt. Új fogalomként jelent meg a néplázítás, ami részint a kerületi igazgatási-önkormányzati rendszer átalakításának igényéből is fakadt. Témánk szempontjából kiemelendő a nemi vétségek számának és arányának csökkenése, ami mögött gyaníthatóan nemcsak az erkölcsök jobbulása, hanem a bírói szemlélet további változása, illetve a helyi ítélkezési sajátosságok megmaradása, esetleg erősödése is sejthető. Szembetűnő, hogy a Jászságban a jelzett évben ilyen jellegű bűntettről nem is tudunk. Ezzel szemben a Nagykunságra 3, a Kiskun Kerületve viszont 7 ilyen eset jutott, s bizony olykor igen komoly következményekkel járók. A tíz esetet végigolvasva a legfeltűnőbb az, hogy a polgáriasodé (humánusabbá váló) jog nyomán átalakuló jogaiJászság Kiskunság Nagykunság Jászkunság eset % eset % eset % eset % néplázítás, engedetlenség 14 56,0 6 24,0 5 20,0 25 12,8 rabszöktetcs — — 3 100,0 — — 3 1,5 jószáglopás, orgazdaság 21 31,8 41 62,1 4 6,0 66 33,8 egyéb lopás, orgazdaság 14 22,2 18 17,8 11 28,1 43 22,0 rablás 2 3,1 6 5,9 1 3,2 9 4,6 csavargás 1 1,5 — — — — 1 0,5 káromkodás, vallásgyalázás — — 5 4,9 2 6,4 7 3,5 verekedés 9 14,5 9 8,9 — — 18 9,2 szülő megverése — — 1 0,9 — — 1 0,5 emberölés 1 1,5 4 3,9 4 12,9 9 4,6 csonkítás 1 1,5 — — — — 1 0,5 vétlen károkozás — — — — 1 3,2 1 0,5 katonaszökevény — — 1 0,9 — 1 0,5 nemi vétség — — 7 6,9 3 9,6 10 5,1 Összesen: 63 32,3 101 51,7 31 15,8 195 100,0 korábbi állapotokat tükrözte. Sőt kimondható, hogy a korábbi sajátosságok még csak tovább erősödtek. A 195 perből a Jászságra eső 63 (32,3%) ugyan már teljesen szabályosnak tekinthető, ugyanakkor a Kiskunságban lefolytatott 101 per (51,7%), illetve a Nagykunságban jelzett 31 (alig 15,8%o) annyira végletes aránytalanságot mutat, aminek okait az előző időmetszettel kapcsolatos megállakalmazás ekkoriban még az 1800 körüli állapotoknál is egyértelműbben a védelemnek kedvezett, s még olyan esetekben is találtak enyhítő körülményeket, amelyeket nemcsak Mária Terézia korában, de a XX. században is sokkal súlyosabban büntettek. (így a 10 éves kislányt megerőszakoló halasi Kulcsár Ignác csak 1 hónapot kapott. 8 ) A másik lényegi sajátosságnak tekinthető, hogy sok sze6 LOVAS Lajos, 1999. 11—16. p. 7 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Büntető Perek, 1845. év. 34. füzet, 3—6. kötet. Kerületi 8 JNkSzML, Jk. Kcr. Büntető perek, 1845., 34. füz. 5. köt. 38. sz. 307
