Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika

mélynél több, korábban külön is büntetett vétség kapcsolódott össze. A túrkevei Sallai Mihály házast már 1842-ben Bíró Anna leányzó elcsábítása és teherbe ejtése, illetve Nagy Rébék nyilvános személlyel való fertelmes parázna viszonya miatt fél évre ítélték. Javulást ígért, minthogy jó felesége és számos gyermeke volt. Most 50 évesen Vajda Mihályné özvegyasszonnyal került fertelmes buja kapcsolatba. Az özvegyasszony 15 korbácsütést kapott, a férfit 1 év börtönre ítélték.

9 A szerelmi háromszög tipikus formája Karcagon fordult elő. Itt Kulcsár Sándor és neje, Szűcs Kis Sára hazátlan zsellérként költöztek be Ökrös Ferenc házába, aki az asszonyt elszerette. Amikor a szerencsétlen férj feleségét és gyermekeit el akarta vinni a gazdától, Ökrös bottal kergette ki a házból, majd este a szállásán is felkereste. Itt ismét bottal támadt volt béresére, és a jelenlévőknek nem sikerült lefogni. Végül Kulcsár kést ragadva hasba szúrta Ökröst, aki 16 óra múlva sebébe belehalt. A kerületi bíróság az erkölcsöt és az önvédelmet elismerve a férjet másfél, a nőt fél évre ítélte, a meggyilkolt vérdíját pedig 50 ezüst forintban határozta meg.

10 A többszörös gyilkossági kísérletet enyhítő körülményeire a legjobb példa talán a kunszentmártoni Zsidó Istvánné Réner Katalin esete. 0 gyanútlan férjét dohányosként Lengyel István tanyájára kicsábította, ahol hamarosan kapcsolatot létesített Gyalai István szolgalegénnyel. Mivel Gyalai az asszonynak özvegység esetén házasságot ígért, az megkísérelte férjét megmérgezni. A kunszentmártoni patikából (a kerületi orvos engedélyével!) patkánymérget vásárolt. Ezt előbb borsó-, majd bablevesben adta be a férjének, ám minden eredmény nélkül. Ekkor az összes mérget tejbe keverve itatta meg Zsidó Istvánnal, aki ugyan súlyosan megbetegedett, de túlélte az utolsó próbálkozást is. Az esetek nyomán azonban gyanút fogott, s feljelentése nyomán a vizsgálat kiderítette az igazságot. Jellemző, hogy a többször is próbálkozó feleségre a vád halálbüntetést kért ugyan, de végül megúszta 5 év börtönnel." Különösen meglepőek a törvénytelen újszülöttek eltüntetetésével (megölésével) kapcsolatos perek enyhe büntetései. A dorozsmai Jenéi Katalin, Fekete Ferenc János özvegye újszülött gyermekét burokban a kamrában dugta el, ahol aztán a kutya a halott (?) csecsemő fejecskéjét megrágta. A megérkezett bába előtt az özvegy tagadta a szülést, ám amikor egy kiskutya befutott a kamrába, kiderült az eset. Utóbb a nő azzal védekezett, hogy a padlásról leeesve korán szült, s a halva született gyermek még nem volt „lelkesült korú". A védekezést a bíróság elfogadta, s így az özvegyet csak 1 hónapra büntették.

12 Hasonlóan enyhe büntetést, 3 hónapot kapott Gyémánt Borbála megesett cselédlány, aki újszülöttét előbb a disznóólba, majd a szobában rejtette el. A gyermek a hányattatást ugyan nem élte túl, de a gyermekgyilkosságot a bíróság nem látta bizonyíthatónak.

13 Még meglepőbb a félegyházi Fekete Já9 Uo. 34. fúz. 4. köt. 53. sz. 10 Uo. 55. sz. 11 Uo. 60. sz. 12 Uo. 5. köt. 14. sz. nosné Hangodi Rozália esete, aki a vád szerint házasságkötése előtt a béresétől terhes lett, és újszülöttét az égő kemencébe vetette. Azt is megállapították, hogy a nő a vizsgálat alatt sokat hazudozott, bár a férje megbocsajtotta a félrelépést. Végül azért mentették fel, mert a gyermekszülést nem tudták egyértelműen bizonyítani.

14 A paráznaság vétke a tisztviselői és alkalmazotti rétegtől sem volt idegen, amit a halasi Csere Pap Zsuzsanna esete bizonyít. Ő gyújtogatás ért korábban 10 év börtönt kapott (ami megdöbbentő aránytalanság a többszörös gyilkossági kísérlettel, és a csecsemőgyilkosságal vádoltak büntetéseivel szemben!). A félegyházi börtönből azonban megszökött, hogy harmadik rabságát a hármas kerületi börtönben, Berényben tölthesse le. Védekezésében elmondta, hogy Félegyházán Hegyi József tömlöctartó által — akivel korábban a börtönben (!) mint férj és feleség éltek együtt — rendszeresen „üldöztetett, pirongattatott és mocskoltatott". A szökést az váltotta ki, hogy 13 héttel korábban Hegyi József egy más rabnőhöz, Csapi Judithoz adta magát, Pap Zsuzsannával pedig többet barátkozni nem akart. A nő végül megúszta dorgálással, míg Hegyit — mivel az egyértelmű bizonyítás nem volt lehetséges — felmentette a bíróság.

15 Megtörtént azonban olyan paráznasági és házasságtörés eset is, ahol tényleg nehéz volt megállapítani, ki a bűnös és ki az áldozat. A lacházi Nagy Katalin 1827-ben ment férjhez Gacs Jánoshoz. Annak öt gyermeket szült, de az a családjával nem törődött, sőt „rossz személyektől nyavaját" szedett össze. Állítólag a felesége szemérmébe egy alkalommal kukoricacsutkát csavart, amibe az csaknem belehalt. Ekkor az már nem mert férjével normális házas életet élni, inni kezdett, több férfival is kapcsolatot teremtett, majd egy katonatiszttől 1839-ben egy halott törvénytelen gyereket szült. Erre a férje elzavarta otthonról, s 1841-ben válópert kezdeményezett. A vallomások szerint volt olyan eset is, amikor Katalin asszonyt részegen iskolás gyermekek talicskán tologatták, majd a sárba fordították. Végül az italról leszokott, s maga is kérte a szétválasztást azzal, hogy férje vagyona jórészt az ő hozományából származik.

16 A tragikus eset több oldalról vizsgálható. Mindazonáltal rávilágít arra, hogy a törvénytelen szülések és a nemi betegségek elterjedése a nemi erkölcsnek ugyancsak fontos, talán számszerűen is megfogható mutatója lehet. 3. Törvénytelen születések ajászkun Kerületben A törvénytelen születésekkel kapcsolatosan adatok a Hármas Kerület orvosainak a születések, halálozások, házasságkötések számáról, valamint a járványos megbetegedésekről a nádornak kötelezően évente megküldendő je13 Uo. 15.sz. 14 Uo. 31. sz. 15 Uo. 6. köt. 4. sz. 16 Uo. 5. köt. 14. sz. 308