Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika

BAGI GÁBOR A NEMI ERKÖLCS ES A STATISZTIKA Adatok és mérhetőség kérdése a Jászkunságban 1790—1848 között I. Az erotika fogalma napjainkban nemcsak a magyarság, de a nyugati kultúrkörhöz tartozó népek körében is igen szorosan kapcsolódik a nemiség, nemi erkölcs, valamint a szexuális szabatosság és vétségek fogalomköreihez. Sőt talán túl szorosan is. Számos ázsiai nép számára (pl. japánok) ez az „európai" mentalitás azért is nehezen értelmezhető, mivel a nemi kapcsolatot éppúgy az emberi élet alapvető, szükségszerű és természetes tevékenységei közé sorolják, mint pl. a születést, halált, evést vagy épp az ivást. Különböző okok folytán a megadott kérdéskör nálunk az átlagemberek többsége számára negatív érzelmi töltésű, akár azért, mert a régi falusi közösség (keresztény valláson nyugvó) erkölcse határozza meg értékrendjét, akár pedig azért, mert az új, nyugati hatások (abnormális kapcsolatok) borzasztják el. E téma történeti aspektusaival egyaránt foglalkozik a néprajz, a történelem, sőt a jogtörténet is. Jómagam — noha elsősorban a XVIII—

XIX. századi Jászkun Kerület társadalom- és politikatörténetének kérdései érdekelnek — a törvényhatóság levéltári anyagának megismerése során számos alkalommal találkoztam e sajátos témához kapcsolódó, kapcsolható adatokkal. Ezek ugyan még összegyűjtve sem igazán adnak a jelzett törvényhatóság címben megadott korszakának helyi erkölcseire átfogó képet, de talán mégis a későbbi vizsgálatok kiindulási pontját jelenthetik. A XVIII—

XIX. század erkölcseire, az ítélkezésre jogalkalmazásra és a törvények II. József korától bekövetkező változásaira döntően a büntetőperek alapján következtethetünk. A kérdéskörhöz kapcsolható teljes történetijogtörténeti szakirodalmat nem áll módunkban itt felsorolni, csupán a Jászkunságra vonatkozókat említhetjük meg. Számos helytörténész és történész közölt e területre vonatkozóan adatokat (pl. az eladatás korára Kiss József),

1 ugyanakkor Hajdú Lajos a II. József nevével jegyzett korra hozott számos büntetésfajtával kapcsolatos példát.

2 Az ő kutatásaikat követve utóbb Tombor Béla és Lovas Lajos kéziratos munkái hoztak újat a téma, illetve a Jászkun Kerület múltja iránt érdeklődőknek. Ezek megállapításait saját adatainkkal összevetve három kérdéskör jobb megvilágítására teszünk kísérletet.

3 Egyrészt megkíséreljük megállapítani a szexuális vétségek arányát, valamint jellegük megváltozását a vizsgált időszakban. Ehhez kapcsolódóan a Jászkun Kerület három tájegységének (Jászság, Nagy- és Kiskunság) sajátosságaira próbálunk következtetni. További fontos mutatónak tekinthető a törvénytelen születések, száma és aránya, végül pedig a prostitúció és a nemi betegségek elterjedtségének mértéke is. 1. Nemi vétségek a XVIII. század végi büntetőperekben Lovas Lajos (KLTE BTK) 1999-ben készült szakdolgozatából az 1797—1802 közötti öt év jászkunsági bűnügyi-büntetőjogi helyzetéről, pereiről igen átfogó képet kapunk. Ennek végső összesítéséből kitűnik, hogy a Hármas Kerületben ez idő alatt 612 büntető pert folytattak le. Ugyanakkor az is látható, hogy a perek területi eloszlása nem teljesen arányos a törvényhatóságot alkotó három tájegység népesedési helyzetével. Amíg a legnagyobb lakosságú Jászságra (1786-ban 36.772, 1810-ben 42.638 lakos) mindössze 221 ügy (az összes 36,1%-a) esett, addig a legtöbb büntetőperre (286, azaz 46,7%) a Kiskunságban (1787-ben 30.503, 1810-ben 41.346 fős népesség) van adat. A legfeltűnőbb, hogy a kétségtelenül sokáig legalacsonyabb népességszámmal bíró Nagykunságra (1786-ban 25.427, 1810-ben 36.274 lakos) mindössze 105 ügy jutott, ami a hármas kerületieknek alig 17,1%-a. E sajátosságok részletes magyarázatára nem vállalkozhatunk, csak két tényezőt emelhetünk ki. Egyrészt — a csaknem szín katolikus Jászságban talán ez működhetett — a római katolicizmusnak a túlvilági élet felé való fokozottabb fordulását, valamint azt, hogy a vegyes vallású Kiskunságon keresztül vezettek a főbb kereskedelmi és katonai útvonalak. 1 KISS József, 1990. 2 HAJDÚ Lajos, 1985. 3 LOVAS Lajos,; 1999.TOMBOR Béla, é.n. 305