Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Pozsony Ferenc: Meztelenség és erotika

POZSONY FERENC * s MEZTELENSÉG ES EROTIKA AZ ERDÉLYI ÉS A MOLDVAI MAGYAR NÉPSZOKÁSOKBAN A meztelenség és az erotika az erdélyi és a moldvai magyar szokások szerves, természetes részét képezi. Szerte a nagyvilágban minden közösségben az emberi test eltakarását vagy bemutatását alapvetően az adott csoport értékrendje, világképe és kultúrája határozza meg. „Ha tehát a ruházat mint jelrendszer nyelvezetként fogható fel a kultúrákban, úgy a meztelenség a jel hiányát jelenti, a jel nulla fokát, ami a rendszer egészében szintén jelentést hordoz."

1 A ruházat levetése a hagyományos magyar népi kultúrában a legtöbb vidéken elsősorban megtisztulást, gonosz erőktől való megszabadulást, valamint különleges mágikus erő birtokába való jutást jelent és eredményez.

2 A meztelenség előfordul a naptári népszokásokban és a különböző mágikus cselekvésekben is. A szexuális jelképek nemcsak a jeles napok szokásainak szerkezetében bukkannak fel, hanem az emberélet legfontosabb fordulóján, a lakodalom idején is. Az erdélyi és a moldvai magyarság farsangi népszokásaiban gyakran fordulnak elő meztelenséggel és erotikával kapcsolatos elemek. Székelyföldön a farsangi víg hetek alatt elsősorban a fonóházakban szerveztek parodisztikus áltemetéseket. Amikor a jókedv ott már a tetőpontra hágott, egy legény hirtelen összeesett, s halottnak tetette magát. A társai csakhamar siratni kezdték, lábai közé hatalmas murkot, sárga répát és két hagymát helyeztek. Számtalan helyen az is megtörtént, hogy a lepedővel letakart, halottat alakító legény felállította titkos tagját. A játékmester közölte a kisebb lányokkal, hogy simogatással életre tudják kelteni a legényt. Nagy volt a derültség, amikor a bekötött szemű lányok megérintették a játékos falloszát. Számtalan településben a halottat szalmaember helyettesítette.

3 A barcasági magyar és a szomszédos háromszéki falvakban húshagyókedden lovas, szekeres felvonulásokat szerveztek.

4 A menet végén haladó kóboros szekér egy rúd végén olyan kereket vontatott, melyre egy férfinek és egy nőnek felöltöztetett szalmaembert erősítettek. Mindkettőnek túlhangsúlyozták a nemi hovatartozását: például a férfit jelképező szalmaember nadrágjára hatalmas méretű falloszt illesztettek. Különösen az 1989-es romániai eseményeket megelőző évtizedekben a szalmaember titkos tagjára nemzetiszínű, piros-sárga-kék szalagot, trikolort kötöttek. Az erotikus jellegű keréken forgó bábuk Erdélyben elsősorban a Barcaságon, a vele szomszédos háromszéki falvakban, valamint Segesvár és Szászrégen hatósugarában fekvő magyar helységekben bukkantak fel. A szokáselem előfordulási területe azt sejteti, hogy valószínűleg a szomszédos szászok hagyományaiból sugárzott át.

5 Az erélyi szászok hiedelmei szerint az asszonyok húshagyó kedden kivételes hatalom birtokába jutottak. Varázserejüktől, hatalmuktól csak úgy lehetett megfosztani őket, hogy lehúzták lábbelijüket. Kőhalomszéken farsang utolsó éjszakáján a nőket cipőjüktől megfosztották, és utána mezítláb az udvarra vezették őket. A legények Homoródon húshagyókedd éjjelén a fonóházi mulatság keretében lehúzták a lányok cipőjét, akik csak egy-két kürtőssel meg itallal válthatták ki elkobzott lábbelijüket. A házasemberek Szászbudán húshagyókedd éjjelén meglátogatták a férjes asszonyokat, s lehúzták azoknak cipőjét. A lábbelit csak akkor kapták vissza, ha jó kiadósan megvendégelték a játékosokat.

6 Moldvában az északi csángók egészen a XX. század közepéig megünnepelték a farsangi ünnepkör utolsó két napját. A szabófalvi legények húshagyatkor kint a szabadban táncos zenés mulatságot szerveztek. Egy szekérre nagyobb hordót helyeztek, melybe meztelen legények bújtak, s benne pedig bundákba burkolóztak. Amikor a mulatság színhelyére érkeztek, hirtelen kiugrottak rejtekhelyükről, meztelenül körbe szaladtak a havon, megkergették a lányokat, s párzást utánzó mozgásokat végeztek. Végül újból visszabújtak a hordóba, ahol megmelegedtek a bundák között.

7 Az erdélyi és a moldvai agrárrí tus okban fontos szerepet játszottak az erotikára, a szexualitásra utaló elemek és jelképek. Mezőség és Kalotaszeg falvaiban hagyományosan Szent György napján szervezték meg a tejbemérést. Közvetlenül a juhok megfejése után Magyarlóna határában vidám zenés, táncos mulatság következett. Egy-egy 1 Hoppal 1987. 223. 2 Hoppal 1987. 224. 3 Barabás 2000. 73-82., 109. 4 Seres 1984. 377., Pozsony 1996. 96-136. 5 Pozsony 1998. 214-216. 6 Pozsony 1997. 116. 7 Wichmann 1907 301