Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Pozsony Ferenc: Meztelenség és erotika

kövérebb, testesebb asszony kezeivel és lábaival hirtelen megragadja a pakulárt, s a domboldalon vele együtt legurul. A szexuális aktust utánzó játékkal voltaképpen a nyáj termékenységét biztosították, ugyanakkor megvédték a juhokat minden rontástól és csapástól is.

8 A moldvai csángó-magyar falvak lakosai egészen napjainkig hisznek abban, hogy ha egy terhes asszony eltitkolja áldott vagyis terhes állapotát, akkor szárazság következhet. Az archaikus ember szoros kapcsolatot feltételezett a nő és a termesztett növények termékenysége között. Például Lészpeden a hosszabb szárazság idején a kút mellett, miközben vizet merítettek, hirtelen meglepték a terhes asszonyokat, és ott alaposan meglocsolták őket vízzel. Gyimesben ellopták a terhes asszony bögréjét, utána egy kút vagy folyóvíz mellett beásták a földbe. A háromszéki Hatolykán nagyobb szárazság idején a kiszáradt Fekete-ügy medrében meztelen terhes asszonyokkal barázdát húzattak eső reményében.

9 A háromszéki Szörcsén és Székelytamásfalván húsvét hétfőjén a legények egy zöld, fenyőgallyakból egy sátorféleséget építettek egy gyalogszánra. Egy csűrben titokban bebújt az alá egy meztelen legény. A szánt zene- és énekszóval végighúzták a falu utcáin, s betértek a vendégszerető gazdák udvarára, ahol a háziak vizes vedreikkel bőségesen meglocsolták a zöldágas járművet meg a lombsátor alá bújt, cigánynak nevezett alakoskodót. Hiedelmeik szerint minél magasabbról esett a víz a lombsátorra meg a meztelen legényre, abban az évben annál több eső hullott termesztett növényeikre. A meztelenség a magyarság népszokásaiban és mágikus hiedelemcselekvéseiben legtöbbször a termékenység előidézését szolgálta.

10 A meztelenség viszonylag elég gyakran előfordul a különböző szerelmi varázslásokban is. Bosnyák Sándor gyűjtése szerint Moldvában a nők meztelenre vetkőztek, hosszú hajukat kiengedték, s baltával meg fejszével kezükben megkerültek egy élő fát. Minden kerülés idején rávertek az abba beszúrt faékre, hogy mágikus úton hatalmukba kerítsenek egy férfiembert.'' A szilágysági lányok karácsony éjjelén éjfélkor meztelenre vetkőzve álltak a tükör elé, mivel hiedelmeik szerint abban meglátták a jövendőbeli legény képét. Utána kimentek a szabadba, ahol a sövénykerítés karóját megragadták. Ha azon kéreg volt, akkor a hajadon gazdag legényhez fog hozzá menni feleségül.

12 A mezőségi falvakban a román és a magyar pásztorok a Szent György napját megelőző éjszakát kint töltötték a szabadban. Hajnalban egy legényt, újabban cigányt meztelenre vetkőztettek, majd utána zöld gallyakkal és levelekkel öltöztettek fel. A zöld maszkos alakoskodót az egész juhnyájjal együtt bekísérték a faluba. Ott az utcákon a gofoi-nak nevezett alakoskodó esőkérő énekek dallamára táncolt, miközben a háziasszonyok egy-egy sajtár tejjel vagy vízzel öntötték le. Ezt a szokást a mezőségi románok 8 Vasas—Salamon 1986. 149-150. 9 Pozsony 1992. 200. 10 Pozsony 1992., 1994., 11 Bosnyák 1979. 177-178. 12 Balázs 1891.206. 13 Cuccu 1981. 201-214., Birlea 1981. 395-399. hosszan tartó szárazság idején produktív módon is megszervezték.

13 Az erdélyi románok gotoi-nak nevezett alakoskodója bekerült a mezőségi magyarok szokásrendszerébe is. Például az esztenatársaságok Széken és Magyarszováton Szent György napján szervezték meg a legjelentősebb tavaszi juhászünnepségüket. A pásztorok már korán reggel a nyájaikkal együtt bevonultak a mezőről a faluba. A menet élén egy zöld lombokkal feldíszített alakoskodó haladt, akit a gazdák tejjel vagy vízzel öntöttek le. A mezőségi asszonyok szintén tejjel vagy vízzel fürdettek meg egy kakast, hogy esőt idézzenek elő.

14 Az erdélyi szászok tavaszi hagyományaiban is felbukkantak a zöldmaszkos alakoskodók. Kercen és Szászivánfalván a lelkész szőlősében végzett tavaszi munkálatok végén a fiatalabb lányokat zöld indákkal kötötték körül. Ezeket a zöldmaszkosokat Burdehoasseknak nevezték. Kezükben botot tartottak, s felvonulásuk közben azzal ijesztgették a gyermekeket, akik pedig vízzel locsolták le a maszkosokat.

15 A meztelenség előfordul a tavaszi népszokások szerkezetében is, elsősorban a len meg a kender termesztéséhez kapcsolódik. Erdélyben és Moldvában egységesen elterjedt gyakorlat volt, hogy közvetlenül a vetést követő holdtölte idején, éjfélkor, meztelenül, szótlanul, hátrafelé haladva, háromszor megkerülték az elvetett földdarabot, hogy a madarak abban ne tegyenek kárt, s a len meg a kender nőjön magasra. Az emberélet fordulóin élő erdélyi szokások közül elsősorban a lakodalom szerkezetében találunk számtalan erotikus szokáselemet. Vidámabb kedvű férfiak Csíkszentdomokoson elsősorban lakodalomban, vagy nagyobb farsangi bálok alkalmával adták elő az úgynevezett medvés táncot. Rendszerint két férfi alakította a medvéket, s miközben a zenészek csak „burrogtatták a nótát", a játékosok pantomimikus mozdulatokkal az állatok párzását utánozták.

16 A csíki táncos játék a magyarság dramatikus, rituális tánchagyományainak pantomimikus csoportjába tartozik, s a moldvai csángók róka- meg nyúltáncával együtt bővelkedik obszcén meg erotikus elemekben, voltaképpen az állatok párzását utánozza.

17 A medvealakoskodás egészen a közelmúltig igen közkedvelt volt a magyar nyelvterületen.

18 A moldvai csángó falvakban, napjainkban is népszerű az újesztendőhöz kapcsolódó medvejáték. A Tatros völgyében igazi medvebőrből, az Ojtoz mentén pedig csergéből készítik el a játékos maszkját. A legtöbb moldvai faluban a medve ijesztgeti, megtámadja és megragadja a lányokat, miközben az párzást utánzó mozgásokat végez.

19 A kakas meg a tyúk egészen napjainkig az erdélyi és a moldvai magyar lakodalmi szokások egyik legkedveltebb, erotikus jellegű eleme. A szilágysági Kárásztelkén a lakodalom előtti estén a menyasszony tyúkot, a vőlegény pedig 14 Pozsony 1992. 197. 15 Pozsony 1997. 166-167. 16 Pétcrbcncze 1989. 18. 17 Felföldi-Pcsovár 1997. 98. 18 Tátrai - Karácsony 1997. 64. 19 Pozsony 1994. 154-156. 302