Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Cseh János: Régészeti terepbejárás a Tiszazugban 1986 tavaszán

CSEH JÁNOS RÉGÉSZETI TEREPBEJÁRÁS A TISZAZUGBAN 1986 TAVASZÁN Tiszainoka, Tiszakürt és Cserkeszőlő szarmata, gepida és avar településtörténetéhez Éppen tíz esztendeje annak, hogy rövid lélegzetű, csu­pán egynapos régészeti terepbejárást végeztem Jász-Nagy­kun-Szolnok megye egyik Tisza menti falujának, Tisza­inokának a határában. Ez 1986. március 24-én történt. A munka elvégzésére az késztetett, hogy utánajárjak egy kora népvándorlás kori, VI. századi gepida településnek, és megpróbáljam azonosítani a helyét. A lelőhely a kutatás előtt a szolnoki Damjanich Múzeumban lévő adatok alap­ján már ismeretes volt (Kalicz Nándor 1952—1953-ban végzett terepbejárásából származó információk és leletek). Végül is nem pusztán ezt a lelőhelyet kerestem föl, hanem végigjártam a környező, főként innen délkeletre eső magasparti részeket. Ezek a helyek a nyugat—keleti ten­gelyen hosszan elnyúló határú Tiszainoka község közigaz­gatási területének déli régiójába esnek, egy durván számít­va 2500—3000 m hosszú sávra, melyet északkelet— délnyugati irányban a 44-es számú közút szel át. A munka során úgy adódott, hogy egy-egy lelőhely erejéig a szom­szédos települések, Tiszakürt és Cserkeszőlő régészeti topográfiájához is gyűjtöttem adatokat (1. kép A és B). A bejárt terület földrajzi, morfológiai, vízrajzi és talaj­tani vonatkozásban számos tanulsággal szolgál. Két ősi, elhagyott és kiszáradt Tisza-meder kapcsolódik itt egy­másba. Nyilvánvaló, hogy az egyik régibb, a másik ennél fiatalabb korban volt az élő Tisza mederágya. A mai falu­hoz közelebb eső tűnik a markánsabbnak, a lapályban — Téglás Lapos, illetve Búzás Sziget Laposa — 81—82 m tengerszint fölötti magasságával. A közel L alakúan meg­törő folyamágy partja 86—87 m-es szinten van. Ez a kor­ban hozzánk közelebbi, mivel határozott parttal (ún. ma­lágy) „gátolódott el" a másik mederrésztől, ahol már régészeti lelőhely is található(?). Ez utóbbi délkeleti irány­ban — értelemszerűen — csatlakozik az előbbihez. Bár külső partja pregnáns, a belső már annál lapályosabb, ma­ga az ágy kevésbé mély fekvésű (óholocén korú). A Rek­sza, Szajka Halom és Hangács elnevezésű határrészek ol­dalán a mezőségi jellegű föld homlokfelszínbe megy át. A viszonylag jó megfigyelési lehetőségek közepette zajló terepbejárást a falu szélső házaitól úgy 300—400 m-re lévő magaslaton kezdtem. A magaspart említett L formájú hajlatát követve átmentem az ősibb folyóágy belső oldalára — keresztezve a 44-es számú közutat. A felszíni adatgyűjtést ezután messzebb, az átellenes parton folytattam, ám most már visszafelé, északnyugati irányban haladva, az említett müútig. Mindent egybevetve tizenegy régészeti lelőhelyet vettem föl, melyek azonban, mint ál­talában, hozzávetőlegeseknek veendők, inkább csak tájé­kozódó értéküeknek. (Föltétlenül össze kell vetni őket az MRT-munkálatok eredményeivel.) Szükséges még emlí­tést tenni arról, hogy az én 1986. évi 5. lelőhelyem Kalicz Nándor terepbejárása egyik őskori településével — Tisza­inoka, Szőlőút, Körös kultúra 17. lelőhely — azonosítható megközelítően. A régészeti lelőhelyek leírása A dolgozat tematikájának megfelelően az alább követ­kező részben kizárólag a római, a kora és a késő népván­dorlás kori telephelyek szerepelnek. Ezzel szemben tízez­res szintvonalas térképünk mind a tizenegy lelőhelyet föltünteti. A kimaradt pontokon az őskor különböző idő­szakába sorolható edénytöredékeket gyűjtöttem, ahogyan egyébként a többi lelőhely egynémelyikén is. A képanyag­hoz annyit kell hozzátennünk, hogy a régészeti-topográfiai pontok nem szigorú sorrendben következnek egymás után — a rajzos-fényképes illusztráció összeállításából adó­dóan. A térképre vetített lelőhelypontokat, valamint a szar­mata, a gepida és az avar lelethelyeket 1. a 2—3. képen. 1. lelőhely (Tiszainoka, Téglás Lapos északi partja) A határjárás útvonala leírásának elején említett magas­laton cca. 100—150x50—80 m-es felületről szarmata és gepida cserepeket és egyéb telepleleteket sikerült össze­szednem. (4. kép 1—3, 6. kép 1—8, 7. kép 1—4 és 10. kép 1—12) 29

Next

/
Thumbnails
Contents