Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Novák László Ferenc: Az erosz a népi kultúrában

NÓVÁK LÁSZLÓ FERENC AZ ERÓSZ A NÉPI KULTÚRÁBAN (VERBÁLIS ÉS IKONOGRÁFIÁI MEGNYILATKOZÁSOK) Az érosz, erotika, érzékiség, nemiség az emberi élet egyik legsajátosabb természetes megnyilatkozása, amely valójában a fajfenntartás ösztönvilágának szerves része. Az egészséges párkapcsolat, nő és férfi egymáshoz vonzódása elemi ösztön, amely már kisgyermekkortól kezdve megnyilvánul, a serdülőkorral felerősödik, s a családalapítás fő mozgatóerejévé válik felnőtt korra. Az erotika különböző módon fejeződik ki és nyilatkozik meg. Különböző szavak, kifejezések használatában, a gyermekrajzoktól (meztelen leányt, fiút és leányt ábrázoló rajz) a stilizált szimbólumokig (különböző, férfit és nőt jelképező díszítőelem, fallosz és vagina, vulva szimbólum, azok együvé kapcsolódása szerelmi aktus szimbólumaként), és konkrét realisztikus képszerű szerelmi ábrázolásokig, amelyek már a pornográfia irányában hajlanak el.

1 A népélet intimitásának legjellegzetesebb területe a szerelem, a szerelmi vágyakozás, a szerelmi aktus, cselekedet. A köznyelvben vulgarizmusként van nyilvántartva a káromlás, melynek alapmotívuma a közösülés hangoztatása. A magyar nyelv az aktus megnevezésére alkalmazta régi szavunkat, a 'gyakni' igét. Ez a szó azonban nem vált alapelemévé a káromkodó kifejezéseinknek. Ezekben a 'baszni' ige az egyedüli.

2 A káromkodás, trágárság mellett a szerelmi aktus megnevezése ritka az írott dokumentumokban. Elsődlegesen is ez az egyházi és világi hatóságok erkölcsi nevelésének tulajdonítható, jóllehet a tény, a szerelmeskedés, egyértelmű, kimondhatatlanul is kimondva jelen volt és van, életünk szerves részeként.

3 A köznyelv kifejezései csupán a hatósági iratokban, bírósági tanúvallomásokban fedezhetők fel. Ez esetben mint tényanyag, került rögzítésre, s maradhatott fenn évszázadok során. Számos példa említhető erre Kecskemétről, ahol Szabó Kálmán gyűjtötte ki a gazdag levéltári anyagot, amely már nem lelhető fel.

4 Kecskemét mezőváros tanácsa 1733. július 2-án tárgyalta Lángi Varga Mátyásné ügyét, akit paráznasággal vádoltak: „...férje otthon nem létében Gulyások és Csikósok éjjel nappal jártának, egy egész hétnek le forgása alatt is dorbézoltanak, verekedtek, hegedültek, sőt magát az Asszonytis elégszer megverték, ugyan csak hordóstól megvették a' bort, és húszon is azon vedégeskedtenek... Egykor Osváltd Péterné gulyása mondotta: Pénzünkre iszunk bort, Pénz nélkül pedig Picsát baszunk; Ászt is mondotta, azon Kurva miatt /: értvén Lánginét :/ meg nem maradhatok a Pusztán is valamíg bé nem jövök hozzája... Egyszer ablaka alatt az uttzán mondotta ezen szókat; Van egy órája mióta instállak az Ablak alatt, még sem bocsátasz bé, de ha pénzem volna, mindgyárt kész volnál le feküdni s pendelt hajtani..."

5 Egy 1775-ben készült tanúvallomási jegyzőkönyv a szerelmi aktus megnevezésének tárházát tartalmazza: „Borbély Pál leánya Éva vallya: hogy Varga Miska múlt szüretkor kezdett őhozzá kapni, de ő észrevevén, hogy a' Németh leányhoz is tart, kiadott rajta... Múlt lőrinczi vásárkor penig kezemet bevette és házasságot igért, hogy osztán reá adtam magamat és azolta sokszor volt vele dolgom, valamikor csak módját találtuk... Varga Miska nem tagadja, hogy Borbély Évával megmult Gergely-napkor kezdett fajtalankodni és azulta, valamikor módját ejtette, közösködött de soha házasságot neki nem igért, mert már Kántor Samu kikezdte, Lakatos katona itthon lévén, ő is dolgozta, azután Hentes Jancsi felfogta, Csernus Gulyás is gyakorolta.. ."

6 A közösülésnek tehát sokféle kifejezése ismeretes, azonban általában paráznaság, fajtalanság

1 névvel illették a hatóságok. Az ilyen erkölcstelen személyeket súlyos büntetéssel illették a XVII—

XVIII. században. Boda Mártonnét és Csizmadia Ferencet paráznaságért halálra ítélte a kecskeméti magisztrátus 1692. október 27-én. Még május 5-én fejezték le Kacs Tamást, aki feleségét hűtlenül elhagyta, más feleséget vett, s ezért a kétnejüség bűnébe esett.

8 „Elvégeztetett, hogy Ambrus János paráználkodó pellengérre kiköttetése után a templomból a nép kijövetele 1 A kérdéssel kapcsolatban NOVAK László, 2002. 2 MTESZ 1. Budapest, 1967. 1115.; MTESZ 1. Budapest, 1967. 256. 3 NÓVÁK László, 1983.13-29. 4 A második világháború során, 1944. végén hatalmas pusztulást szenvedett Kecskemét város levéltára. A város pusztájára, Szikrába menekítették a levéltárat, és ott tűzvész áldozata lett az értékes múzeumi gyűjteménnyel együtt. Az a feltételezés is szóbeszéd tárgya, hogy valójában nem is semmisült meg a levéltári és múzeumi anyag, hanem a szovjet csapatok szerezték meg és szállították el. 5 BKMLKVTan.jkv. 502-505. pag. 6 KJM UTGY Szabó Kálmán Hagyaték (SZKH) 78.27.312. 7 A fajtalankodást szélesebb értelemben használták a két nem közti bűnös szerelmi viszonyra, ami viszont nem volt természetellenes kapcsolat, mint a homoszexualitás, vagy szodómia. 269