Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Novák László Ferenc: Az erosz a népi kultúrában
alkalmával 100. ütéssel fenyíttessék" — határozott a kecskeméti tanács 1726. augusztus 15-én. 9 „Bujdosó Panna, ki ez előtt harmad nappal káromkodás és paráznaság végett a városból kicsapatott, ismét vissza jött, és gyalog katonasággal éjszakánként paráználkodni merészelt, hurok által, harangszó mellett ismét ki kísértetett s mentében 25. korbáccsal illetett a mezőváros tanács határozatára 1754. július 7-én. 10 A bábák jelentése alapján jutott a mezővárosi hatóság tudomására, hogy a „bebörtönzött Kocza nevű menyecskének, 3. hónapos terhe van". A menyecske, „ezen czundra két rendbeli paráznaságot vállalt magára, de minthogy viselősnek találtatott, a farára kolomp köttetvén, a városból kitiltatott" 1758. július 7-én." Andriko Erzsébet vallomását 1776-ban vette fel a kecskeméti tanács: „mivel Andirko Ersebet látta is a' midőn a' Legények nem csak csecsezték, hanem Agyra is forgatták— de ő el ment, mikor vissza ment Király Ersebet nekie ezen szókkal dicsekedett, bezzeg Erse még azután volt ám kutya féklát, miért mentél el". "Eözvegy Mogyorósi Jánosné Kohajda Kata Szentkirályi Pál úr sajtossá vádollya Heder Andrást a' fejős Juhászt, hogy éczaka erővel neki ment az ágyán, és mivel a' természet rendi szerént semmit sem tehetett, a' természet ellen való résziben meg fertelmesítette..." — jegyezték fel Kecskeméten 1770-ben. 12 A verbális kifejezések mellett ikonográfia is társul egy 1782-ben készült gyúnyvers és rajz esetében. Kecskeméten — Szabó Kálmán szerint —, Tegzes Kata Halasiné leányára „edj rút Tasquilust Íratott" Olcsai Gyurka 16 éves szíjgyártó inassal, s azt Halasiné kapujára szegezték ki: „ Mutató Tábla Halasi Eva Híres kurva Méltó volna kitsapasra Minden héten szász korbátsra Szaros Patzall az nyakára Nagy Kolompot a farara Halasi Éva azt akarna A pitsaja Búkor volna A legények fasza róka volna Kis bíró Bakter Agár volna öreg bíró koppo volna" A versike jellegzetes — napjainkban is előforduló, általános — vagina (pina, picsa) motívum, rombusz alakú rutapajzs stilizált fanszőrzettel látható, amelynek közepébe egy fallosz (fasz) hatol, stilizált herezacskóval. 13 Nagykőrösön 1768. május 10-én került a városi tanács elé Róka Kis Istvánné panasza, aki „decralállya: Hogy mái napon gyomlálót hittak a' külső kertecskébe, kivált férjék' akarattyábul egy rossz személyt... El menvén a' férje, az Aszszony csak hamar utána ki menvén hogy a' gyomlálót nem látta, be nézett az Istálló ajtón, mely nyitva volt, és 8 BKML KV Tan. jkv. 1690-1698. 69, 89. pag. 9 BKML KV Tan. jkv. 1718-1727. 1170. pag. 10 BKML KV Tan. jkv. 1756-1761. 228. pag. 11 BKML KV Tan. jkv. 1756-1761. 25. pag. 12 JKMUTGYSZKH 78-27.310. 13 JKM UTGY SZKH sz. nélkül. 14 PML NkV Törv.sz. Peres ir. 1743-1768. 172. pag. 15 PML NkV Törv.sz. Peres ir. 1743-1766. 270 mind ketten szívem Lelkemet mondottak egymásk', s. látta hogy egymáson feküdvén és a' gonosz cselekedeteketis /: a' vagy paráználkodásokat látta :/ és mingyárt egyenesen rajtok menvén.. ," 14 A szerelmi aktust, közösülést tehát több féle szóval nevezték az elmúlt évszázadokban. A szerelem kifejezése, a vágyakozás sajátos szimbólumrendszerben nyilatkozhatott meg verbálisan, és ikonográfiái megjelenésben. A nagykőrösi példa szerint a szeretkező férfi és nő egymásnak „szívem Lelkemet" mondott. Egy másik adat szerint „Máté János és Küküllővári látták és olvasták Földvárinak szerelmes Strófáit mellyeket irtt Hegyesnének. Máté János ezeket olvasta: Fejér Galamb, piros rózsa, drága rubint, Sebes ráró, nyilt liliom, ékes szegfű, illatozó majoránna..." — derül ki egy peres iratból 1753. február 15-én. 15 A szerelem tárgyát illetően motívumok, szimbólumok sora tárul fel a dokumentumokból, amelyek közvetett módon jelzik a szerelmet, a szeretkezés megnyilvánulását. Az erotika fontos helyet foglal el a népköltészetben, népi játékokban is. Népmesék, mondókák, népi színjátszás szövegeiben megtalálhatóak a pajzán, az erotikával kapcsolatos kifejezések, gesztusok. 16 A népi szerelmi élet sajátos szimbólumrendszere található meg a népművészetben, annak ikonográfiájában, bizonyos tárgyak vonatkozásában. A legény szeretőjének kedveskedve, fontos eszközöket díszített olyan motívumokkal, amelyek szerelmi vágyát voltak hivatottak kifejezni, közvetíteni. Ezen tárgyak között a fonás eszköze, a guzsaly, vagy a mosófa a sulyok, szapu, a vasalófa a mángorló, s a házasságra készülő leány fontos bútordarabja a kelengyésláda, legalkalmasabb a szerelem szimbolikájának megjelentetésére. A férfiak sajátos kelléke, a borotvatok, a citera zeneszerszám is tartalmaz erotikus díszítőelemeket (fallosz, szív és tulipán egybekapcsolódása). A talpas guzsaly a kenderszál orsóra sodrásának eszköze. A leány, menyecske a talpra ülve tartotta állva a guzsalyt, és annak végére helyezett kócból sodorta orsó segítségével a fonalat, a kenderszálat. A talp, valamint a szár díszítését szolgálták a szerelmi szimbólumok. Egyértelmű a szándék, amikor a legény a guzsaly talpára stilizált falioszt vésett. A szív-tulipán motívum a férfi és nő szerelmi kapcsolatát jelképezi. A szív a férfit, a tulipán a nőt szimbolizálja, s kettőjük egymásba fonódása, sajátos vulva motívum megjelenítésével, a szerelmi szituációt rajzolja meg, szimbolikus képi formában. Malonyay Dezső a Kalotaszegről szóló népművészeti munkájában ezt a díszítőelemet „tökös motívumként" említi meg. 17 Az áttört szívmotívum (herezacskó jelzésével) mellett megtalálható konkrét fallosz dísz is: felálló férfi nemiszerv, hímvessző herezacskóval. 18 16 A témakör széleskörű szakirodalommal rendelkezik. Lásd UJVÁRY Zoltán, 1978.; UJVÁRY Zoltán, 1980.; UJVÁRY Zoltán, 1986.; UJVÁRY Zoltán, 1988.; Vö. NAGY Olga, 1977.; BURÁNY Béla, 1984.; BERNÁTH Béla, 1986. 17 MALONYAY Dezső, 1907. 18 A kérdéshez lásd HOPPAL Mihály, 1990.; Vö. HOPPAL Mihály—SZEPES Erika (szerk.), 1987a.; HOPPAL Mihály—SZEPES Erika (szerk.), 1987b.
