Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén

hamar felismerték, s mielőtt újabb bűnhalmazt követett I volna el, újabb ítélet született ellene: „A tilalom ellen be c jött a Városra, üssenek rajta korbátsal 24 annak utánna z késértessék ki a Városrúl, s ide ne jöjjön. "

64 é Az 1744. szeptember 26-án proscribáltatott (száműze- t tett) debreceni cigány nő, Horváth Erzsébet, 1745 január- A jában ismét visszajött a városba, és a katonák közzé, ,,a' e Bika házhoz ment, ott kurválkodott, a' Böszörményi külső j csaplár mentéjét ellopta." A nő a váddal szemben azt r. állította, hogy ő csak azért jött vissza, hogy eklézsiát r kövessen, de senki sem adott szállást neki, még az anyja sem, ezért ment a Bika házhoz, a káplárnéhoz. A mentét 1 sem lopta, hanem a csaplár szolgálója adta rá, mert hideg t volt. Azonban miután „A Katonák magok hivták a Hajdút i a' Város házátúl, hogy az It hozzák ki a' Bika háztúl mint g kurvát", a mentéért is érte jött a csaplárné. Horváth Erzsé- a betét 24 korbács alatt egzamináltatták paráznasága miatt, \ majd több mint egy hónap múltán újabb 30 korbácsra V ítélték, és árestomba tették, kenyéren és vízen böjtölve, k hogy „ ne legyen alkalma a katonák közzé menésre. "

65 Bármennyire visszaeső és javíthatatlan személynek a bizonyult, úgy tűnik a többi esetben is tapasztaltaknak h megfelelően, kurválkodásért a város nem szabott ki halálbüntetést ebben az időben. il Pedig a kocsmákban, az italba, mulatozásba, majd a s gátlástalan paráználkodásba belemerülve, meglehetősen h bizarr jelenetek játszódtak néha a vendégsereg, a személy- n zet s a rend és puritán erkölcs védelmét hivatalból is oltal- x mázni köteles városi hajdúk szeme láttára, akik miután s maguk is kaján szemlélői voltak a pornográf történések- ¥ nek, a magisztrátus színe elé állították a bűnösöket, s n megtették tanúvallomásukat. L Nem is akárhol, hanem éppen a Város Házánál lévő s< csapszéken, fényes nappal esett meg, hogy 1743. augusz- L tus 4-én, vasárnap, az acsádi Fodor Ferenc feleségén, a Sándor Márián, hét (!) katonát is láttak, „úgy dolgozták a p széken". „A katona leeresztette a nadrágját, az Inek a v rokolyát felfogta, úgy állott belé", az asszony „a Vete- n sianus Katonákkal, fertelmes és ocsmán módon leülve, e; fenn állva, hátul fordulván paráználkodott, egyik rá ment, h másik eljött rólla ". Az „ éktelen ", ráadásul állatok módjára F a tergo (hátulról) történt paráználkodásáért, fertelmes- á kedéséért az asszony, — aki " bort ivott, világát se tudta ", h büntetése: „Nyakvasban tétettvén, Mester keze által másfél v idussal megverettetik, és a Városrúl kikísértetvén, örö- a: kösen kicsapattatik, mennyének el mind Urával együtt. "

66 jí De a meglehetős akrobatikus pozitúrákban, hét kato- S: nával fertelmeskedő acsádi Fodorné napi numerája meg m sem közelítette a püspöki Pétsi József özvegyének, Kováts s< Erzsébetnek teljesítményét, aki „valamely legényhez adta 1 magát és vélle csapszékrül csapszékre járt s fertelmes- a; kedett eggyel mással". Amikor a hajdúk megfogták a Ser ci csapszéken, maga vallotta, hogy 12 személlyel paráznái- íg kodott, s arra a kérdésre „ miképpen győzte ", Ü.TX válaszolta m a részeg asszony, „18-at is elgyőzne". S a telhetetlen aí asszony még a tömlöcben is folytatta volna, azt mondta a 64 IV. A. 1018. e. 5. k. 373. (1741. augusztus 5.) 65 IV. A. 1018. e. 6. k. 6., 23. (1745. január 23., február 27.) 66 IV. A. 1018. c. 5. k. 638-639. (1743. aug. 10.) :övetett Lakatos nevű hajdúnak „nagy orra van ennek a tatár úlen be attának, ezt szeretném én. "

61 A példátlan habitusú asszony utánna a bírák előtt aztán folyamatosan tagadott a számtalan tanú és 30 korbács ellenére is, így kénytelenek voltak felmenáműze- teni, s lakhelyére száműzték. Az asszony nem véletlenül január- vetett szemet a nagyorrú hajdúra. A régebbi korokban az zé, ,,a' erőteljes orr, a férfiasság egyik szimbóluma volt, fallikus n külső jelként is értelmezték: a néphit szerint az orr és férfi Den azt pénis-mérete szoros korrelációban áll egymással, akinek dézsiát nagy az orra, annak a hímveszője is méretes. z anyja Arra vonatkozóan, hogy a kurválkodó asszonyok mimentét lyen ellenszolgáltatást kaptak, kaphattak az általuk nyújt hideg tott testi gyönyörökért, kevés adat utal. Gyakran csak ételt, Hajdút italt kaptak. A bíróság nem foglalkozott az ellenszolúl mint gáltatás kérdésével, a cselekedetet minősítette. Az egyik Erzsé- asszonyt, Veres Annát, Nagy János feleségét, amikor egy i miatt, vasárnap több asszonnyal halott látni ment, a Vetesianus rbácsra katonák, „ többek közül kiválasztván, Kurvának kiáltották, jjtölve, kétség kívül volt is közi vélek. " S azt is mondták a katonák „Petákot, Czipót adtunk neked illjen adta ringyója, s meg lélynek dolgoztunk. "

68 De voltak, akiket egyszerűen csak a vérük itaknak hajtott, s nem is akármilyen mohósággal. >ott ki Gyakran nemcsak a vére hajtotta a szajhákat, hanem az ital hatására oly annyira megfeledkeztek mindenről, elvemajd a szítve a legcsekélyebb önkontrollt, mindenféle gátlást, íetősen hogy sem a helyszín, sem az időpont, sem a jelenlévők emély- nem jelentettek számukra visszatartó tényezőt, csak szes oltal- xuális ösztöneik vezérelték cselekedeteiket. A tekintélyes miután szexuális bűnlajstrommal bíró Varga Györgyné Kovács snések- Katalin már 1741 júliusában a Kardos házi csapszéken íiket, s megrészegedvén a német katonákkal paráználkodott. Látták, amint a németek „ ott hozzá ki s bejártak a szinbe ", ál lévő sőt azt is, hogy „ a Németnek meg volt oldva a nadrága, az ugusz- In is tsak teltül volt a gúnya. " Egy következő tanú szerint, ;ségén, az asszony az őt megrészegítő Rátzkevei Andrással is íztáka paráználkodhatott, mert vele is „együtt soká a szinbe Inek a váltanak. " Vargáné azzal védekezett, hogy „ részeg volt i Vete- nagyon, nem érzette paráználkodott-e vagy nem. " Fejére leülve, esküdött két további tanú is, hogy „ látták, mikor Fejérvári i ment, István hátul fertelmeskedett és paráználkodott vélle. " lódjára Férje ekkor még, vonakodva bár, de úgy nyilatkozott, nem elmés- akarja felesége halálbüntetését, így a kurválkodás legenyudta ", hébb s egyben leggyakoribb büntetését kapta, a hóhér általi másfél vesszőzést, s férjestül a városból való kitiltást. Vargáné i, örö- azonban kiveretése ellenére visszajött a városba, és 1743 'itt. "

66 júliusában, törzshelyén, a Kardos házi csapszéken, „ a t kato- Székek között egy Vetesianus Katona mindenek láttára a meg megparáznította. " Ezt az újabb kurválkodást azonban már •Cováts semmiképpen sem akarta az ura megbocsátani. De miután '.z adta 1741-ben a hóhér pallosától egyszer már megszabadította elmés- az asszonyt, a törvény értelmében (Tripartitum I. 105. arti: a Ser culus) „ nincsen hatalma, hogy halálos büntetésre adgya ", •áznál- így a bíróság kétszeres vesszőzést, megbélyegzést, valaiszolta mint örökös kitiltást ítélt Vargánénak.

69 A javíthatatlan stetlen asszonyt 6 év múlva újra kocsmai paráználkodáson kapták ndta a 67 IV. A. 1018. c. 5. k. 541-542., 546-547. (1742. november 10., december 10.) 68 IV. A. 1018. e. 5. k. 610. (1743. május 11.) 259