Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája
Seginek e valaga Ojanmind e nagy kucsma. F:0266 Eki ingem nem szeret Egyék dögöt tavaszig Tavasz esső napjáig Mig e kökén virágzik. Rágyan e harpacsikát (maghagyma) Nyalj an e harcs likát, (asszony feneke) F:0266 Veresz ingbe fótába Szétál e kamarába. F:0266 Szól e kakas hajnal haszad Itt e pina szüzén maradt. F:0266 Széki áll e kapuba Jó megbaszni hajnalba. F:0266 Öregasszon vén bőrbe Elment mennyekezőbe. Öregasszon túrót árul, Likass e ketrinca hátul. F:0266 Édes kicsid öregem, Csak a szemit szeretem. Azt is azét szeretem, Kék a szeme mint nekem. Kék a szeme nem fekete, Met a zanya megfesztette. Feje ulyan mint ecs csutak, Szája ulyan mint egy bocskor, Szeme nem lát a csapoktól. M:0267 Ki kenderit elveti, Az a zurát szereti. Ki kenderit e nem veti, Az a zurát nem szereti, Csak a szemit merezgeti, Főzzön metreguját neki. M:0267 Bücsületes geluska Beszállott a csiporba. Csiporból bé a tálba Tálból bé bőrdzsántába. (eszi meg az ember) SzGy:0268 Csivikelnek a fecskék, Sz a hurmuzosz menyecskék. SzGy:0268 Szép a leány ideig, Tizennyóc esztendeig. SzGy:0268 Húzzad cigány ezt a nótát, Kerüld meg az akasztófát. (Csókold meg a kucsa likját). SzGy:0268 Húzzad cigány hedegüt, Met a kezed nem ezüst, Sze nem ezüst, sze nem rjéz, Csak esz rongyos cigánykéz. SzGy:0268 Ki kendejit felveti, Az az urát szereti. Ki kendejit fel nem veti, Az az urát nem szereti. SzGy:0268 Emez ember mit csinál, Zajtó mellett deszkentál. SzGy:0268 Emez ember de magos, Úgy tetszik, hogy haragos. SzGy:0268 Emez ember de törpe, Met a seggit betörte. SzGy:0268 Iha, iha, ihatnám, Habár(ha bor) lenne, innanám. SzGy:0268 Bé borocska, bé, bé, bé, Jó helyed van odabé. SzGy:0268 Ebbe van egy cseppecske, Olyan mint a mezecske. Addig iszom belőle, Mig lebujom melléje. SzGy:0268 Ha iszom esz, ha nem esz, Részegesz a nevem esz. Inkább iszom jén mint nem, Legyen igaz a nevem. SzGy:0268 Vettem kelu pálinkát, Odaattam ketrincát. SzGy:0268 Hegyes kucsma fejibe, Kakastollu seggibe. SzGy:0268 Haragszik e gazda, Hogy mük itt mulatunk. Vigye el a házát, Met mük itt maradunk. SzGy:0268 Hova futsz te szürke cáp, Olyan későn mezítláb. SzGy:0268 Eme bacsó magára, Valyon hol a bábája? SzGy:0268 Édes vérem, testvérem, érted buzog a vérem, Érted biza, nem es csuda, Met te szép vagy, mint a (csuda). SzGy:0268 Fejérvégü kendőbe, Menjen ki az erdőbe. Fejérvégü ruhába, Menjen ki a lankába. SzGy:0268 Emez ember de kevél, Hogy az inge szép fehér, Zén ingem es vót fehér, Én üsse vótam kevél. SzGy:0268 Szedett ruha a fej in, Kilenc tetű tetejin. SzGy:0268 Járd ki lábam, járd ki most, Nem parancsol senki most. SzGy:0268 Sz az én lábam kijárja, Met ő szokott a táncra. SzGy:0268 Fáj a lábam, hátul járom, Utajára odavágom. SzGy:0268 Zén bocskorom disznóbőr, Zuram nyúzta gölyeről. SzGy:0268 Aki ingem megszeret, Egyék fejér kenyeret. Aki engem nem szeret, Egyék döglött egeret. SzGy:0268 Kerüld meg e nádas házat, Fogd be azt a lepcses szádat. SzGy:0268 Őszi pulyka, tavaszi, Minden kakas kérészi. Hol eléri lecsípi, Ott esz megkericeli. SzGy:0268 Van nekem egy kendermagos Tittyegtetett tyúkom. Korán regvei, délben, este, Mindig rá van gondom. Tyúkom mondja: kot, kot, kot, Gazdasszonykám gondoskodj. Még azt mondja kotkodák, Minden napra egy tojás Kiszökött a pak tubák. SzGy:0268 Kondor-bondor a cseplye, Azt a szarka meglepte. SzGy:0268 Része, része, reszete, Mind megcsalál az este, Kicsalál a kenderbe, Otthagyál éppendelybe. SzGy:0268
