Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája

mindenike szorosan kötődik az erotikus szimbolizációhoz. A testmozgások, a hétköznapi munkák, de főként a különféle hangképzetekkel együttjáró cselekvések kapcsolhatók e szimbolizációhoz, a szerelmi aktusra utaló képek ezek. Az aktivitás kifejezésére szolgáló fogalmak köre tág, a szerelmi szimbolizáció minden olyan fogalomnak jelentést tulajdonít, mely valamilyen formában, jobbára analógiás alapon kapcsolható az erotikus tartalomhoz. Ezzel nem azt állítom, hogy minden kép, mellyel a folklórszövegekben találkozunk efféle alaptartalomra vezethető vissza, ám a lakodalmi táncszók zöme szorosan köthető ehhez a témához. Nyilván a szövegkörnyezet is befolyásolja a műfaj tematikáját. Visszatérve a mozgások, cselekvések jelentés vizsgálatához nézzük meg, nyelvalaki szempontból hogyan tűnnek ki ezek az igék a szokványos szövegsorból. Jellemző a gyakorító igeképzős igék használata (fonogat, ropogtassák, hergeti, kerekedik, suttog, megcsipeget), többször is előfordulnak ismétlések formájában ezek. Nyilván többször is fölbukkannak hangutánzó igék, gyakori az állítmány ismételt határozószóval való kifejezése (le-le-le, ide te, oda, te stb.). Tartalmi szempontból nyilván legtágabb az emberi cselekvések köre, szórványosan előfordulnak állati, ill. áttételesen tárgyak által végzett cselekvések, a természeti környezet történései elvétve tűnnek fel csupán. Az emberi szférából kiindulva vizsgáljunk meg néhány olyan példát, melyek jelentésmagyarázatát talán nem is kell túlságosan részletezni. A táncszók, csujogatások szövegkörnyezetéből kiindulva mindjárt ott találjuk a mulatságra, táncra utaló kifejezéseket, melyek többnyire nem pusztán a konkrét jelentésmagot közvetítik a következő példákban: Hidló végén, padló végén / Karikosz táncot járjuk. / Elől járja (Anna) asszony / Csepürokojába, / Hátul járja (Jánosz) bíró / Csepüdolományba M:0512.32. A férfi és nő közötti tánc, mint bárhol a világon, beszédes szerelmi jelkép — állítják a Jelképtár szerzői utalván a gyimesi csángók termékenységi medvetáncára, mely még világosan a közösülést utánozza.

110 Ősi mágikus jellegére alapozva fenntartás nélkül elfogadhatjuk a tánc erotikus jelentésalapjára utaló magyarázatot. No meg segít a szövegkörnyezet: nem véletlen a tánc karikosz (kerek, kör alakú) jelzője, Bernáth többször is figyelmeztet a kerek jelző fontosságára: a kerék forog, s a forgás a nő nemi aktusát jelenti.

1

" Emlékezzünk a híd jelképiségére, az egyes ruhadarabok jelentését is érinteni fogjuk, azok jelzőjéről (csepü) már szóltunk. Lépjünk tovább: Járd ki lábam, járd ki most, / Mem parancsol senki most, / S ez én lábam kijárja, / Met a szokott e táncra, / Eléjő es hátra es, / S met úgy járják nálunk es. / Ij-hu, hu-hu-hu PF.182; Hopp hajnalig virjattig, /Míg a csizmám kifeslik. / Ha kifeslik bevarrjuk, / S ezt a táncot eljárjuk DR.204-8. A tánc formájára való beszédes utalás (eléjő es hátra es) egyértelműen a szerelmi aktusra emlékeztet, a hajnal, a virradat jelképiségét is érintettük, Bernáth szerint „a hajnal a szerelem ideje".

112 110 Hoppal ctalii 1995. 214. 111 Bernáth 1981.23. Visszatérve a kerek — kerék fogalmához emlékezzünk azokra a példákra, melyekben valamiféle építményt kellett a férfinak megkerülni: Kerüld meg e szalmás (/nádas) házat, /Fogd bé azt a lepcses szájad B:15; Kerüld meg a kemencét, / Csókold meg a menyecskét. / Fogjad kezét keresztesen, /Neked adjuk örökösen F.01398.19 stb. A kemence, ház, szoba kerülése nem szokványos jelentésű, a kerülés, a körkörös mozgás (forgatás) az erotikus aktusra utal, míg maga a ház-jellegü építmény a női oldallal egyenlő. A táncra való felszólításként is érthető a következő szöveg: Rázogazd meg magadat, / Kendermagosz likadat F:074. A rázogatás, az ismétlődő, lüktető mozgás erotikus tartalomra utal, ezt támasztja alá a kendermagos likad kifejezés is. A köznapi élet cselekvései közül már jó néhányat említettünk, ilyen a fonás, kapálás, gyalulás. Ezek mindenike egyértelműen a szerelmi aktus jele: Keresztanya lába közt /Egy nagy bolond kéjer szösz. /Keresztapa mellette, / S ott fonogat belőle F:0750.13; Kukuruca virágszál! / Kapálatlan marattál. / Kicsi legén kapáll meg, / S osztán házasoggyál meg DR.204-8; Komám uram egy nagy úr, / Hova talál oda szúr, / Pozdorjába jól gyalul. Ihuhú, huhuhú! S.101. Ha csupán a köznapi szóhasználatra alapoznánk, nem lenne értelme a következő soroknak: Addig ittam pálinkát, /Elszakadt a katrincám. /Immár iszom borocskát, /Hogy vegyek egy szép fótát

]n SzJ:160. Miért szakadna el a katrinca a borivástól? Az árulás képes jelentésével is találkozunk a szövegekben. Jelentése világos, hisz az sem közömbös, mit árulnak: túrót, húst, lányt, no meg előfordul, hogy ki sem mondják, micsodát: Csipke bokor pánkálló / Bukuresti fennjáró. / Van-e neked áruló? / Van egy kicsi de nem jó, /Belé ütött a hernyó. /Ihuhú, huhuhú S.101. Egy csúfoló-szerű szövegben Öregasszon túrót árul, / Likass e ketrinca hátul F.0266. A hús árulása azonos a lány, és sok esetben a túró árulásával, mindenik a kikapós, magát fölkínáló nő képéhez kapcsolódik: Ideki a csenderbe / Húst (/leányt) árulnak hitelbe. /Azt sem adnak mindennek, / Csak az ügyes em bem ek F: 07 5 0.3 9. Az ismétlődő, lüktető mozgásokra való utalás ugyancsak az aktus jele ezekben a példákban: Ideki a szőlőbe, / Takaróznak csergébe. /Kitakar, bétakar, / Tudja fene, mit akar. /Hujujú, huhuhú! S: 100; Hogy mehetünk, hogy jöhetünk, /Egy kis bort hörpinthethetünk. / Hipp áj hopp, hoppáj hopp! S.100; Viszek es, hozok es, /Ha tudom, meghalok es. /Hujujú, huhuhú! S: 100; Viszik, viszik (Eszik, eszik) a szilvát, /Ropogtassák a magját. /Ha nem adnak belölle, / Nyuvadjanak meg vele M:0269; Iha iha ihatnám, /Ha bor lenne, innyanám. / S ez én torkom sem rozsdás, / Az es megissza mint más P: 17651.. Nem csak igék ismétlésével utalhat a szöveg e többletjelentésre, elegendő bizonyos helyhatározószók ismétlése, hisz amúgy is kiemelt jelentőségűek, ám nem feltétlenül a konkrét szituáció jelölői ezek a helyszínek: Le az úton le-le-le, / Leverucka levele F:0750.18; Fel az úton fel-fel-fel, / Kell pálinka kell112 Bernáth 1981. 31. 113 selyemanyag 214