Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája

Kerülni Ken, vagy meiyneK oiaaiat / paaiasai KI Ken rugm — női jelkép: Kerüld meg e nádas házat, /Fogd be azt a lepcses szádat SzGy:0268; Kicsi nekem ez a ház, / Majd kirúgom a padlást, / Ha kirúgom csinálj mást, / Vasárnapra keress mást. /Akár engem, akár mást, /Akár cigány Ancsikát /Hujujú, huhuhú S:98. A „kicsi" árulkodó jelző, Bernáth említi az iciripiciri-t, mely szerinte a cunnus állandó jelzője." A táncszók esetében is gyakori a házat „kicsi"-nek nevezni hol pajkos célzásként (Kerek utca, kicsi ház, /Benne rózsám mit csinálsz / Csinosítom magamat, / Várom a galambomat F:0750.19), hol meg rosszalló célzattal: Kicsi nekem ez a ház, nem megfelelő, ezért kell a lánynak más párt keresni. Az a ház pedig, melyen nincs ablak, nem lehet „belátni", mi történik odabent, gyanút ébreszt az emberben, arra utal, annak lakója titkolhat valamit: Ablaktalan csuta ház, / Itt lakik egy vén kurva, / Ki más urát tanyíssa, / Pálinkával itassa, / S a csergébe háltassa. /Hujujú, huhuhú! KH:17325i. A vén kurva háza nyilván sötét, a negatív jelentéstartalom ez esetben nem szorul magyarázatra. Szintén Durand jelzi, hogy a ház részei (pince és padlás) titokzatos helyek, mágikus jelentésűek.

100 A pince erotikus tartalmát vizsgálva arra kell gondolnunk, hogy ha a ház a nőben rejtőző másik világot jelenti, akkor a pince valahol lent, „arra alá" található — érthető erotikus jelentése. Ennél sokkal elvontabb és komplexebb képzettársítások fordulnak elő a pince kapcsán, számomra nem teljesen világos jelentésük: Pince hátán a kender, / Kilenc ingnek egy pendely F:01398.44; Mámo sző a pincébe, / Ilon varr a gerlicsbe

m / Mámo szövi nagyinget, / Ilon varrja napinget DR.204-8. A „pince hátán a kender" jellegű megfogalmazás viszonylag gyakori, sejtésem szerint kapcsolatban állhat a pince fenti értelmezése a kender—pubes kapcsolattal, ám ez pusztán feltételezés. A padlás (hiu) példáját már korábban érintettük. Jelentésmagját tekintve ház-jellege van a szobának, pajtának és az udvarnak is. Ahogyan a házat, úgy kell kerülni a szobát is: Húzzad cigán e nótát, /Kerüld meg azt a szobát, / Ember veszi kotyorbát, / S kikergeti asszonyát. Ij-hu, hu-hu-hu! PF.169. A férfi (néven nevezve), mely kint hergeti a kutyákat (1. a kutya jelentésmagyarázatát) bebújik a pajtába: László Anti ideki, /S e kucsákot hergeti. / Tőlem mind azt üzeni, / Menyecskéje menjen ki. / Ij-hu, hu-hu-hu! /Fejér ingbe, gatyába /Bújjék bé a pajtába. / Ij-hu, hu-hu-hu! PF.139. Komplex kép, ám az egyes szimbólumok nemek szerinti megoszlása egyértelmű: egyik felől ott maga a férfi, az aktív fél, aki hergeti a kutyákat, aki bebújik a női princípiumot jelölő pajtába (párhuzamos a ház szimblikájával). Figyelmet érdemel a kiemelt fehér jelző, melyről később szólunk. Az előbbi homályos jelentésű „pince hátán a kender" típusú kép variánsát találjuk a következő szövegben: Azért nincsen pendelyem, / Mert nem fontam a télen. / Kilenc ingnél egy pendely /Se tyukpajtán a kender. Ihuhú, huhuhú! S:I02. Itt még egy elem kapcsolódik a női oldalt képviselő pajta / pince ház-jellegű építményhez a kender 99 Bernáth 1981.45. 100 Durand 1998. 237. 101 Pincctorok, a pince bejárata mCIlC. a lyufk-iui Illcu JvvJiauuau iiiwga.iiapii.vji.Lu.iv

, iívjgjf egyértelműen női szimbólum, a kakas párjaként képviseli a női felet. így hát a zavarosnak tűnő képzettársítás (S e tyukpajtán a kender) feltételezhetően nem véletlenszerű. Az udvar gyakran a házzal együtt jelenik meg, annak jelentését erősíti, mindkettő a női princípium jelképe: Kerek udvar, kicsi ház (Kicsi udvar, fehér ház), / Benne rózsám mi' csinálsz? / Csinosítom magamot, / Várom a galambomot DR204-8. Érdemes szólnunk az építmények jelzőiről: kicsi, kerek, fehér stb. „Jellemzőek e »titokhely« jelzői: kis kerek, szép kerek, melyek a szerelmi szimbolika sztereotip jelzői, s ezért beszél népköltészetünk »szép kerek udvar«-ról, »kis kerek utcá«-ról, »szép kerek almafá«-ról, »kerek ablak«-ról, sőt »kerek jászol«-ról is".

102 A kert képe is a fentiekhez köthető, a Jelképtár magyarázata szerint „a világi és népművészetben a kert olykor egyenesen vulvaszimbólum, erről tanúskodnak a régi énekszövegeink".

103 A vizsgált példákban a kert kétféle értelmezése lehetséges: fölfoghatjuk úgy, mint egy körülkerített, elzárt földterületet, no meg úgy is, mint kerítést. Az értelmi különbség azonban nem oly éles, hogy a fogalom jelképiségét is szigorúan megossza: Zén kertembe pityóka (/ ugorka), / Oda talált e róka, / Hogyha nekem megfogjam, /Elevennek megnyúzzam KD: 17826b. A kertbe „odakapó", odaszokó rókáról már többször szóltunk, és arról is, hogy a körülkerített, általában egy bejárattal rendelkező földterület (kert, udvar, város stb) vulvajelkép a folklórszövegekben. Áttérve a határ-jellegű, két világot elválasztó illetve összekötő pontjaira az emberi környezetnek vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolhatók a tér ezen elemei a szerelmi szimbolikához. Kiindulhatunk abból az általános érvényű megállapításból, hogy a kultúra a teret elsősorban bipolárisan osztja fel. Pócs Éva foglalkozik a kérdéssel,

104 ő a néphit szemszögéből értelmezi a teret: A és B térrészről beszél mindenikhez különféle attribútumokat kapcsolva, így az A térrész, vagyis az emberi szféra jellemzői a következők: bent, közel, központ, ismert, lakott, tulajdon, védett, rendezett, emberi tevékenység, kultúra; míg a B, a természetfölötti világ így írható le: kint, távol, periféria, ismeretlen, lakatlan, senki földje, veszélyes, kaotikus, emberi tevékenység hiánya, natúra. A tér efféle felosztásáról vallott nézet egybevág azzal az eliadei megállapítással, hogy az ember képtelen homogén térben élni, archetipikus ösztöne, hogy a teret, melyben él, valahogyan felossza, az ellentétpárokhoz pedig különböző minősítéseket kapcsoljon. Tehát e két térkategória (A és B térrész) elhatárolása hozzátartozik az emberi pszichikumhoz. A kinti és benti világ éles elhatárolása jut érvényre az emberi test nyílásairól vallott elképzelésekben is: a kinti (gonosz) és a benti (én) elválasztásában fontos szerepe van ezeknek a nyílásoknak. Erre a bent — kint típusú térfelosztásra vezethető vissza az anyaméh — külvilág kapcsolata is. Az uterus az a hely, hol a fogantatás történik, ez az új élet lakhelye, otthona, egyben a védettség abszolútuma. A születés, az új élet világrajövetele egyben a külvilággal, a kinttel való 102 Bernáth 1986. 280. 103 Hoppal etalii 1995. 116. 104 Pócs 1983. 212