Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája
A madárszimbólumok egyik leggyakoribb formája a már említett galamb. Nem csak megszólításokban, hanem a kedves jelölőjeként is találkozunk vele: Kerek udvar, kicsi ház, / Benne rózsám mit csinálsz. / Csinálgatom magamat, / Várom agalambamat. F.01398.16. Gyakran kapcsolják a szövegek a galambhoz a fehér jelzőt. A fehér galamb képe mindenképp pozitív jelentést hordoz köszönhetően a fehér szín testi és lelki tisztasághoz való kötődésének. Képzettársítás folytán a fehér virág, madár, állat stb. vált a lány, 111. tiszta lány szimbólumává 79 : Felöltöztem fehérbe, /Fejér galamb képibe. /Fejér galamb képibe, /Édesem elejibe. DR: 204-8. A tyúk többnyire párjával, a kakassal együtt jelenik meg, tehát egyértelműen a női félhez kapcsolható állatkép: Akkor a tyúk két kilősz, / Mikor a kakasz ritta van M:0512.28. Szintén világos a női félre való utalás a következő falucsúfoló-szerű táncszóban: Ide lábam ne tova, /Ne vigy szomszéd faluba. / Met a szomszéd faluba, / Még a tyúk es mind kurva. /Se nálunk a faluba, / Pislenke m es tanúja. /Ihuhú, huhuhú! S:97. Hasonlóan a női oldalt képviselő állatalak a pulyka, hisz mindig a kakassal együtt fordul elő a szövegekben: Őszi pulyka nagy, magas, /S azt kergeti e kakas. /Ha eléri, lecsípi, /Mindjárt megkeréceli. /Ij-hu, hu-hu-hu! IP: 161. Immár egyértelmű, hogy a kakas, mely felszökik a kapura és ott kukorékol, férfi-jelkép, a fokozott szexualitás, bujaság szimbóluma: Emez ember kakasa / Felszökött a kapura. / Mind azt kukorékolyja, / S az asszonya nagy kurva SzGy:0268. Előfordul a csirke is, ám jelentése már nem annyira egyértelmű: megjelenik női és férfiképként is. A női fél jele, mikor hasonlóan az imént említettekhez a kakas párjaként bukkan föl: Őszi csirke, tavaszi, /Csak egy kakas kergeti F:07 50.10. Ám amikor a „kendermagos" jelző társul hozzá, már változik jelentése: Kendermagos csirkecske, / Bécsalál a kenderbe / S úgy hagy ál egy pendejbe DR:204-8. Nem csupán a szövegkörnyezet, hanem a jelző is árulkodó: a mag a férfi magja lehet. Lükő is kiemeli a réce és lúd alakjainak erotikus vonatkozását. 81 A következő példában a réce a róka ellentétpárjaként fordul elő. A rókáról korábban is elmondtuk, hogy Bernáth szerint férfiszimbólum, mint minden tarka állat: Róka koma mi kéne? /Réce-ruca, akkéne. /Egy hete, hogy nem ettem, /Jaj, de lebetegedtem M:0326. Ragadozó madarak csak ritkán jelentkeznek népköltészetünkben — állítja Lükő. A vizsgált szövegekből ide kapcsolható a szarka és a csóka. Ezek főként testmozgásuk révén kaphattak többletjelentést. Ugyanakkor tollúk színe és éles csőrük révén kevésbé szimpatikusak. Szexuális jelentésalapja van a csókának ebben a példában: Zúg a malom, zúg a gát, / Zördög vigye a monárt. / S a monárné 79 Erdélyi Zsuzsanna 1961.181. 80 tyúk 81 Lükő 1942.76. 82 Lükő 1942. 98. 83 Ide kapcsolható a következő példa: Este lett a leánnak, / Nem kell senki fiának. / Maraggyon az apjának, / Abrakos tarisnyának 210 kiállóit, /Keze lába felállott. /Egy nagy csóka leszállott, / Monárnénak bevágott. /Hippáj hopp, hoppáj hopp! S.100. A csepü a szösz rokona, a legrosszabb minőségű kendert jelenti. A szöszhöz, nádhoz, szalmához hasonlóan a női pubes jelképeként fordul elő: Kondor-bondor a cseplye, /Azt a szarka meglepte SzGy:0268. Mindkét példában az állatalakok képviselik az aktív félt a női oldallal szemben (molnárné — csóka; [nő] — szarka) — tehát férfijelképek, rokonságban állnak a kakas-szimbólummal. A szárnyasok mellett egyéb állatfajokra is találunk utalást e szövegekben, ám legtöbbjük esetében homályos a szimbolikus többlettartalom. Világos a párhuzam a következő szövegben: Zabot eszik a zökröm, / Ha jól lakik bekötöm. / Aztán megyek babámhoz, /Hogy öleljen magához. /Hippáj hopp, hoppáj hopp! S.100. Lükő a ló képes jelentése kapcsán említi, hogy a takarmánynak és az abraknak is pontos, félre nem érthető jelentése van. 82 A zab, amit az ökör (ló) eszik, a leány szimbóluma (vö. az abrakos tarisznya, melybe a ló beledugja fejét 83 ). Ennek megfelelően az ökör, melyik a zabot eszi arra a férfire utal, ki babájához megy. A szakirodalom mindenütt megemlékezik a ló ezoterikus jelentéséről. Durand az archetipikus képek közt említi a lovat, mely szerinte nem más, mint a férfi erotikus jelképe. 84 A lóval kapcsolatos cselekvések (ugratása, meglovagolása, itatása, patkolása, nyergelése stb.) az erotikus aktusra utalnak. Lükő állítja, hogy a magyar folklórban a ló mindig szerelmi jelkép, és azonos az egyik szerelmessel. 85 Az általam vizsgált moldvai szövegekből a ló kapcsán csupán annyi derül ki, hogy az férfi-jelképként használatos: Az én uram olyan jó, / Télbe szamár, s nyárba ló F:0750.34, vagy Veresz kucsa* 6 , veresz ló, / Veres ember egy sem jó SzGy:0268. Ám a szexuális jelentéstartalomra itt nem történik utalás. Annál inkább a kutya és a róka esetében. Mindkettőt említettem már, nézzük most meg közelebbről ezek szimbolikáját a példák alapján: Kiskertembe ugurka* 1 , / Odakapott a róka. /Hadd el róka megleslek, /Hónap este meglőlek V:103TDK60:4, ennek variánsa: Zén kertembe pityóka, /Oda talált a róka, /Hogyha nekem megfogjam, / Elevennek megnyúzzam KD: 17826b. A róka bujaságjelkép (lásd kakas), Bernáth szerint „a róka, mint lyukat ásó és vörös állat, vált péniszállattá. »Rossz róka az, melynek csak egy lyuka van« , szoktak mentegetőzni a csapodár férjek". 88 Lükő felfigyel arra az ellentétpárra, mely több ízben utalni enged a képek jelentéstartalmára. így a példában is fölbukkanó róka — uborka/pityóka párosítás, hasonlóan a ló/ökör — zab/abrak kapcsolathoz a férfi — nő ellentétpárra épül. Az imént említett példában: Veresz kucsa, veresz ló, / Veres ember egy sem jó SzGy:0268 a kutya, akárcsak a ló, férfijelkép. így van ez egy már korábban magyarázott DR:204-8. Az abrakos tarisznya női félre utaló jelentése ez esetben még világosabb. 84 Durand 1998.74. 85 Lükő 1942. 89. 86 kutya 87 uborka 88 Bernáth 1987. 50.
