Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Selmeczi László: A „Jászkürt"

A Nagy Lajos uralkodása idején készült Képes Krónika a következőképpen adta elő az Augsburg melletti Lech mezei csata után történteket: „Leélt és Bulchut, a jeles kapitányokat is elfogták itt, és a császár elé vezették. Mikor a császár megkérdezte tőlük, miért olyan kegyetlenek a keresztényekhez, így válaszoltak: „Mi a magasságos Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket hozzátok ostorul, ha abbahagyjuk az üldözéseteket, akkor fogtok el és öltök meg bennünket." Erre így szólt a császár: „Válasszatok olyan halálnemet magatoknak, amilyet akartok:" Leél válaszolt: „Hozassék ide a kürtöm, mihelyt belefújtam, majd felelek." Odavitték neki a kürtöt és amikor nekikészült a kürtfúvásnak, közelebb lépett a császárhoz, és állítólag olyan erősen homlokon vágta a kürttel a császárt, hogy a császár meghalt ettől az egyetlen ütéstől. És így szólott hozzá: „Előttem fogsz menni, és szolgám leszel a másvilágon." Scytha hiedelem ugyanis, hogy azok, akiket megöltek, a másvilágon nekik fognak szolgálni. Azon nyomban megragadták és Ratisponában (Regensburgban) akasztófán végezték ki őket."

10 A Lehel-monda a honfoglaló nemzetségfő és seregvezér halála után alakulhatott, formálódhatott ki. Magva valós történeti esemény volt, amelyet az évszázadok során átszőtt a pogány kori világ emlékeként fennmaradt, a másvilágon való szolgaság hite, s más hasonló mondák, pl. bölcs Salamon egyik ideülő története.

11 A monda egyik fontos tanulsága, hogy benne a kürt Lehel attribútumaként, rangját mindenki számára kétségtelenné tevő méltóságjelvényként szerepel. A kürt rangjelző és szakrális szerepét a szkítáktól kezdve tudjuk nyomon követni a sztyeppén, a történeti pusztai népek között. A honfoglaló magyarok második, talán harmadik generációjához tartozó Lehel „kürtös" méltósága ily módon több mint évezredes sztyeppi, keleti hagyományt tükröz. Talán nem véletlen, hogy a Lehel név ugyanabból a tőből sarjad, mint a lélek, lélegzik szavunk, s átvitt értelemben, mint „lehelő, kürtöt fúvó", kürtöst jelenthetett.

12 Hogy mi történt Lehel kürtjével 955-ben, a vezér fogságba esése után, nem tudjuk és már soha nem is fogjuk megtudni. Nem lehet kétséges, hogy Lehel germán kézre kerültével méltóságjelvényei is az ellenség birtokába jutottak, s így feltehetően többé soha nem kerültek vissza Magyarországra. A Képes Krónika a Lehel-monda teljesen kifejlett változatát közölte. A mű miniátora azonban mit sem tudott arról, hogy a hagyomány egyszer majd egy elefántcsont kürtöt fog Lehelnek tulajdonítani, ugyanis egy havasi kürthöz hasonló eszközzel ábrázolta őt.

13 Lehet, hogy fogalma sem volt arról, milyen is volt egykor Lehel kürtje, de az is lehet, hogy saját korának harci kürtjét adta Lehel kezébe a miniatúrán. Hogy Lehel méltóságjelvénye, a kürt, a vezér fogságba esésével idegen kézre kerülhetett, az is bizonyítja, hogy a későbbi századokban több kürtöt is vele hoztak összefüggésbe. 1816-ban a mölki zárda egy olyan kürtöt ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak, amelynek a felirata Lehel vezérről szólt.

14 Amikor 1688-ban a Rákócziak munkácsi kincstárát Zrínyi Ilona Bécsbe szállíttatta és azt ott lajstromba vették, szintén megemlítettek egy Lehel-kürtöt. A latin nyelvű jegyzékben ekképpen: „Unum cornu quasi venatorium, a Duce Hungarorum condam Lehel remansum", a magyar nyelvű listában pedig imígyen: „Egy régi magyaros kürt, Lehel herczege".

15 Azóta a mölki kürtről bebizonyosodott, hogy a XVIII. századnál korábban nemigen készülhetett,

16 a Rákócziak kincstárában levő Lehel-kürt, amelyet némelyek feltehetően minden alap nélkül a jászkürttel próbáltak azonosítani, pedig örökre elveszett.

17 A magyar hagyományban Lehel kürtjévé a jászkürt vált, amelyet az irodalomban először Bombardus hozott kapcsolatba Lehel vezérrel 1718-ban kiadott Topographiájában.

18 Bél Mátyás, aki 1730-ban bejárta az egész Jászkun Kerületet, 1731-ben kelt kéziratos másolatban fönnmaradt leírásában

19 Jászberény ismertetése során megjegyezte: „Ittlétünkkor láttuk Lehel magyar vezér kürtjét is, mellyel a monda szerint megölte Konrád császárt. Véleményem szerint elefántagyarból van, hossza másfél láb és vastagabb annál, minthogy a felénél lejjebb az ember egy kézzel átfoghatná. Azon a végén, ahol a legszélesebb, egy darabka hiányzik: ahogy mondják, Konrád megölésekor tört el."

20 Bél megpróbálta a kürt faragványait is értelmezni, majd leírását a következőképpen folytatta: „Különben ezeket az ábrákat hajdan arannyal vagy ezüsttel futtatták be, vagy arannyalezüsttel díszítették a kürt elefántcsont alakjait, és ezek a fosztogatás nyomait mutatják, ámbár nem lehet eléggé csodálkozni, hogy mekkora hiúság ösztönözte a török szultánt, hogy amint állítják, az elszállított hitvány zsákmányból a kürtöt csupaszon küldte vissza a jászoknak."

21 De az ezt megelőző időkből is vannak adataink a jászkürtre vonatkozóan. Miután I. Lipót 1702-ben eladta a Jászkunságot a német lovagrendnek, az ünnepélyes birtokbaiktatáson részt vett Huszlein Marsilius lovag kísérője, Retel Sebestyén naplójában a kürtről is megemlékezett. 1702. május 21-én jászberényi tartózkodásukról a következőket jegyezte fel: „mai napon egyéb nem történt, mint, hogy a délutáni isteni tiszteleten részt vettünk, azután pedig egy régi, elefántcsont kürtöt mutattak, a melylyel »Capitain Lech« Konrád császárt agyonütötte volna".

22 Báró Kageneck, aki 1703. április 13-május 10. között a lovagrend részéről a Jászkunság adminisztrációját végezte, szintén megemlékezett a kürtről, mégpedig a következőképpen: „Van a (jászberényi) plébániatemplomban egy érthetetlen alakokkal ékesített, nehéz kürt, miről az a monda, hogy a Lehel »dux Cumanorum et Jazigoniae« tulajdona volt; azzal ütötte agyon Konrád császárt (előbb utolsót fúván) e szavakkal: Praemittam te ad infernos et ibi mihi servies! A kürt belül arannyal volt megtöltve, de egy török pasa kivájatta belőle. A kürtnek emlékére a város czímere egy kürtöt fújó vitéz."

23 Báró Kageneck feljegyzése azért is fontos számunkra, mert benne található először utalás a Lehel-mon10 Képes Krónika, 1984. 70-72. 11 Kézai megjegyzése, amelyben Lehel történetét mint mendemondát említi, a XI. század második felében készült, elveszett régi Gestára való hivatkozás. A régi Gestának XIV. századi változatai a Lehel-mondát kifejlett alakjában tárják elénk. Györffy Gy. 1975.191. Ennek alapján Kiss Etele 2000b 69. véleménye, mely szerint „a Lehel-kürtnek igazán megfelelő, bővített változatát csak későn, Thuróczínál jelent meg", aligha tartható. 12 A magyar nyelv értelmező szótára. IV. 1961. 670. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. 1970. 744. 13 Dercsényi D. 1986.424. „ezt a hosszú, az antik tubára emlékeztető hangszert Léi vezérnél ugyanúgy ábrázolja (ti. a Képes Krónika miniátora), mint Károly Róbert esküvőjén, ez utóbbin zászlókkal díszítve, vagyis a korban használatos kürtöt látjuk viszont." 14 Horváth P. 1823.147-148. Hampel J. 1903. 98. 15 Bujdosó V. 1896. 774-775. 16 Hampel J. 1903. 98. 17 Bujdosó V. 1896. 774-775. Illéssy J. 1896. 942-943. 18 Topographia magni regni Hungáriáé etc. etc. Viennae, 1718. 19 Illyés B. és Szőts R. 1975. 7-51. A másolat címe: Belii, Mathiae: Notitia geographico-historica Districtum Cumano-Jazygum et Kőváriensis, a Georgio Gyurkovits descripta. 20 Illéssy J. 1896. 943-944. Illyés B. és Szőts R. 1975. 48. 21 Illéssy J. 1896. 943-944. Illyés B. és Szőts R. 1975.48. 22 Illéssy J. 1896.942-943. 23 Illéssy J. 1896.943. 96