Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Selmeczi László: A „Jászkürt"

SELMECZI LÁSZLÓ A„ A jászberényi Jász Múzeumban található az a kürt, amelyet eleink „jászkürt"-nek, illetve emberemlékezet óta Lehel kürtjének neveztek. Horváth Péter, a jászok történetírója úgy vélte: „Ezen kürt azért hivattatik Jász-Kürtnek, hogy 'a Jászoknak kezekre kerülvén, azok által mint régi ritkaság Jász-Berényben mindenkor betsben tartatott. Sőt a' miólta a' Jász Kerület régi királyaink által meg-külömböztetni kezdett, azon Kürt valamint Jász-Berény várossának, melly a' Jászságnál eleitől fogva anya városa volt, úgy az egész Kerületnek Tzímerében, és közönséges petsétjében jeleskedett.

1

... Leél kürtjének azért mondatik, hogy az álhatatos hagyomány (Traditio) azt hitette el a' Jászokkal, hogy azon Kürt Leél Kapitányról, a' ki a' Magyaroknak Árpáddal Pannoniában költözések idejekor a' Magyar seregeknek 6-dik Vezérjek volt, maradott légyen nálok."

2 S valóban a kürt, a Lehel-mondával történő összetapadása óta,

3 nemcsak a jászoknak, hanem a magyar népnek is egyik igen becses történelmi ereklyéjévé vált. A kürthöz, kiemelkedő történeti és művészi értékei miatt, számos elmélet fűződött,

4 s ma is vannak még az iskolázott szerzők között is olyanok, akik - elsősorban érzelmi alapon - kétségbe vonják mindazt, amit a kürt kutatásával kapcsolatban az általuk mélyen megvetett és lenézett fantáziátlan, földhözragadt, ún. hivatalos tudomány elért. „Hogyan őrizhetne a magyarság szent ereklyeként egy cirkuszi trombitát?! - De hát ez maga a képtelenség!" - fogalmazott legutóbb teátrális szenvedélyességgel Bakay Kornél, amidőn a jászkürt ryton, azaz ivókürt volta mellett kardoskodott. Mint írta: „Ezt a »kürtöt« soha senki nem fújta" meg.

5 Minthogy a Lehel-kürttel kapcsolatban még ma is számtalan hamis nézet és torz információ él a köztudatban, semmiképpen nem szük1 Horváth P. 1823.143. 2 Horváth P. 1823.144. 3 A jászkürtnek a Lehel-mondával történő végleges összetapadása a XVII. században történt meg. Egyet lehet érteni Kiss Etele magállapításaival, miszerint a kürt kettős funkciót töltött be. Mint jászkürt a Jászság egységét testesítette meg, noha feudális típusú valódi jogi reprezentációt nem tölthetett be. Mint Lehel-kürt pedig, ahogy akkor vélték, a honfoglalás korának egyedül ismert tárgyi emléke, 1788-ban történő megismertetésétől igen jelentős hatást gyakorolt a II. József reformjai által kiváltott magyar nemzeti reakcióra és a reformkor kezdetére. Kiss E. 2000a 524-525. 4 A kürt első megismertetője Molnár Ferenc, a kiskun kerület kapitánya, az ereklyét, mint egyedül ismert „honfoglalás kori" művet szemléli, s ábrázolásaiban az egész magyar őstörténet kulcsát véli felfedezni. A kürt Lehel ségtelen a kutatás során felmerült újabb szempontoknak, a tartósnak bizonyult eredményeknek az ismertetése, amelyeket a Lehel-kürt vizsgálata során a tudomány elért. László Gyula professzor a kürtről készített tanulmányában úgy vélekedett, hogy „Lehel kürtjének mondája egy nagy nemzeti hős megrázó erejű dicsőítése."

6 A XIII. század elején író Anonymus, aki noha megvetette, de ugyancsak felhasználta gestájának összeállításakor a parasztok csacska énekeit, a kürt mondáját nem említette. A Névtelen, amidőn arról írt, miként lelkesítette Árpád a görögök (bizánciak) ellen seregét, a következőket tartotta említésre érdemesnek: „Ennek hallatára vitézei nagyon felbuzdultak, Tas fia Léi megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen."

7 Később, a 955. évi augsburgi csatavesztésről szólván, pedig így írt: „De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Léi meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket."

8 A XIII. század végén Kézai Simon részletesebben írt Lehel és Bulcsú haláláról: „A regensburgi átkelőhelynél azonban foglyul estek, és a császárhoz szállították őket. Egyesek mesébe illő módon azt állítják, hogy mikor a császár elé járultak, egyikük úgy fejen sújtotta a császárt kürtjével, hogy az szörnyethalt. Ez a mendemonda vélekedett Kézai - a valószínűséggel is ellenkezik és aki elhiszi, bárgyúságról tesz tanúbizonyságot. A vádlottakat ugyanis megbilincselt kézzel állítják a fejedelmek színe elé. Az igazság pedig az, amint a krónika is tartalmazza, hogy vakmerően szitkozódva, a császárnak tiszteletlenül szemébe vágták, hogy ha őket megöleti, akkor nemzetéből egy fogoly sem marad többé életben, hanem vagy örök szolgaságra jut, vagy minden bírói eljárás nélkül felkoncolják."

9 vezéré, harci kürt. A kürtpaláston levő szarvas a Hunor és Magyar ősmonda megjelenítése. A kürt szájánál lévő medalionokban a magyarok pannóniai mitikus öt királyának a címerei jelennek meg Balambértől Attiláig. A felemelt tenyér, mint „Kar-jel" az őshazát, Karéliát jelképezi. Molnár F. 1788. Décsí Antal Molnárral vitatkozva tagadja, hogy a kürt Lehel tulajdona lett volna, tagadja honfoglalás kori mivoltát, s ezt Belphegor isten tiszteletére rendezett pogány áldozati szertatásokhoz készült eszköznek tartja, amely Kr. e. 1408-ban készült griffmadár körméből. A kürt ábrázolásait az általa egységesnek tekintett pogány mitológia hieroglifikus elemeinek tartja stb. Décsy A. 1814., 1815. 5 Bakay K. 1994. 73-74. 6 László Gy. 1973.5. 7 GyörffyGy. 1975.164. 8 GyörffyGy. 1975.178. 9 GyörffyGy. 1975.191. 95