Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Csépai Ferenc: A karcag-asszonyszállási kun falu temetőjének növény- és textilleletei

CSÉPAIFERENC A KARCAG ASSZONYSZÁLLASI KUN FALU TEMETŐJÉNEK NÖVÉNY- ÉS TEXTILLELETEI A) Bevezetés Az egykor Karcag várostól északkeletre, mintegy 6 km-re lévő Asszonyszállás nevű kun falu temetőjének feltárását dr. Selmeczi László, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze kezdte el 1968 -ban. Maga a falu a XVII. század végén a tatárok kegyetlen pusztí­tásai következtében szinte eltűnt a föld színéről, lakói szétszóródtak. 1 A volt település és temető helyén az ásatás éveiben a karcagi ter­melőszövetkezet kultúrnövényei díszlenek. Az ásató érdeme, hogy a feltárás során megmentette a hazánkban mostohán kezelt növényi eredetű maradványokat is, melyekből a régészeti növénytan módszereinek alkalmazásával értékes következ­tetéseket vonhatunk le a vizsgált korban élt ember szokásairól, az őt körülvevő természet képéről. A leletek feldolgozása előtt, később tárgyalt okokból, talajkémiai vizsgálatot is végeztünk. Mindezek ismertetése előtt rövid áttekintést adunk az ásatás és a vizsgálatok közben felmerült újabb szempontok­ról, amelyek meghatározták vizsgálataink irányát és sorrendjét. Anyag és módszer A sírokból előkerült nagyszámú növényi eredetű leletet nedvesség­tartalmának megőrzése céljából az ásatás színhelyén megelőző kon­zerválásban részesítettük. Thymolos-alkoholos-bidesztvizes oldattal, kissé túl a nyirkosság mértékén, a leleteket lepermeteztük, majd polietilén zacskóba zártuk. így jártunk el a textil-, bőr-, fa- és egyéb szerves eredetű maradványok esetében is. Penészedés nem követ­kezett be. Végső konzerválásuk a Damjanich Múzeum laborató­riumában történt. Már az első sírok kibontásánál azt tapasztaltuk, hogy 1. a sírok­ban lévő csontvázanyag szinte teljesen lebomlott. A formájukat még valamennyire őrző csontvázak is - állagukat tekintve - rendkívül rossz megtartásúak, morzsalékonyak voltak, annak ellenére, hogy a csontállomány legnagyobb része vízben oldhatatlan, a talaj kémiai hatásának is rendszerint sokkal hosszabb ideig ellenáll. 2. Ugyanak­kor a növényleletek, valamint néhány kikészített állati bőrmaradvány (lábbeli) meglepően jó megtartásúnak bizonyultak, holott talán ezek nagyobb mértékű pusztulása lett volna - az általános tapasztalatok szerint - várható. A tárgyalt jelenség okait vizsgálva arra gondolha­tunk, hogy az adott talaj speciális fizikai-kémiai jellege mellett a lebontási folyamatok fékezését elősegítette a leletek korrodálódó fémtartalmának mikroorganizmusokra gyakorolt baktericid, fungicid hatása is. A fentiek tisztázására az ásatás színhelyéről talajmintákat gyűj­töttünk, hogy néhány alapvető talajkémiai reakcióval tájékozódjunk talajunk azon tulajdonságairól, amelyek feltételezésünk szerint összefüggésben lehettek az említett jelenség kialakulásával. Talajminták és vizsgálatuk 20 sírtalaj-mintát közvetlenül csontváz mellől, 10-et pedig össze­hasonlítási célból, a sírokon kívül eső talajrétegből vettünk. A sírok relatív mélysége megközelítően azonos; valamennyi a C szintbe sorolandó. A mintavétel helyének kijelölésénél arra törekedtünk, hogy a mintavevőhely fogja át arányosan az ásatási területet. Az említett talajvizsgálatokat a teljesség igénye nélkül végeztük abból a célból, hogy tájékozódjunk a talajrétegek fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatainak jellegére egy olyan nem gyakori jelenség kialakulásának magyarázatához, melyben leleteink egy része lebom­lott, más része viszonylag jó állapotban megmaradt. Az ásatási terület természetrajzi szempontból az Alföld flóra járásai közül a Crisicum-ba (Tiszántúl v. Körös-vidék), annak is a Közép-Tisza menti tájegységébe tartozik. 2 A táj eléggé heterogén ta­lajaihoz sorolható az a réti agyagtalaj-formáció is, melyet laborató­riumi vizsgálataink eredményeként kaptunk. E talajunk nagy része gyengén savanyú kémhatású, amelyen esőzések után gyakoriak a vízállások. Ennek következtében megduzzad a talaj, és levegőtlenné válik. Kiszáradások, mély repedések keletkeznek rajta. 3 Ezeknek a ta­lajoknak a biodinamikája rendkívül vontatott. 4 Az e talajba jutó szer­ves anyagok igen lassan bomlanak el, mert a talaj vízzel telített, cse­kély oldott 02-tartalommal, ahol aerob szervesanyag-bontás csak elenyésző mértékben játszódik le. Ilyen körülmények között túl­nyomóan anaerob mikroorganizmusok lassú tevékenységével kell számolnunk. 5 Az egyes csoportokhoz tartozó talajminták vizsgálati eredményeit az I. táblázatban foglaltuk össze. Mérési eredményeink szerint az ásatási terület talaja: savanyú kémhatású réti agyagtalaj. 1 GYÖRFFY István 1955. 78. 2 SOÓ Rezső 1964.1.122. 3 FEKETE Zoltán 1952.133. 4 FEKETE Zoltán-HARGITAI László-ZSOLDOS László 1967.188. 5 FEKETE István-HARGITAI László-ZSOLDOS László i. m. 79-80. 69

Next

/
Thumbnails
Contents