Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Csépai Ferenc: A karcag-asszonyszállási kun falu temetőjének növény- és textilleletei

CSÉPAIFERENC A KARCAG ASSZONYSZÁLLASI KUN FALU TEMETŐJÉNEK NÖVÉNY- ÉS TEXTILLELETEI A) Bevezetés Az egykor Karcag várostól északkeletre, mintegy 6 km-re lévő Asszonyszállás nevű kun falu temetőjének feltárását dr. Selmeczi László, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze kezdte el 1968 -ban. Maga a falu a XVII. század végén a tatárok kegyetlen pusztításai következtében szinte eltűnt a föld színéről, lakói szétszóródtak.

1 A volt település és temető helyén az ásatás éveiben a karcagi termelőszövetkezet kultúrnövényei díszlenek. Az ásató érdeme, hogy a feltárás során megmentette a hazánkban mostohán kezelt növényi eredetű maradványokat is, melyekből a régészeti növénytan módszereinek alkalmazásával értékes következtetéseket vonhatunk le a vizsgált korban élt ember szokásairól, az őt körülvevő természet képéről. A leletek feldolgozása előtt, később tárgyalt okokból, talajkémiai vizsgálatot is végeztünk. Mindezek ismertetése előtt rövid áttekintést adunk az ásatás és a vizsgálatok közben felmerült újabb szempontokról, amelyek meghatározták vizsgálataink irányát és sorrendjét. Anyag és módszer A sírokból előkerült nagyszámú növényi eredetű leletet nedvességtartalmának megőrzése céljából az ásatás színhelyén megelőző konzerválásban részesítettük. Thymolos-alkoholos-bidesztvizes oldattal, kissé túl a nyirkosság mértékén, a leleteket lepermeteztük, majd polietilén zacskóba zártuk. így jártunk el a textil-, bőr-, fa- és egyéb szerves eredetű maradványok esetében is. Penészedés nem következett be. Végső konzerválásuk a Damjanich Múzeum laboratóriumában történt. Már az első sírok kibontásánál azt tapasztaltuk, hogy 1. a sírokban lévő csontvázanyag szinte teljesen lebomlott. A formájukat még valamennyire őrző csontvázak is - állagukat tekintve - rendkívül rossz megtartásúak, morzsalékonyak voltak, annak ellenére, hogy a csontállomány legnagyobb része vízben oldhatatlan, a talaj kémiai hatásának is rendszerint sokkal hosszabb ideig ellenáll. 2. Ugyanakkor a növényleletek, valamint néhány kikészített állati bőrmaradvány (lábbeli) meglepően jó megtartásúnak bizonyultak, holott talán ezek nagyobb mértékű pusztulása lett volna - az általános tapasztalatok szerint - várható. A tárgyalt jelenség okait vizsgálva arra gondolhatunk, hogy az adott talaj speciális fizikai-kémiai jellege mellett a lebontási folyamatok fékezését elősegítette a leletek korrodálódó fémtartalmának mikroorganizmusokra gyakorolt baktericid, fungicid hatása is. A fentiek tisztázására az ásatás színhelyéről talajmintákat gyűjtöttünk, hogy néhány alapvető talajkémiai reakcióval tájékozódjunk talajunk azon tulajdonságairól, amelyek feltételezésünk szerint összefüggésben lehettek az említett jelenség kialakulásával. Talajminták és vizsgálatuk 20 sírtalaj-mintát közvetlenül csontváz mellől, 10-et pedig összehasonlítási célból, a sírokon kívül eső talajrétegből vettünk. A sírok relatív mélysége megközelítően azonos; valamennyi a C szintbe sorolandó. A mintavétel helyének kijelölésénél arra törekedtünk, hogy a mintavevőhely fogja át arányosan az ásatási területet. Az említett talajvizsgálatokat a teljesség igénye nélkül végeztük abból a célból, hogy tájékozódjunk a talajrétegek fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatainak jellegére egy olyan nem gyakori jelenség kialakulásának magyarázatához, melyben leleteink egy része lebomlott, más része viszonylag jó állapotban megmaradt. Az ásatási terület természetrajzi szempontból az Alföld flóra járásai közül a Crisicum-ba (Tiszántúl v. Körös-vidék), annak is a Közép-Tisza menti tájegységébe tartozik.

2 A táj eléggé heterogén talajaihoz sorolható az a réti agyagtalaj-formáció is, melyet laboratóriumi vizsgálataink eredményeként kaptunk. E talajunk nagy része gyengén savanyú kémhatású, amelyen esőzések után gyakoriak a vízállások. Ennek következtében megduzzad a talaj, és levegőtlenné válik. Kiszáradások, mély repedések keletkeznek rajta.

3 Ezeknek a talajoknak a biodinamikája rendkívül vontatott.

4 Az e talajba jutó szerves anyagok igen lassan bomlanak el, mert a talaj vízzel telített, csekély oldott 02-tartalommal, ahol aerob szervesanyag-bontás csak elenyésző mértékben játszódik le. Ilyen körülmények között túlnyomóan anaerob mikroorganizmusok lassú tevékenységével kell számolnunk.

5 Az egyes csoportokhoz tartozó talajminták vizsgálati eredményeit az I. táblázatban foglaltuk össze. Mérési eredményeink szerint az ásatási terület talaja: savanyú kémhatású réti agyagtalaj. 1 GYÖRFFY István 1955. 78. 2 SOÓ Rezső 1964.1.122. 3 FEKETE Zoltán 1952.133. 4 FEKETE Zoltán-HARGITAI László-ZSOLDOS László 1967.188. 5 FEKETE István-HARGITAI László-ZSOLDOS László i. m. 79-80. 69