Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Cseh János: Kelta ház Szelevény mellett

ságú, átlag fél méter mély, zömmel tűzhelyes veremházakat tártak föl - valamennyit cölöphely nélkül 16 . Az oppidumok köréből Staré Hradisko-t említem: itt is előfordult néhány ehhez hasonló telep­építmény, dokumentálható bejárati résszel 17 , akárcsak Szelevény esetében. Végezetül, de nem utolsó sorban utalunk Csongrád-Vidre szigetre - a legközelebbi lelőhelyre -, ahol többek között egy nyugat-keleti tájolású, téglalap alakú, 4,75x2,65 m méretű kunyhómaradvány ju­tott napfényre - mindenféle szerkezeti elem nyoma nélkül. Kora a késő La Téne évszázada 18 . (Ehhez a részhez lásd a 7-8. képet - ház­rekonstrukciók.) A leletek leírása (15. kép: statisztika) 1. Bronz füles gomb. Két részből készítették - valószínűleg -, a félgömb alakú fejből és a hurokszerű toldalékból. Mindkét darab öntött, ezeket nyilván forrasztás útján kapcsolták egybe. A teljesen sima fej kb. mm vastag, pereme kívül-belül tagolt, pontosabban duz­zadt („peremes"). A belső-alsó részen aprócska öntésnyomok figyel­hetők meg, egy helyen csorbult. A fölvarrásra szolgáló fül kör át­metszetű huzal, mely elég kopottnak tűnik. A gombrész mérete 1,9x0,9 cm, a drót eredetileg úgy 2 mm átmérőjű volt. Igen jó megtartású tárgy (8. kép 1). Aránylag nehezebben megoldható problémát jelentett számomra a szelevényi leletanyagnak ez a darabja. Mondhatjuk, kelta környezet­ben nem túlságosan gyakoriak, de rendre előfordulnak az ilyenféle félgömb alakú, füles gombok, melyek leginkább a viselethez ruha zathoz tartoztak. Végül is a gyűjtés során az alábbi leletkör bontako­zott ki. A fölső-Tisza-vidéki Balsán (Földhordó nevű határrész) 1903-ban kelta sírok kerültek föltárásra. A bennünket érdeklő tárgyat a II. számú hamvasztásos rítusú fegyveres temetkezés rejtette, mely a La Téne C periódusra datálható. A bronzból készült gomb laposan domború, peremes, közepén háromszög alakú dísszel, hátoldalán a szelevényivel egyező formájú hurokkal/füllel. A két tárgy nagyságra is analóg. 19 Etnikai, durván időrendi, részben formai és méretbeli (2 cm) vonatkozásban is párhuzamosítható egy lelet a herzogenburg-i telepről. Készítés-technikája ugyanaz: két öntött részből áll, amelye­ket nyilván összeforrasztottak. Ami eltérés, az a fej (Kalotte) bor­dázott volta és a töredékes rögzítőelem (Stift) nem hurkos formája. A fölerősítés másfajta megoldására világít rá. 20 Jó analógiának tűnik egy bronzgomb (Bronzeknopf) az Északi-Alpokban, Innsbruck kör­nyékén található magaslati település, Birgitz-Hohe Birga emlékanya­gában. Ez a közép és késő La Téne évszázadaira eső Fritzens-Sanzeno kultúra körét reprezentálja. A kérdéses rendeltetésű tárgy sima félgömbös fejű, 1,6 cm átmérőjű, szögletes fülecskével ellátott. Sem­16 GARNIER, Marcal 1971. 804. Rg. 1. 17 MEDUNA, Jifí 1970. Beilage 5. és 6., 42-43. 18 GOLDMAN György 1974. 54. 2/b ábra és 53-54. 19 ROSKA Márton 1915. 29.12. kép 3-3a és 27-28. 20 WINDL, Helmut 1972. 93. Abb. 29. 3, valamint 69. 21 GLEIRSCHER, Paul 1988.347. Abb. 63. 6, továbbá 253. és 292. 22 FILIP, Jan 1956. Tab. LXVIIL 6. mi nem mond ellent annak, hogy feltételezzük: ruhagombként szolgált. 21 A Cseh-medence kelta emlékanyagából a Szudéták előterében, Hradec/k Králové tágabb térségében lévő Dobra Voda (Horice) citál­ható, ahonnan sírleletként kör alakú, füles fémtárgyat ismerünk. 22 Ám nem csupán ezt, hanem további két apróleletet (schalenförmiger Bronzegegenstand), melyek 1,5-1,8 cm méretűek és a Kr. e. 4-3. századra keltezhetők. Az egyik peremén átlyukasztott, kézenfekvően felvarrás számára - ezek azonban, miként a herzogenburg-i, újból csak más irányba vezetnének bennünket. 23 Viszont jók és markáns együttest alkotnak Mana/Nagymánya - a zitava/Zsitva mentén a Kelet-Kisalföldön - La Téne C korú temetőjének leletei: itt 1-1,5 cm méretű kerek, domború és lapos fejű, füles bronzgombok kerültek elő. A derék és a mellkas táján voltak, tehát a ruházattal ill. az övvel lehet­tek szoros összefüggésben. 24 Hrazany (Csehország) Kr. e. 2-1. századi oppidumából is tudunk említeni analóg tárgyat (buckelför­miger Bronzeknopf mit halbkreisförmiger Öse). Mérete 1,3 cm, öntött, s esztergályozással utándolgozott. 26 Végezetül azokra a leletekre térünk ki, amelyek a kelta kori gom­bok előzményeinek tekinthetők. Erdély Kr. e. 6-5. (és 4.?) századi szkíta agatürsz emlékanyagában bukkanhatunk effélékre, amik azon­ban zömmel lószerszámdíszek voltak. Ezek mellett ugyanakkor hivat­kozni lehet egy ozd/magyarózdi bronzra - sírlelet a Mures/Maros vidékéről -, amely övgarnitúra részeként határozható meg. Kerek, domború, 2,3 cm átmérőjű, hátoldalán kis füllel ellátott gomb (nasture). 26 A délkelet-kisalföldi - Komárno/Komárom melletti ­Chotín/Hetény Kr. e. 5-4. századi sírleletei sorában is előfordul egy - más hasonlókon kívül -, a szelevényihez igen közel álló, centiméter átmérőjű, domború fejű (homorú hátú), U-alakú, ill. ovális fülű, bronzból készített gomb (gewölbter Bronzeknopf mit Öse). A temet­kezésben a medence tájékán volt. Erről a publikáló megalapította, hogy a Kárpát-medencében a szkíta időkben jól adatolható. 27 Hozzá­vetőleg ugyanez a kora egy kúpos, füles bronz lábbeli ékítménynek (bronzé shoe-button, button from leather boots) Hochscheid ­Közép-Rajna-vidék, a Mosel és a IMahe között - fejedelmi halom­sírjaiból. 28 Mindezek a Hallstatt D2-3 és La Téne A-B1 periódusú lele­tek a tiszazugi kelta gomb közvetlen előképei. 2. Bronz fülecske fragmentum. Apró, kör-ovális (a rajzon kör) keresztmetszetű drót ovális formára hajlítva, ill. öntve. Mérete 0,6x0,5 cm, a huzal kb. 1 mm vastagságú. Ez a darab is jobb állagú. (9. kép 2). 3. Bronz töredék. Kisméretű, vékony, ívelődő lemez, melyről sem­mi közelebbit nem tudunk mondani. Nagysága 0,5x0,3 cm. (9. kép 3). 4. Vas (öv)lánc. Olyan 0,4-0,3 cm vastag vasrúdból hajlított­fonott, éspedig nyolcas alakban - ennek az alakzatnak 2/3-3/4 része maradt meg. Úgy tűnik, egyik vége zárórész, valamiféle külön taggal?, a másik töredékes. Mérete 2,9x1,2 cm. Viszonylag jó megtartású vastárgy. (9. kép 4). A szelevényi, vashuzalból csavart/fonott öv-, ill. kardláncnak számos analógiája van a kelta világban, mivel az akkori fegyverzet egyik lényeges tartozéka volt. A kutatás megállapítása szerint leg­gyakrabban éppen leletünkhöz hasonló, nyolcas formájú „szemek"-ből 23 WALDHAUSER, Jifí-HOLODNÁK, P.-SEDLÁCEK, Z. 1988. Taf el 7.48-49,85. 24 BENADIK, Blazej 1983.133. Taf. L. 13-15 és 59., 136. Taf. Lili. 15 és 62. 25 JANSOVÁ, Libuse 1988B. Tafel 91.4 és uő. 1988A. 99. 26 VASILIEV, Valentin 1980. Plansa 20. 2. A szelevényihez legközelebb álló lószerszámdísz: Baifa/Mezó'banyica - pandantive semisferice de tip "cosuief (ua. Plansa 17.7). 27 DUSEK, Mikulás 1966.137. Taf. XXXI. 8 és 70., továbbá 32. 28 HAFFNER, Alfréd 1991.160. fölül jobbra és ugyancsak 160. 49

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents