Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Möndölecskék

2. kép. A szolnoki fahíd (Jávor Pál festményei és grafikái. Katalógus. Budapest, 1916. Ernst Múzeum. Dr. Lázár Béla előszavával} után Gödöllőn festett egy sor képet, amelyeket gyűjteményes kiállításon mutatott be a Nemzeti Szalonban, ahol Gál Gyula arcképére megkapta a Nemes Marceldíjat. 1911-ben nagyobbszabású feladatot oldott meg; nagyméretű falfestménnyel díszítette a budapesti külső-soroksári-úti iskola udvari játszótermét. 1912 decemberében a Műcsarnok kiállításán levő „Merengő" című képére megkapta az Erzsébetvárosi Casino díját s a képet a Képzőművészeti Társulat megvette a Szépművészeti Múzeum számára. "

10 Megjelenése óta ez a fentebb közölt életrajzi váz mindössze néhány pontjánál bővíthető. A legtöbb árnyaló adatot Magassy Lajos dolgozata tartalmazza.

11 Tőle megtudhatjuk, hogy JÁVOR Pál magyarosított művésznév, s a zsidó származású Klein Lipót választotta magának 1904-ben. A dolgozat szerint JÁVOR középiskolásként reáliskolába járt, s az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1923. évi őszi tárlatának rövid életrajzokat is tartalmazó tárgymutatójára való hivatkozással a dolgozat írója azt feltételezi, hogy ezzel párhuzamosan a felső iparrajziskolát is látogatta, s az Országos Magyar Rajztanárképzőt az 1899/1900-as esztendőben kezdte látogatni, ahol 3. kép. Merengő (Az Erzsébetvárosi Casino díjának nyertese. Művészet, XII. évf. Budapest, 1913. 16. p.) Gyulai László,

15 Aggházy Gyula

16 Hegedűs László

17 és Székely Bertalan

18 voltak tanárai. Egy katalógus adata szerint már 1900-ban festett egy önarcképet, s 1901-ben, harmadéves korában két arcképét a Műcsarnokban, egy önarcképét pedig 1903-ban egy müncheni kiállításon mutatta be. Az 1903/4 es tanév első felében szerezte meg diplomáját, amely középiskolai, polgári és iparműhelyi rajzoktatásra képesítette. A diploma kézhezvétele előtti esztendőben, 1903-ban Alma Matere olaszországi tanulmányutat tett számára lehetővé, melynek során Assisit, Folignot, Perugiát, Sienat, Orvietot kereste fel, ahol - mint már fentebb idéztük - „... főképp a régi muzeális festés iránt érdeklődött". Ehhez a Toscanát és Umbriát érintő tanulmányúthoz feltehetően az is hozzásegítette, hogy ugyancsak 1903-ban megpályázta és el is nyerte azt az 500 koronás ösztöndíjat, amelyet néhai özv. Nadányi Albertnénak a Képzőművészeti Társulat számára 1880-ban adományozott 5.000 forint! = 10.000 korona) alapösszegének járadékaként évente kiosztottak, s amelyet 1903-tól csak pályázati úton lehetett elnyerni. Kilépve a Rajztanárképzőből, úgy tűnt, megszakad művészeti 10 15 16 17 LYKA K., (szerk.), 1913. (Xll.évf.) 27. p. LÁZÁR B. Dr. előszavával: JÁVOR Pál festményei és rajzai. 1916.3-5. p. MAGASSY L. JÁSZKUNSÁG, XLVIII. évf. 4. sz. (2002. október-december). 204-222. p. ZÁD0R A. és GENTH0N I., (főszerk.), 1966: „GYULAY László, KRAT0CHVILL (Békésgyula, 1943. szeptember 6. - Budapest, 1911. május 7.): festő. Bécsben és Münchenben tanult, ahol Munkácsy tanuló- és lakótársa volt. Először 1873-ban állított ki Münchenben cigánytípusokat ábrázoló képeket. Hazatérve rajztanári állást vállalt, emellett főleg könyvillusztrálással foglalkozott". U.o. „AGGHÁZY Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. - Budapest, 1919. május 13.): festő, főiskolai tanár. Ujházy Ferencnél végzett rajztanulmányok után Bécsben, Münchenben, majd Párizsban Munkácsynál tanult. 1876-ban Szolnokon dolgozott. 1874-től szerepelt kiállításokon népéletképekkel, szolnoki, majd balatoni tájképeivel. 1897-től a Mintarajziskola tanára. Akadémikus életképeinél maradandóbbak Mészöly irányához kapcsolódó tájképei. Több műve található a Nemzeti Galériában." U.o. „HEGEDŰS László (Szentes, 1870. január 3. - Budapest, 1911. július 7.): festő. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban, majd a Mesteriskolában, Benczúrnál végezte. 1895-ben festett "Liliomos Madonna" és „Káin és Ábel" c. képeivel több díjat nyert. 1899-ben Spanyolországban járt. 1900-ban festette „Szenvedők" c. képét. 1903-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Vallásos kompozíciói mellett számos történeti tárgyú képet festett („Budavár bevétele", „Pusztaszeri vérszerződés"). Fő műve a „Rabiga". Oltárképei a szentesi templomban, a New York-i magyar katolikus templomban vannak. Mint illusztrátor is működött." 18 Uo. III. k. 1968. Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. - Mátyásföld, 1910. augusztus 21.).: Festő. 1851-től 1855-ig a bécsi polytechnikumban, majd a képzőművészeti akadémián tanult K. Rahl-nál, P.J. Geiger-nél és rövid ideig valószínűleg F.G. Waldmüller-nél. 1855-ben szűkös anyagi helyzete miatt visszatért Erdélybe, ahol egy ideig vándor piktorként portrék, cégérek festéséből és rajzoktatásból élt. Portréi mellett több életképe, tájképe, nagy történelmi képeinek első vázlatai jelzik ezt az időszakát. Az 1859-es évben több kisebb munkája, főleg romantikus illusztráció jellegű sorozata lát napvilágot. 1860-ban Münchenben festi híres „Önarcképéét és első történeti kompozícióját, a „II. Lajos holttestének meg találása"-1. 1861-ben készül a „Dobozi Mihály és hitvese, képe. Honi elképzeléseinek megvalósulatlansága után 1863-ban visszatér Münchenbe, ahol a bajor Nemzeti Múzeum falára megfesti "VII. Károly menekülése, című seceoját, melyet a bajor kormány ösztöndíjjal jutalmaz, amiből Párizsba, Flandriába és Hollandiába utazhat. 1864-ben tér haza. 1867-ben megfesti egyik legnépszerűbb művét, az "Egri nők" et, és a „Koronázási sorozat" darabjait. 1871-től állást kap az Országos Mintarajziskolában. Az 1870-es évek különösen termékenyek; ekkor születnek az „V. László és Czilei" (1870), „Thököly Imre búcsúja"(1875), a „Murányi Vénusz (1876), és a "Zrínyi kirohanása" első vázlatai, illetve portré-, életkép- és aktképeinek legkiemelkedőbb darabjai. A 70-es évek után a falfestés lesz művészetének központi kérdése. Ilyen munkái közül legismertebbek a „Deákmauzóleum"(1884), a „Pécsi székesegyházul 887-89), a „Mátyás-templom" (1890 es évek) a „Kecskeméti városháza" (1896-97),, faliképei. Ugyanebből az évtizedből származnak legszebb tájképei, valamint Szádén festett tanulmány jellegű portréi és aktjai. 1902-től a Mintarajztanoda igazgatójaként lelkes pedagógiai munkát folytat. 394