Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette
Szlányiné, ez a kiváló ízlésű és szépérzékű szépasszony itt sem tagadja meg magát, száz év előtti régi jelmeze korhű rajz után készült. Minden ruhakellék a maga helyén, kitűnően applikálva, bájos főkötő. Szoó Mária temperamentumos táncosnő, de táncoltatták is ám sokat, Tóth Imréné fantasztikusan megstilizált baccarat démon, sárga alapon fekete tüll, aranypénzekkel, derékon égő fáklya, vállán két szárny, kezében arany bot, sárga szalagokkal, az alj díszítése slágerekből összerakott kártyák. A fiatalabb lányok közt legbájosabb Víg Magdus, mint hollandi lányka, Varga Gyuláné fess magyar menyecske, lánya, Emma pedig mesebeli Piroska, kitűnően stilizálva. Igen kedves hollandi lány volt még Zrumecky Ilus. A férfi kosztümök szintén igen ötletesek voltak s különösen tetszettek közülük az Ördögök. A Társaság reggel 7 óráig maradt együtt." zárja beszámolóját a cikkíró. 94 Ha a tudósításban említett nevekre koncentrálunk, megállapíthatjuk, hogy a hangulatos és díszes kiállítású „maszkabál"-on megjelent a város krémje, a polgárság színe java. Mivel a városiak és a művésztagok közös farsangi rendezvényének gondolata a szolnoki festők agyából pattant ki, s a termek berendezésének, a pokolnak és az egyiptomi mastabának a kialakítása is egy telepi alkotótól, Olgyay Ferenctől eredt, illő a művészek neveivel kezdeni. Láthatjuk, hogy a színhely berendezésekor a „sárkányt Szlányi Lajos készíti formálja" Mihalik Dániel segítségével, ki közben a villanyszerelési munkákat is végzi és irányítja. Hogy Jávor Pál és Kléh János az egyiptomi terem46. kép. Lechner Ödön festőművész 47 kép. Dr. Kerekes Sándor főjegyző (Pólya Tibor karikatúrája) 48. kép. Vidovszky Béla: Hunyorok udvara ben tevékenykedik; s hogy Olgyay Ferenc nemcsak kiötlője a színhelyeknek, de fő irányítója is valamennyi folyamatban lévő munkának, s ő tartja rajta a szemét az anyagbeszerzéstől kezdve a szállításokon át a műsziklák építéséig, s felügyeli nemcsak a segédmunkásokat, de az egész társaságot is. Kiderül, hogy a jeles alkalom sikeréhez még vendégművészt is „alkalmaznak": a jeles építész, Lechner Ödön fia, ifj. Lechner Ödön festőművész is aktívan közreműködik; a városiak képviseletében pedig a kivitelező munkálatok során a „bámulatosan szorgalmas Kerekes Sándor" veti be minden energiáját. Mégpedig kettős minőségében. Mert igaz ugyan, hogy főjegyző és helyettes polgármesterként Szolnokot képviseli, ám ugyanakkor akár a telepiek közösségébe tartozónak is tekinthetjük: hiszen 1927-től a Művészeti Egyesület helyettes igazgatói teendőit is ellátja. A pokol fejedelme, a Lucifer trónusán ülő Hunyor Pista ügyvéd, a volt jászapáti királyi közjegyző is csak első megítélésre tűnik „csak városi polgárnak". Életrajzi adatait fellapozva ugyanis kiderül: neki is van „holmi művészi kötődése": felesége a neves szolnoki művésztestvérekkel, Pólya Tiborral és Pólya Ivánnal áll rokoni kapcsolatban. Mivel a továbbiakban a tudósítás a résztvevő hölgyek toalettjeivel folytatódik, a férjek, töltsenek bár be akármilyen fontos közméltóságokat, csak háttér figurák maradnak, akik csupán nevesítik asszonyaikat, leányaikat. Ám mivel maguk is jelen vannak, sőt oldalbordáik, csemetéik csillogását is ők, illetve hivatali méltóságuk biztosítja, feleségeik helyett mégis róluk kell szólunk. Lilla, vagyis Kiss Ernőné férje, a Csokonai jelmezt öltött dr. Kiss Ernő ügyvéd és földbirtokos a szolnoki ügyvédi kamara elnöke, megyebizottságí tag, Szolnok város országgyűlési képviselője, felsőházi követe, majd tagja. A görög nőnek öltözött Brandtné férje annak a neves Szolnoki Vívó Clubnak egyik tehetséges tagja, amelyik ugyanebben az évben, a Szegeden rendezett országos versenyen negyedik helyen végzett, s amely Club olyan nevezetességet is nevelt, mint az 1928-as amszterdami olimpiai bajnokságot nyert kardvívó csapat szolnoki büszkeségét, Glykais Gyulát. Füredi Ferencné nemcsak Faust főkötős Grechtenjeként kelt figyelmet kulccsal, tarsollyal, rokkával, guzsajjal a kezében, de azért is, mert Németországban, Budapesten és Kolozsvárott jogi tanulmányokat végzett férje a Tiszavidéki Hitelintézet vezérigazgatója és a Nemzeti Bank szolnoki fiókjának alelnökeként számos szolnoki egyesület díszelnöke is. A Pieretteknek öltözött Csekey lányok a szolnoki református egyház első lelkipásztorának rokonságát jelentik, Kűry Albertné biedermayere öltözékében férjének, a vármegye alispánjának mutatós büszkesége. A díszmagyarban pompázó Kerekesné a már fentebb bemutatott Kerekes Sándor neje. A háromféle kosztümben is „fregolizó" Komorné a mérnöki végzettségű nyugalmazott miniszteri tanácsos, Komor Arnold asszonya, aki a szolnoki izraelita hitközség elnökeként a vármegyei utak fejlesztési és Tisza-híd építési munkálatainak irányítása, kidolgozása révén szerzett mindenki előtt közmegbecsülést. A volt jászberényi járásbíró, majd szolnoki törvényszéki táblabíró felesége, Lippe Vilmosné volt a fekete dominó, dr. Mandel Sánorné, a „remete" az ügyvédi kamara elnökhelyettesi posztot betöltő férje révén nemcsak a jogászok szépszámú táborát képviseli, de az izraelita hitközséget is, s az igen 342 94 SZABÓ Barna. Szolnok, 1938. 52-65. p.
