Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

32. kép. Vár részlet a művésztelepen, avagy a „duma domb" valakit a megüresedett műterem bérletére; az önként jelentkezők ajánlatai fölött pedig az egyesület alapszabályainak 23. %-a értel­mében határoz. 12A Minden egyes műteremért és a hozzá tartozó helyiségekért a művészeti egyesület úri jogának elismerése fejében évenkint negyed­éves előleges részletekben 160 korona fizetendő. Ezen kívül az egyesület alapszabályainak 25. %-a értelmében minden művész minden naptári év végéig egy saját becsvágya szerint kiválasztott művét a szolnoki művészeti egyesületnek átadni tartozik. 13.%. Művész-vendég egy hétnél tovább csak úgy tartózkodhatik a telep valamely műtermében, ha ellene a telep egyetlen jelenlevő tagjának si­ncs érdemleges észrevétele. Azért a vendéglátónak ez irányban lehetőleg előre meg kell művésztársainak véleményével ismerkednie. 14.%. Műtermébe minden művész fogadhat tanítványt, és pedig akár jelenléte, akár távolléte idején. Távolléte idején érkező vendégét a gazdasági igazgatónál igazolni tartozik. A vendég azonban a második héttől kezdve minden héten ötöt koronányi összeget tartozik a gazdasági igazgató útján, ennek nyugtájára, az egyesület pénztárába beszolgáltatni. Ez összegek befizetéséért a vendéglátó művész szava­tol. Az ekép befolyó összeg az egyesület pénztárában kamatozó 65 A 18 §-ból álló HÁZI SZABÁLYZAT eredetije kiállítva a Szolnoki Képtárban. 332 eljárás mellett külön kezeltetik. Célja ennek: segély-alap létesítése a művésztelep tagjainak javára. E segélyalapot minden művész vagy bárki más is tetszése szerint való adományokkal gyarapíthatja. A művészeti egyesület a kert rendben tartására, felügyeletére s az épületek tisztántartására szolgát tart, aki a művészháznál lakó művészeket külön díjazásért kiszolgálhatja. 15.%. A kert és a műtermek rendje fölött való közvetlen felügyelet joga és kötelessége az egyesület gazdasági igazgatóját illeti ff. egyesület alapszabályai 16. %). A bérletbe lépő művésznek őadja át s a bérletből távozótól ő veszi át - mindenkor leltár mellett - a műtermet, mellékhelyiségeit, bútorait és egyéb tartozékait. Ő a művésztelep felelős gazdája és ház ügyeinek közvetlen intézője. 16.%. Minden bérlő olyan állapotban köteles a műtermet, mellékhelyi­ségeit, bútorait és tartozékait átadni, mint aminő állapotban átvette. Változtatásokat rajtok az egyesület hozzájárulása nélkül nem tehet. Minden bérlő vendégéért, tanítványáért és kiszolgálójáért felelőség­geltartozik. 17.%. A műtermeket lakó művészek egyik szép feladatának tekintik, hogy a Szolnoki Művészeti Egyesület minél teljesebb felvirágzásában közreműködjenek s hogy e czélból, egyebek közt, az egyesületnek minél több és minél lelkesebb tagokat szerezzenek. 18.%. A bútorok és egyéb felszerelések leltárát az egyesület irattára fog­ja nyilvántartani és megőrizni. E házi szabályzatot kézhez vétele alkalmával a telep minden művész-lakója aláírja. Kelt Szolnokon, a művészeti egyesület igazgató választmányának 1902. évi július hó 9-én tartott üléséből. Gruber József Lippich Gusztáv az egyesület titkára főispán, az egyesület elnöke '* 5 . Ezek a Házi szabályzatban, vagy ahogy az első §-ban fogalmazzák: a Művészeti Egyesülettől a műtermeket bérlő művészekre nézve kötelező „alkotmányiban a legaprólékosabban rögzített jogok és kötelezettségek eredményeként valósulhatott meg a legkülönfélébb helyről érkező, különféle képzettségű, elképzelésű és temperámén­tumú művészek „egy közös családot" képző ideája. Akik egymás iránt való testvéries viszonyukban kinek-kinek a saját egyénisége iránt gyöngéd figyelmet tanúsítottak, s a saját művészi czéljaikat és törekvéseiket megbecsülték. Ez nemcsak egy óhaj felvázolása volt, hanem megvalósult működési forma, amelyről Hollósné Mattioni Esz­ter a svéd sajtónak adott nyilatkozatában mint „harmonikus benső életről" beszél 66 , Zádor István, aki először Kohner ösztöndíjasként 1908-ban került a párizsi École des Beaux Arts-ból Szolnokra, az ott töltött több évtizednyi idejéről azt nyilatkozza, hogy: „...nagyon víg élet volt akkor lent a telepen, csupa legényember, fiatal, gondtalan művészek... Remek munkaatmoszféra volt... kora reggeltől nap­nyugtáig folyt a munka. A kerítésen belül magunk között vagyunk ­egész nap munkaruhában, vagy még abban sem, - és mint valami szentséget tiszteljük egymás munkabeosztását. Ezekben a nyári hónapokban alig éltünk társadalmi életet. Munka után eveztünk, vagy a strandra jártunk, amihez oly közel vagyunk, hogy otthonról fürdő­66 Nemzeti Jövőnk, VIII. évf. 1939. júl. 12.1.

Next

/
Thumbnails
Contents