Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

31. kép. Kohnerlda: Báró Kohner Adolf című forrásértékű munkáját. Irodalmi díjjal jutalmazták „A burgonya termelése" című művét, könyvet írt „A soros vetés és a sorbavető gépek keze/ésé"rő\, „Mezőtúr város gazdálkodási viszonyairól", „Az okszerű szarvasmarha tenyésztésről", a „Baromfitenyésztésről" (ezért a munkájáért a földművelésügyi minisztérium pályamunka-díját kapta), „A seprőcirok termelése" témakörökben, mely utóbbinak köszönhetően meghonosodott hazánkban a seprőcirok termelés. Sokirányú és eredményes tevékenysége elismeréseként 1922-ben magyar királyi gazdasági főtanácsossá nevezték ki.

64 Ennyi kvalifikált, ügyintézésben, jogi és gazdasági területen jártas, ráadásul a telep és a telepiek sorsát szívükön viselő hozzáértő szakember közreműködésével nem csoda, ha a testület, vagyis az egyesületi igazgató választmány és tisztikara intézkedéseiben, határozataiban nem követ el hibát. Ezt igazolja nemcsak a közel félévszázadig folytatott zökkenőmentes ügymenet, de bizonyítja az általuk összeállított alábbi rendelkezés is. „HÁZI SZABÁLYZAT JA A szolnoki műtermeknek, a Művészeti Egyesület alapszabályai értelmében (24. §y külön szabályai vannak, melyek a bérlő művészekre nézve, mint társaságunk alkotmánya, kötelezők. 2A A szolnoki műtermeket lakó művészek egy közös családot képeznek; egymás iránt való testvéries viszonyukban, kinek-kinek a saját egyénisége iránt gyöngéd figyelmet tanúsítsanak s kinek-kinek a saját művészi czéljait és törekvéseit megbecsülik. Egyszersmind pedig, soha sem tévesztik szem elől, hogy egyesülésök alapját a magyar faj, a magyar föld és a magyar ég iránt való közös lelkesedés képezvén, mint összességökben a szolnoki művésztársaságot, mindenkor a fajbeli magyar művészet eszméjének letéteményeséül tekintik. 3A A szolnoki művészek egyéniségük tisztaságának és hivatásuk méltóságának úgy egymás között, mint a külső társadalomban való megóvására és fenntartására különös súlyt és féltékeny gondot helyeznek s e szempontot az esetleg megüresedő műtermek újabb beköltözése alkalmával az egyesület alapszabályainak 23Aában biztosított joguk gyakorlása közben sem tévesztik szem elől. 4A Ha egyhangú megállapodása a művészeknek, hogy egyik közülök méltatlanná lett a társasághoz: műtermének felmondása végett az egyesület igazgatóságához fordulnak. (I. 9. § alatt). 5A A műtermek bérlete, kivéve az 1902. évet, melyben július 1-től fog számítani, mindenkor a bérbe-vétel évének június havától számítva, három évre terjed, de további 1-1 évre meghosszabbítható. 6A Aki az utolsó év szeptember havának léig fel nem mond s illetve a további bérletre való igényét a jelen szabályzat 9. pontjában foglalt intézkedés értelmében művésztársai le nem szavazzák: az összes jogokkal és kötelességekkel a következő évben is használhatja műtermét. 7A Aki műtermét 1902. évi július hó 1-től számított félév alatt elfogadható ok nélkül nem használta: az év lejártával kitelepítettnek tekintik; de a bérlet teljes 3 esztendejére esedékes járandóságok fizetése és beszolgáltatása alól fel nem menthető; kivéve, ha időközben a műtermet más művész foglalja el. 8A Ha azonban valaki előzetesen bejelenti az egyesületnek, hogy legfölebb egy évig műtermének használatában akadályozva lesz, az egyesület jóváhagyással veheti tudomásul elmaradását; de a műteremért megállapított fizetség és járandóság kötelessége alól a távollét idejére sem mentheti fel. 9A Az egyesület oly művésznek, ki minden kötelezettségét teljesíti, bérlete közben nem mondhat fel, csakis akkor, ha a felmondást a többi művész egyértelműleg kívánja. E kívánságot a művészek a „műterem-bizottság"-ban az egyesület alapszabályainak 23Aa szerint való képviseletük útján megokolni tartoznak. 10A A bérlet harmadik évének közepén a bérlő művészek összessége az egyesület alapszabályainak 23. %-a értelmében az ügyvezető a/elnök elnöklete alatt minden egyes művészre nézve nyílt szavazás útján „igen"nel és „nem"-mel döntik el, hogy a következő év tartamára bérletében megmaradhat-e. Akire az összes művésznek legalább 2/3 része „igen"-nel szavaz, a további 3 évre is bérletben maradhat. Akinek javára ily szavazat-arány meg nem nyilatkozik, annak az egyesület az év vége előtt felmond. Minden művésznek minden művészre szavaznia kell. Akik személyesen meg nem jelenhetnek, magukat egy műteremmel bíró művész társukkal helyettesíthetik. Ha a helyettesítő a szavazás előtt az ügyvezető alelnöknél igazolni tudja megbízatását, a szavazás során megbízója nevében is szavaz. 11A Ha műterem üresedik: a bérletben maradók összessége meghívhat 64 HIRN László és ZSADÁNYI Oszkár (Szerk.) 1928. 331