Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

végleszámolását és átvételét ejtse meg, s eljárásáról igazgató választmányánakjelentést tegyen. Felhívatik továbbá Pápai Mihály vállalkozó, hogy az átvétel megejtéséig a művészházakon mutatkozó hiányosságokat pótolja, s mindkét művészházat kifogástalanul elfogadható állapotba helyezze. 4. A villanyvilágítás tárgyában kijelenti az igazgató választmány, hogy a művészházakhoz 6 drb 16 gyertyafényű izzólángot: ebből kettőt a parkba, négyet pedig a folyosók világítására fog felszereltetni. Mirenézve a villamos világítási vállalkozóval való alku megejtése végett kebeléből Mihalik Dániel, Pongrácz Károly és Körössy Lajos dr. bizottsági tagokat küldi ki. Végül: 5. A műtermek világítóinak elfüggönyzése tárgyában Határozat Elhatározza az igazgató választmány, hogy a világítókra szükséges függönyök elkészítését, mint legjutányosabb ajánlattevőnek Sremer János bpesti lakosnak 756 koronáért adja vállalatba, s azok elkészíttetésével dr. Körössy Lajost bízza meg. kmft Gruber József Lippich titkár főispán az egyesület elnöke'™ Az ígért terminusra a legnagyobb műgonddal szerkesztették meg a szolnoki művészeti egyesület műtermeinek házi szabályzatát és küldték el az érdekelteknek névre szólóan miheztartás végett és ellenjegyzésre. Az alábbiakban a Nagyságos Fényes Adolf Úrhoz eljuttatott példányból, amely akár a közelmúltban felújított és újra teljes egészében használatra alkalmas formában megnyitott kolónia mintaadó „használati utasításául" is figyelembe vehető lehetett volna, ismertetjük a 18 paragrafusból álló, mindenre tekintő szerkesztésű okmányt. Tesszük ezt azért, mert az eddigi munkák sohasem mutatták be teljes valójukban még a ránk maradt csekély számú dokumentumokat sem, hanem csupán részleteket, kifejezéseket mazsoláztak ki belőlük, amelyeket egyéni ívű mondandójuk alátámasztására alkalmasnak ítéltek. S mivel nem rendelkezünk egyetlen, a valós tényanyagot eredeti formájában bemutató dokumentum kötettel sem, a teleppel kapcsolatos kutatások évtizedek óta nem léptek, nem léphettek előre. A szerzők egymás idézeteit idézik, miből következően a szolnoki művésztelep országos megítélése is maradt ugyanaz, mint évtizedekkel korábban is volt: vagyis meglehetősen negatív. Pedig még a kis jelentőségűnek tűnő, ám kortárs iratok is, (a műtermek házi szabályzata például) számos telepre vonatkozó információt tartalmaznak, s az utódoknak megszívlelendő és használható példát képesek nyújtani. Az ilyen okiratokat, rendelkezéseket, határozatokat ugyanis képzett és felkészült, jogban, közigazgatásban jártas személyek szerkesztették és hagyták jóvá, akik nemcsak a művészeti egyesület napi dolgait voltak képesek minden igényt kielégítően irányítani, de mert képzettségüknél fogva a város és a vármegye apparátusában is fontos hivatali megbízatásokat láttak el - egy országrész mindennapjait és az azzal járó adminisztrációját is. Olyan prominens személyekre gondolunk, mint magára a művészeti egyesületet és a művész-kolóniát megszervező és létrehozó Lippich Gusztávra, aki az 1873-as év óta volt szolnoki lakos, s jogi végzettségű személy lévén ott ügyvédi 59 Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára, DMHA:3612-02. 60 HIRN László és ZSADÁNYI Oszkár (Szerk.) 1928. 61 Ua. prakszist folytatott, majd 1899-től 1905-ig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjaként a vármegye élén állt. S nemcsak a szolnoki Művészeti Egyesület díszelnöki funkcióját töltötte be, de számos más jelentős megyei intézmény, többek között a szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár elnöke, tagja is volt. Vagy Dr. báró Kohner Adolfra, a szolnoki Művészeti Egyesület elnökére, a magyar közgazdasági élet előkelő tagjára, akinek európai kiterjedésű cége a legkomolyabbak és legjobb hírűek közé számított. Aki nemcsak elsőrangú pénzember, hanem 1878 körüli vármegyébe történt betelepedésétől számítva az akkor még közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozó Szászberek térségében a hatalmas, 138.06 négyzetkilométernyi határterület közel felének birtokosa is. Mely feladatok ellátására Berlinben folytatott egyetemi tanulmányaival, s ott szerzett doktorátusával kvalifikálta magát oly mértékben, hogy 1908-ban I. Ferenc József udvari tanácsosnak nevezte ki, 1912-ben bárói rangra emelte, és 1916-ban megkapta a Ferenc József rend csillagos középkeresztje kitüntetést. A vármegyei közigazgatási bizottság elnökeként sokáig előkelő szerepet játszott a megyei közéletben. Mindemellett jeles műpártoló és műgyűjtő volt, a szolnoki művészek legbőkezűbb mecénása.

60 A művészeti egyesület igazgatói posztját ugyancsak egy Lippich, az említett Lippich Gusztáv fia tölti be a szervezet megalakulásakor, aki szajoli földbirtokosként támogatja az újonnan alakult ügyintéző testületet és az ahhoz tartozó művészeket. Az 1881-ben Szolnokon született, s ott, illetve a budapesti kereskedelmi akadémián iskolázott Lippich István, aki később a budapesti Tudományegyetem jogi fakultását is elvégezte, 1904-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei állásából szülő megyéjébe visszatérve közigazgatási gyakornok lett 1914 es hadba vonulásáig, s az I. honvéd huszárezred tisztjeként 1916-ig Erdélyben és az orosz hadszíntereken teljesített frontszolgálatot. Később, 1919-ben vármegyei másod főjegyzővé választották, majd kormánybiztossá nevezték ki, illetve 1920 októberétől 1922-ig főispáni minőségében tevékenykedett, és segítette a háború és a forradalom alatt ugyancsak összezilálódott szolnoki képzőművészeti életet.

61 Az 1913-ban kiadott „Szolnok a művészetben"

62 című kiadvány tette közzé a művészeti egyesületi tisztikarának névsorát, amely az egyik alelnökként az ugyancsak jogi végzettségű Dr. Gróf Almássy Imre földbirtokost nevezte meg, aki később - 1906-tól 1910-ig szintén főispáni minőségében támogatta a kolóniát és tagjait.

63 A másik alelnök Szalay János volt. Ősi Abaúj-Torna megyei nemesi család leszármazottja, aki miskolci középiskolai tanulmányai után a budapesti Tudományegyetem filozófiai fakultását hallgatta, majd elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát. 1886-ban a keszthelyi Gazdasági Akadémia segédtanára, majd a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára lett. 1897-ben a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési kerületi felügyelővé nevezte ki, s ebbeli minőségében előbb Szombathelyen, majd a budapesti központi kerületben töltött be vezetői tisztséget. A Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár 1900ban igazgatónak, később vezérigazgatónak választotta, ahol nyugdíjazásáig: 1921-ig látta el feladatkörét. 1906-tól a vármegyei Gazdasági Egylet elnöke, a református egyház főgondnoka, a fiú kereskedelmi iskola felügyelő bizottságának és a szolnoki Művész Egyesületnek is elnöke volt, s mindemellett jelentős tudományos munkásságot is folytatott. A millenniumra kiadta a Jász- agykun-Szol nok vármegye talaja, növénytermelése és állattenyésztésének rövid ismertetése, tekintettel az ezredéves kiállításon bemutatott anyagra " 62 LÁZÁR Béla dr (Szerk.) 1913.43. 63 Uo. 330