Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

18. kép. Böhm Pál arcképe (saját rajza) képeket mielőbb befejezze. Bihari Sándor egyénisége annyira örvend itt a közkedveltségnek, hogy midőn barátai tudomást szereztek arról, hogy a derék művész városunkat elhagyni szándékozik, estélyt rendeztek tiszteletére és úgy magyarosan bor és muzsikaszó mellett - elbúcsúztatták. Természetes, hogy köszöntőben sem volt hiány és mi mindannyian úgy búcsúztunk tőle, hogy közeli viszontlátásig!''

11 Adalékul szolgál a művész 30-40 évvel itt tartózkodása után egykori fix modelljével, a vén cigánnyal, „Gyura bácsi"-val készített interjú is, melyből a következő sorokat tanulságos idézni: „A szolnoki művészeket mind jól ismertem — kezd beszélni az öreg - és ha már nem is „dolgozunk" együtt, el ellátogatok a Művésztelepre... Bihari Sándor tekintetes úrral „dolgoztunk" a legtöbbet. Nagyon szerettük egymást, három híres képet is festett rólam. Az ő nótája, Bíró előtt és a Falu rosszátP Az ihletért Szolnokot felkereső művészek első csapatához tartozott Böhm Pál is, aki először 1875-ben fordult meg itt, s egész raját festette az érdekes cigánytípusoknak, parasztfejeknek, nagyon sok tájképpel vegyesen. Münchenben ekkor már nevezetes sikerei voltak, onnan rándult haza a Tisza-partra, s Lázár Béla szerint „ez volt legjobb korszaka, mert amit Szolnokon látott és megfigyelt, megtermékenyítette képzeletét. Kár, — teszi még hozzá — hogy utána igen sokáig pusztán emlékeiből élt, keveset járt haza s ezek az emlékei egyre jobban halványodtak... Járt itt az öreg ügeti Antal is, de az ő művészetére. .. Szolnok mélyebb hatással nem volt. ...Ifjú korában Olaszországban, aztán Keleten utazott és benyomásokkal úgy tele szívta magát, hogy Egyiptomot festett ő Foton és Görögországot Szolnokon. Illetve egy képzeletbeli tájékot, melyet megkonstruált, kialakított, amely lehet szép és lehet nemes, de nincs benne topográfiai igazság. "

29 Ha halványan is, de némileg bizonyítja Lázár Béla közlését Ligeti Antal szolnoki esetleges tartózkodását illetően az a műveiről készített jegyzék, amelyben olyan alkotások szerepelnek, amelyek a Szolnok megyei Tisza-szakaszon való tartózkodását Igazolják. Olyanok, mint: „Kilátás a szikrai csárdától a Tisza mellett. M.K. (=Műcsarnoki katalógus) 1896. (Ekkor dr. Királyfi Ármin tulajdona). Tiszaparti részlet. J. „Ligeti A." Vászon 34,5x62 cm. Ernst XXXVII.285. Tisza partján. J. „Ligeti A. 1877." Vászon 38x56 cm. Ernst XLI. 223. TiszaBeő. H.K. (=Hagyatéki kiállítás katalógusa) 78. Tiszaparti táj. Az 1927. Magyar táj és életkép kiállítás katalógusában. 1927. jan.-febr. (Ekkor Millhoffer Vilmos tulajdonában). Árvíz (Tisza vidékén). Képzőművészeti Szemle, 1879. A Tisza áradása Cséfán. (Cséfa vélhetőleg = Csépa) M. K. ( = Műcsarnoki kiállítás), 1879. ápr. 25.- dec. 14."

30 Feltehetően az ugyancsak Lázár Béla említette jellegzetes tájfestési szokásának (vagyishogy „Görögországot festett ő Szolnokon is") adózott a telep egyik későbbi időszakának meghatározó tagja, Zádor István azzal, hogy egy évszám nélküli kis akvarelljén még Ligeti aláírását is híven követve lemásolta egy valós? vagy képzeletbeli? sziklás hegycsúcsot ábrázoló munkáját, s a sziklák közé nagyonnagyon finom, alig észrevehető ceruza szignóval a sziklarepedések között jelezte saját szerzőségét is. „Bruck Miksa is járt már 1891-ben Szolnokon interiőröket festeni Ébner, Knopp Imre, (aki szintén csak átmenetileg járt Szolnokon 1891-ben, ám itt festette a Tiszavirág, Katonai Kórház c. műveit és néhány tájképét) és Bihari társaságában. Szolnokon festette a Dinnyét hordó asszony, Fűzfacsoport című műveit. De a szolnoki nyári nagy meleget nem bírta és ezért járt később inkább a Felvidékre'^. 19a-b) kép. Ligeti Antal-Zádor István: Táj (A kinagyított részleten tisztán olvasható Zádor István szignója) 27 Hírek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok I. évf. 1890/okt. 12.3. 28 N.N.: A vén cigány ...Látogatás Gyura bácsinál, a szolnoki festőművészek népszerű modelljénél. Szolnok és Vidéke, XIX: évf. 1937. aug. 8. 5. p. és SZABÓ I. Jászkunság, XLVII. évf. 2001.3-4. sz. 29 LAZAR Béla dr.1937.10-11. 30 H.RAPAICS Judit 1938. 71. 31 LÁZÁR Béla dr. 1937.10-11. 317