Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette
2. kép. Volt Bécsy-, később Schreiberfé/e ház Szolnokon (Város háza utca 2661. sz., ma Táncsics Mihály u. I, amelyben Pettenkofen legállandóbban lakott 3. kép. Houfnagelius: Szolnok Felső-Magyarország városa (Metszet, 1617) negatív irányban - mint fentebb idézett szavai igazolják, elismeri Pettenkofen nagybányaihoz képest fél századdal korábbi, Szolnokkal kapcsolatos szerepét és jelentőségét. Ezért a felsoroltak után megjelent munkák ezzel egybehangzó megfogalmazásait szükségtelennek tartjuk a továbbiakban idézni, hiszen valamennyi ezekre a véleményekre, megállapításokra támaszkodik, alapoz, s elismeri Pettenkofennek ezt az elvitathatatlan szerepét. Annak a bajor dragonyos katonatisztnek a művészettörténetet teremtő folyamatos tevékenységét, aki az 1848—49-es hadiesemények rajzoló kommentátoraként (akkor még nem, majd csak az első világháborútól állandósult és ivódott a köztudatba az ilyen tevékenységet folytató művészek megjelölésére a hadifestő kifejezés), de mint aktív katona hazánk ellen hadakozva effektíve is részt vett az ütközetekben, s előbb csak kardját forgatta, később pedig csupán palettáján hagyott emlékeket az itt zajló csatározásokról. Vagyis - hogy egyik ítészének szavait idézzük - Pettenkofen Ágoston, „...a felfedező, egy kiváló osztrák festő (Szolnokra) kivont karddal jött és - duzzadó vázlatkönyvvel távozott."™ Pettenkofennel, a szolnoki művészeti centrum megalapozójával kapcsolatosan mind a mai napig ez az 1848-as szabadságharcban való katonai szereplése és annak művészeti érdeklődésbe való átfordulása él nemcsak a tudományos szakirodalomban, de a képszerető-tárlatlátogatók körében és a lokálpatriótákban is. Pedig Rózsaffy Dezső szerint egyéb, koraibb kötődése is volt hazánkhoz. 1937-es cikkének szavai szerint „...Pettenkofen... (nem) volt egészen idegen közöttünk, atyja, Anton von Pettenkofen Magyarországon született és noha Bécsben lakott, birtokai voltak hazánkban." S hozzáteszi mintegy konklúzióként festészetének értékelésekor, hogy „talán ez a tudatalatti atavisztikus érzés magyarázza részben, miért fordult Pettenkofen annyi melegséggel, szeretettel és egyben annyi rátermettséggel ezekhez a magyar témákhoz, hogy ezzel a magyar művészetnek is utat, irányt mutatott." u Nem csoda hát, ha ennyi kötődés után, 1851-től kezdve mintegy harminc éven át rendszeresen visszatért. Nemcsak egykori vitézkedésének színhelyére, de a külföldön nagy érdeklődést kiváltó Tisza-parti tájainak, a színes piaci forgatagot nyüzsgést láttató ábrázolásainak, szolnoki zsáner jeleneteinek ihlető terepére. Ám ha a mai kutatók valamely művészeti csoportosulás elsődlegességét igazolni akaró, sokszor nem odatartozó adatokat is felsorakoztató érvrendszere idején magunk is jobban körülnézünk saját portánkon, kitűnik, hogy akár kétszáz évvel is visszatekerhető a szolnoki művészeti indulás képzeletbeli órája. A város történetének jeles kutatója, Somogyi Ignác szolnoki gimnáziumi tanár ugyanis az 1880-as években, bécsi levéltárbeli kutatásai időszakában a századvégre mintegy 20 db 17-18. századi vármetszet ábrázolást szerzett. Feltehetően ezek azok a metszetek, amelyekről 1939-ben a helyi újságban azt olvashatjuk, hogy r> ^^^^^^^^^S >'MM „.-iSSl j^fplÍ2Sí$ r> ^^^^^^^^^S >'MM K*fflL5?(**E íTTjjfflSi „.-iSSl j^fplÍ2Sí$ r> Sh § 11 r ijíiiiA r i • • • 11,,^ >'MM l^^y-s^ „.-iSSl L^s—'l >'MM l^^y-s^ „.-iSSl L^s—'l ~".!-jíi£?-''*i;=" - • : ~l : í'--~ÍC >'MM l^^y-s^ „.-iSSl St^.^íS-8H 2p SHSRMHB >'MM „.-iSSl St^.^íS-8H 2p SHSRMHB -"^V-Mjíin".. „.-iSSl St^.^íS-8H 2p 3!&=—* -'••.•l"=&/y . -i. •' _ -. -"^V-Mjíin".. „.-iSSl St^.^íS-8H -"^V-Mjíin".. „.-iSSl "•--'j\^.f'"-v:-^^~-íT_- "• §|j|l|i -"^V-Mjíin".. „.-iSSl 4. kép. Lenhardt Sámuel Szolnokot ábrázoló metszetének részlete, 1824-1827 5. kép. Müller Adolf: Szolnok a Tisza partján, 1861 10 NEMETHY József é.n. 26. 11 RÓZSAFFY Dezső 1927.610. 312
