Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

6. kép. Johann Gaulbert Raffalt: Cigánylány korsóval 7. kép. Leopold CarlMiiller A nap utolsó fáradalmai „...Nerfeld Ferenc a város múzeumának ajándékozta 21 darabból álló gyűjteményét. 17 darab metszet a XVII. századból Szolnokot és a szolnoki várat ábrázolja. Egy metszet a Pest-Szolnoki vasút megnyitásáról. Egy másik metszet Szolnokot ábrázolja a szolnoki halászok céhlevelén, 1836-ból. A gyűjteményt az ajándékozó édesatyja, id. Nerfeld Ferenc gyűjtötte... '

A2 Ezek magát a katonai objektumot képezték le óriási műgonddal és precizitással, s mivel ez - mint azt Botár Imre kutatásaiból tudjuk

13 - ez idő tájt egyúttal magát Szolnok városát jelentette, (a település tulajdonképpen a váron kívül szinte nem is terjedt, s csupán a kicsiny területen fekvő, apró házakból álló zegzugos tabáni rész tartozott még a városhoz), értékes, 16-17. századi művészi városábrázolásokkal van dolgunk. Sőt a 17. században, mikor a kor divatja szerint már nemcsak a katonai erődítmény pontos mását adják, hanem a bővülő, terjeszkedő település látképét is bele komponálják az ugyan nem művészi indítékból fakadt, hanem egészen más célzattal készített metszetekbe, teljes Szolnok látképeket szemlélhetünk; Szolnok városát a környező szántóföldjeivel, kertjeivel, a Tiszával és Zagyvával. Vagyis mindazokkal a látványbeli vonzó csodákkal, erőkkel, amik mind a mai napig a városhoz kötötték és kötik a látványindítékú festőket, művészeket. S akkor, amikor olyan csúsztatásoknak vagyunk tanúi, hogy az egyébként nagyjelentőségű, s egyetlen szecessziós iparművészeti kolóniánk, a Gödöllői Művésztelep 1904-es indulási dátumát - csakhogy az minél korábbi kezdeményezésként szerepeljen, az alapító Körösfői-Kriesch Aladár 1901-es Gödöllőre költözéséhez kapcsolják

14 - mi ezekhez a korai városábrázolásokhoz is visszanyúlhatnánk akár. S kijelenthetnénk, hogy Szolnok és környéke már jóval Pettenkofen előtt a szervezettnek is tekinthető művészi érdeklődés központja volt. Egészen addig, míg hadászati jelentőségét el nem veszítette. Illetve: míg Pettenkofen 1948—49-es itt jártával ezt az érdeklődést vissza nem szerezte. Pettenkofen és elődei a várábrázoló Burchard von Birkenstein, Jacobus Peeters, Ortélius, Zimmermann, Houf nageiius, vagy a XVIII. századi Lenhardt Sámuel produkciója ugyanis lényegesen több, s figyelemreméltóbb, mint az 1904-ig mit sem produkáló gödöllőieké.

15 Hiszen az említett várrajz - városlátkép8. kép. Ottó von Thoren: Lovak készítők, esetünkben legalább egy-egy alkalommal és viszonylag huzamosabb ideig kellett, hogy kötődjenek a városhoz. A telepalapítónak minősített Pettenkofen esetében pedig már egy hosszabb történeti korszakról beszélhetünk (Lyka Károly ezt meg is teszi), még jóval a művésztelep hivatalos megnyitása előtt, hiszen a festő 1851-től kezdve éves rendszerességgel jelent meg a városban. S hogy mennyire nem járunk messze az igazságtól e talán szokatlan fejtegetésünkkel, azt akár az „összekötő" szerepet betöltő Miiller Adolf elődökhöz kapcsolható ilyen irányú tevékenysége is mutatja. A jókezű, ám nem hivatásos festő, „Müller papa" - szolnoki lakos lévén - nemcsak Pettenkofen „fakttótuma" volt, de 1861-es „Szolnok a Tisza partján" című rajzáról készült, s a Vasárnapi Újságban leközölt metszetével ezeket a korai várábrázoló, ugyanakkor a szolnoki panorámát is a mérnöki rajzhoz komponáló alkotásokkal rokon munkát tovább folytatta, tovább éltette-vitte. A Szolnoki Művésztelep Pettenkofennel jelzett időszakának eseményei jól feltártak, ismertek. Számtalan kutató, jeles műtörténész közölt róla cikkeket, könyvet, elemezte a művész mintegy harminc éves termékeny alkotói korszakát, az említett évtizedekre vonatkozóan. 12 BALOGH Béla 1932. 465-467. •- Szolnok és Vidéke, XXI. évf. 1939. máj. 14.4. p. 13 BOTÁR Imre 1941. 14 „A magyarországi szecesszió egyetlen szervezett csoportosulása ez a művésztelep (gödöllői) amelynek megalakulást 1901re, Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőn való letelepedésének idejére tehetjük."' ŐR1NÉ NAGY Cecília 2000. 15 KAPOSVÁRI Gyula 1996/a.101 -268. 313