Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

SZABÓ ISTVÁN AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE I. Művészeti előzmények Szolnokon a XIX. században és a művésztelep megalapítása. Ha a szolnoki művészetről, a szolnoki művésztelepről, Szolnok festői hagyományairól esik szó, minden, a művésztelep megnyitása óta eltelt munka úgy kezdődik, hogy a festészet és a művészet számára Szolnokot, az azt környező tájat egy bécsi hadifestő, August von Pettenkofen fedezte fel;

1 „...Pettenkofen (...) nagy befolyással volt a szolnoki telep megalkotására. Azok is, akik kezdeményezték, azok is, akik létesítették, Pettenkofen művészetének magyarságára gondoltak, amikor Szolnokot egy újabb művészi fejlődés centrumává megtették".

2 „...Misem természetesebb, minthogy példájuk (Nagybánya) követésre csábított, és hogyha helyet kellett választani, az elsősorban csak Szolnok lehetett. Szolnoknak művészi múltja van. Szolnokon Pettenkofenék s az azóta ott állandóan, hosszabb-rövidebb ideig élt és dolgozó művészek közhangulatot teremtettek. A művésznek ott sem ellenkezéssel, sem közönnyelnem kellett már megküzdenie s a közönség is tudta, mit jelent számára - kulturális értékén felül - egy művésztelep létesülése."? „...Szolnok híre Pettenkofen munkálkodásával kapcsolatban került a művészettörténetbe.";

4 „Pettenkofen, Szolnok glorifikátora (...) ráterelte Szolnokra a fiatalok figyelmét"? „Nem a művészegyesület fedezte fel Szolnokot, hanem Pettenkofen'*; Lyka Károly „Szolnok hatása" című közlésében a szolnoki művésztelep művészeti életünkben vállalt és teljesített fontos küldetését hangsúlyozva egyenesen „Pettenkofen-korszak"-ról beszél. „Régen, a Pettenkofen - korszakban, a festők érdeklődése oly elemekre irányult, amelyek az akkori Szolnokon még a falusiasságot képviselték. "

7

; Ybl Ervin „A szolnoki iskola jelentősége" című eszmefuttatásában úgy fogalmaz, hogy „Nem véletlen, hogy Nagybányának és Szolnoknak oly fontos szerep jutott a magyar plein air és egyben a legzamatosabb magyar festészet kialakulásában. Nagybánya tele van csodálatosan telített színekkel, Szolnokot és környékét pedig az Alföld atmoszférája hatja át. Emellett Szolnoknak régebbi festőmű 1. kép. August von Pettenkofen: Sebesültek szállítása vészi hagyományai is vannak. Az osztrák Pettenkofen művészetét az itteni népélet festői mozgalmassága frissítette föl. *; dr. Némethy József pedig úgy véli: „Szolnok elsősorban (...) a festői anyagot szolgáltatta a művészet számára. f...s ezt...) egy idegennek kellett... felfedeznie... Pettekofen Ágost volt a feltárója ennek a kincsesbányának, akinek örökbecsű alkotásai az alföldi romantika megörökítésével együtt egy eltűnt korszakot tettek halhatatlanná és amelynek nyomán nőtt, fejlődött naggyá Szolnok, mint művészváros. '* A felsorolt nevek tudásuknál, tekintélyüknél, a tőlük vett idézetek anyagismeretüknél, kutatási eredményeiknél fogva egyértelműsítések a kérdést: Szolnok jóval a művésztelep hivatalos megnyitása előtt is - elsőként a magyar művészet történetében -, alkotó centrum volt. S még akkor is kijár neki ez a titulus, mármint hogy „első", ha a Lyka Károly által mintegy száz esztendőn át szuggerált nagybányai prioritás ma már cáfolhatatlanul művészettörténeti kronológiánk ledönthetetlen és kikezdhetetlen oszlopa. Még akkor is, ha ő maga - egyébként hosszú élete folyamán többször is változtatva véleményét a szolnoki művészettel kapcsolatosan hol pozitív, hol 1 KAPOSVÁRI Gyula 1975. 7. 2 GERŐ Ödön 1904.218-219 3 LÁZÁR Béla dr. 1913.29-30 4 N.N.1913. Krónika. A Szolnoki Művésztelep jubileuma. In: Művészet, 1913. 234. 5 LAZAR Béla dr. 1927/b.19. 6 KOHNER Adolf dr. báró 1927.32. 7 LYKA Károly: Szolnok hatása. 1927.60. 8 YBL Ervin 1927.76. 9 NÉMETHY József dr. é.n. 26. 311