Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Ray Hopper: A múzeumok szerepe a közösségek életében

RAY HOPPER A MÚZEUMOK SZEREPE A KÖZÖSSEGEK ELETEBEN Áttekintés A tanulmány háttere A múzeumot turisztikai vonzerőként, látványosságként tekintjük. Jóllehet, a világ jelenlegi utazási és turisztikai káosza, amely erősen érezhető az Egyesült Királyságban, a múzeumokban mint ágazatban, problémákat okozott a látogatók számát és a bevételeket tekintve. A múzeum, úgy tűnik, hogy fontos szerepet játszik a közösség vonatkozásában, nem csak kulturális összefüggésben, de bevételi és foglalkoztatási szempontok tekintetében is. A múzeum támogatott alapvető turisztikai létesítmény, amely turisztikai megújulást kezdeményezhet. Végül is, a múzeumi fejlesztés jövője kerül áttekintésre bizonyos alapelvek és olyan észrevételek vonatkozásában, amiket a magyarországi létesítmények esetében szereztünk. A Ray Hopper Associates (RHAtourism) szakmai háttere Az RHA turisztikai szaktanácsadó cég, amit 1988-ban alapítottak, mind a köz- mind a magánszféra széles ügyfélbázisával. A jellegzetes projektek közé tartozhat fejlesztési terv vagy megvalósíthatósági tanulmány, használaton kívüli vagy használt történelmi épületek vagy helyszínek vonatkozásában, áttekintve az alternatív alkalmazások piaci életképességét és a támogatási forrásokat, valamint a megoldási javaslatokat. A múzeumok és kulturális turisztikai létesítmények gazdasági és kulturális értékének felmérésben szerzett jelentős tapasztalattal az RHA olyan regionális koncepciókat tud megtervezni és hasznosítani, hogy ezen létesítmények és intézmények milyen szerepet játszhatnak a közösségek életében. Az RHA már dolgozott Kelet-Magyarországon. Jelen időpontig a projektek között szerepelt turisztikai forrásértékelés és ezt követően a Termál és Gyógyturizmus Fejlesztési Tanulmánya Jász-NagykunSzolnok megye számára. Ezt a tanulmányt az Ecos-Ouverture II Munka és Környezet Program finanszírozta. A tanulmány fogadtatása kedvező volt. Az Európai Uniós partnerek számára 2001. szeptemberében Stum-ban, Lengyelországban előadásra került. A múzeum közösségben betöltött szerepének tárgyalásakor elméleti kiindulópont rendszerint egy definíció, például Mi a Múzeum? A múltban a fő problémát a bizonytalanság és a szociális, valamint gazdasági gyengeség jelentette? Az RHA gyakorló szaktanácsadó cég - rendszerint a mi feladatunk egy jövőkép, valamint a továbblépés útjának felvázolása és ennek gyakorlati megvalósítása. A megvalósíthatóság fontos, de a jövőbeni életképesség talán még fontosabb. Ezért meghagyom másoknak a definíciók meghatározását és a múzeummal kapcsolatos filozófia áttekintését. Ezen tanulmány szempontjából a múzeumot nem szükségszerűen egy megépített, tégla és habarcs együttesének tekintjük - bár rendszerint ez a megnyilvánulás róla - de inkább egy koncepciónak, potenciális látogatói vonzerőnek, létesítménynek vagy célállomásnak, amely valamilyen értéket képvisel és „átöröklődik" egyik generációról a másikra. A múzeumi koncepció sok formát ölthet

1 - ezeket a kulturális örökség 23 típusaként körvonalazta Richárd Prentice 1993-ban (Turisztikai és Kulturális Örökség vonzerő). Ez az előadás azon kérdéseket veti fel, amelyek szaktanácsadó tevékenységünkben merültek fel. Miközben múzeumokat sok évtizede hoznak létre és fejlesztenek, a múzeum koncepciója a kulturális örökség és turizmus fő elemeként/központjaként inkább mai értelmű, nagymértékben előtérbe kerülve az 1970-es és 1980-as években. Szélesebb turisztikai vonatkozásban és a turisztikai szakemberek körében a múzeumokat történelmileg a turizmus szerkezetén belül gyenge kapcsolatrendszerűnek tekintették. Működtetésüket vagy egyedi érdeklődésű rajongók (egyirányú szemlélettel) múzeumi kurátorokkal - akiknek az alapvető feladatuk és érdekük a valódiság volt - végezték, vagy önkéntesek, amiből adódóan a múzeumoknak nagyon rossz a sajtójuk. Általában a múzeumok nem megfelelő közimázzsal rendelkeznek, alacsony politikai prioritással (ez alól kivételek a nemzeti gyűjtemények) és elit általi mellékértelemmel. Még a közszféra szerkezetén belül is gyakran önállónak látszanak, 1 Valamennyi kulturális örökségnél - valós vagy elképzelt - „megvan a veszélye a hamis örökségnek és a politika, a nemek és fajok beavatkozásának" (forrás: + PJ BOYLEN - Az örökség dimenziói a 20. század végi kultúrában. Az Európa Tanács munkaterve a kultúráról és fejlődésről, 1994/5.) pl.: az 1930-as években sok múzeumot hoztak létre Németországban a náci ideál részeként, az általános identitás megalkotásához, amely a haza és feltételezhetően az árja gyökerek koncepciójához társult. 305