Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Benedek Csaba: Idegenek a faluban
4. kép. Lófőkpadja a református templomban nek, jobbágyoknak. Minden családnak megvolt a maga helye. 37 25 évvel ezelőtt még erősen rászóltak arra, aki rossz helyre ült. Azt mondták: „fiam te nem katona részen való vagy, ülj át a másik padba!". Szórványosan még előfordultak ilyen esetek, számuk azonban egyre csökkent. Az utolsóra visszaemlékezések szerint 10 évvel ezelőtt került sor, akkor egy jövevény öreg nénit állítottak fel a padból, a katona részen valók padjába ült, elfoglalva egy fiatalabb asszony helyét, aki kiszállította onnan. A katolikus templomban ilyen nem volt, mivel a római katolikusoknak csak a XIX. század közepe óta van templomuk a faluban. Mára azonban kiegyenlítődött az egyensúly a két felekezet közt, ami nagyrészt köszönhető annak, hogy sokan Kézdivásárhelyen dolgoztak, és onnan hoztak maguknak párt, akik a katolikus „Szentföld' 36 miatt mind római katolikusok voltak. A történelmi Háromszék rendkívül gyorsan lépett a polgárosodás útjára, ami viseletben, táncokban és a viselkedés területén is jelentősen éreztette hatását. Nem volt jellemző például a Felcsíkból ismert verekedés, bicskázás az udvarlás területén. A falu tízesekre osztódására is csak az öregek emlékeznek, a fiatalok már határait sem tudják, nem hogy egymást ölnék meg a lányokért azok átlépésekor. 39 A házasság kapcsán is megkövetelték a gyermekektől, hogy rangjukhoz illő társat válasszanak maguknak. Ritkán megtörtént ugyan, hogy a fiatalok nem engedelmeskedtek, de az mindig büntetést vont maga után: „Vót nekem anyósom, albisi vót {egykori Háromszék megye), apósom meg idevaló s azt mondták az vót a katona részen való, saját lovával mentek a háborúba. No s akkor ő es olyan leányt vett el, azt mondta hatlovas hintóik vót anyósoméknak, de különben nagy gazdaságik vót, de háziknem vót szép. Nem adtak a házra. Akkor még nem vót ez a lux ugye. S akkor testvérek vótak vagy négyen s vót olyan, hogy az anyósomnak vót egy fiútestvére sőes egy asszonykával összeesmerkedett. Annyira haragudtak a tesvérek szülei, hogy nem szabadott az asszonyka bemenjen, ott vót, dolgozott, küszöbre tették ki neki az ételt s ott megette szegény s lett vagy négy gyermeke s maga után íratott egyet se a férfi. Megcsinálta s nem íratta, mert hát a család nem engedte, hogy ennyire lenézéssé magát, hogy ilyen parasztleánt vegyen el. Aztán végin, mikor a gyermekek akkorára nőttek, hát megesküdtek. Akkor esküdtek meg, mikor a szüleik meg36 A templomi ülőhelyek fölötti veszekedések egész Erdély-szerte gyakoriak voltak a XVII-XIX: században. Szőcsné Gazda Enikő 2001.99-100. 37 Hasonlóan Bartos Miklós 2000. 30. 38 Reformátusok hívják így a felső-háromszéki katolikusok által lakott területet. haltak s akkor a gyermekeknek más keresztlevelet mindeniknek akkor se, mert Pistinek a legnagyobbnak nincs, hanem másoknak van." A temetkezési szokásokban is fellelhető a rang szerinti elkülönülés. „A nemesi családok a templomban temetkeztek, ennek emlékét őrzi a szószék alatti latin feliratú Domokos fivérek síremléke is. A lófőcsaládok a várfalon belül a templom körül, a paraszt és jobbágysorsban élő családok a várfalon kívüli területen temetkeztek. A várárokban történő ásatások során fellelt síremlékek arra engednek következtetni, hogy a megbélyegzett sorsú személyeket nem temették sem a kiváltságos, sem a jobbágyi sorsban élők közé. Ilyenek lehettek az öngyilkosok, tolvajok, talán a cigányok és az idegenek. /4 ° 5. kép. Szószék A kommunizmusban nem számított a rang és a vagyon, kinek mije volt, be kellett adnia a kollektívbe 41 . így lassan-lassan elült a származás kérdése, egyre ritkább lett a másik lenézése. Alsócsernáton ma községközpont. Sokan költöztek és költöznek a környező kicsiny falvakból ide azért, mert a környék apró falvaiba semmilyen buszjárat, orvos, iskola nincs. A munkalehetőség, az infrastruktúra hiánya mellett aztán a Ceausescu időben a falurombolás alatt szintén megnövekedett a nagyobb falvakba, városokba költözés aránya, mely mind a mai napig tart. Ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a jövevényekkel szemben támasztott elvárások nem olyan szigorúak, mint pl. Csíkban. 42 39 Ellenkezőleg Balázs Lajos, Az én első tisztességes napom című könyvében írottakkal, ahol Csíkszentdomokosról írja, hogy egyik tízesből a másikba udvarolni életveszélyes volt. Balázs Lajos 1986.46. 40 Deák Ferenc 2002. 360-361. 41 Termelő Szövetkezet, TSZ 291
