Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Benedek Csaba: Idegenek a faluban
6. kép. Parabolaantennás ház Alsócsernátonban Az idegenek megítélése a jelenben Annak ellenére, hogy a származási hely nem nagy súllyal esett latba sem a múltban, sem a jelenben, az nem változott, hogy Alsócsernátonban az idegenekre az Erdély-szerte használt jövevény szót használták és használják ma is, amennyiben egyáltalán mondanak ilyet. Ez a kifejezés ugyanis csak egészen kivételes alkalmakkor kerül szóba, elsősorban veszekedéseknél, konfliktushelyzetekben, mint bántó megjegyzés. A legtöbben azonban ezt is tagadják az idegenek közül. A templomi ülésrend ma már a református templomban sem kötelező, mindenki oda ül, ahova akar, ezért nem szólják meg, nem szállítják ki a padból. A rendszerváltás Romániában, így Erdélyben is meghozta a földek visszaadását, a kárpótlást s ezzel együtt a régi családok közül sokan visszakapták birtokaikat. Az újraosztásánál voltak vitás kérdések, melyet a helybeliek csak nehezen tudtak megemészteni. Ez a pont volt az, amelynek kapcsán előjött a származás, a jövevény kérdés. Ugyanis a különböző háromszéki falvak lakói, akik Alsócsernátonban telepedtek le, külön eljárást kértek, hogy földjeiket írják át nekik ide. így néhányan itt vették ki részüket. Földet azonban csak papíron lehet „átvinni" egyik faluból a másikba, így aztán a helybeliek mondták is az ilyen idegennek: „Annyi fődet hoztál, amennyi a cipőd talpára tapadt!" vagy hogy „Annyi fődet sem hoztál, ahova lekuporodj szarni!" illetve, „Még egy cserép fődet sem hoztál!". Az egyik ikafalvi néni, aki 64 éve lakik Alsócsernátonban, ide jött férjhez, azt állítja, hogy visszatért a régi világ: „Most tavalytól óta én mondom mindegyiknek, no jő vissza a régi ótestamentum. (...) Mióta a demokrácia megkezdődött s megkezdték gazdagodni s visszakapták ugye fődeket, erdőköt, mindent, hát megtörténik, mán hallom. Miért veszed el a szegény leánt? Nem a te rangodhoz talál! l/ót Ike fa Iván {egykori Háromszék megye, szomszéd falu} egy ember - meghalt szegény a Jóisten nyugtassa -, nem vót szegény rendű, csak nem vót rangos, mert jó gazda ember vót, cselédet tartott csak nem vót rangos. S aszonta szegény édesanyámnak, Ágnis néni aszongya : a rang, a rang, de miből élsz? Hadd el Ágnis néni, mert én es megkezdtem egy kicsit népesedni, fődet veszek, 42 Erről számol be a „csíkszenttamási,, lamandi Adam román tanító vallomásában Ferenczes István 1994.41. 292 nézze meg én es rangos leszek. Mert aszongya, ahogy gazdagodó! a rang azután úgy menyen. Na s úgy es történt." A korábbi falukép nem teljesen ugyanúgy állt vissza, mint az ötvenes évek előtt létezett (újgazdagok jelentek meg, ill. néhányan kárpótlást kaptak a magyar államtól a hadifogságért), mégis a földek visszaadása általában ugyanoda helyezte a famíliákat, ahol korábban rangjuk szerint éltek. Ma nem szólnak annyira bele a szülők a házasságba, mint korábban, de előfordul, hogy egy rangosabb családban a szülők figyelmeztetik a gyerekeiket, a leendő házastárs nem elég rangos (vagyonos) hozzá. 43 A társasmunkák végzésekor a csernátoniak segítenek a jövevényeknek, olyan még nem fordult elő, hogy nem tudták elvégezni a munkát idejében. Mindig akadnak, akik segítséget nyújtanak. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik messzebbről vándoroltak Csernátonba, inkább a környék apróbb falvaiból jöttek ide az emberek. Általános vélekedés azonban, hogy a fiatalok már nem tartják számon, kinek milyen a rangja, az öregebbek szerint, nekik csak az a fontos, hogy „a diszkóban találjon a lábuk!" Ma már a faluközösség a temetkezés terén sem rekeszti ki a kisegyházakat, mind a baptisták, mind a Jehova tanúi haláluk után szintén a temetőbe kerülhetnek, csak lelkész nem szolgál temetésükön. Magyarvalkó (egy kalotaszegi magyar faluközösség) A falu fekvése, nemzetiségi és felekezeti megoszlása Magyarvalkó az egykori Kolozs vármegyén belül Kalotaszeg Felszeg részének legdélibb faluja. Hunyadi Péterrel végzett felmérésünk során 277 magyar s 37 román lelket írtunk össze. 44 A község területileg hét kisebb részre tagolódik (Alszeg, Felszeg, Közép-falu, Kis szugoly, Nagyszugoly, Udvari szoros és Kis utca), azonban ez nem jár együtt a lakosság hasonló elkülönülésével. A település 314 állandó lakosának felekezeti megoszlása nagy7. kép. Magyarvalkói ház háttérben a református templommal 43 Hasonlóan Nagy Ödön 2000. 60-63. 44 Az 1999-ben készült családösszeírás a KJNT adatbázisába került.
