Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Benedek Csaba: Idegenek a faluban
Alsócsernáton (egy háromszéki székely faluközösség) A falu fekvése, nemzetiségi és felekezeti megoszlása Alsócsernáton az egykori Háromszék vármegye Kezdi székében fekszik a Feketeügy mellékén, a Csemáton pataka mellett. A polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint lakossága 2185 személy, melyből 1021 római katolikus, 1126 református, 25 ortodox és 13 baptista. 21 A községben 22 8 rendőr él, akik családtagjaikkal együtt adják az ortodoxok számát a faluban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban nem laktak románok Alsócsemátonban. 1869-ben már Orbán Balázs is úgy említi a települést A Székelyföld leírása című munkájában, hogy azon családok, akik románként kerültek ide, mind elmagyarosodtak s oláhul már nem is beszélnek. 23 Berecz Gyula a Háromszék-vármegye Népoktatási intézeteinek története című könyvében így ír: „A görög keletiek AlsóCsernátonban csak a {XIX.} század közepe óta bírnak önálló egyházzal. Iskolájuk is az ötvenes években keletkezett, addig a gyermekek az ev. református felekezeti iskolába jártak. Az iskolának tanítási nyelve a magyar, minthogy itt a görög keleti vallásúak nem is beszélnek románul. m 1. kép. A csernátonipolgármesteri hivatal Mi is történt azokkal a románokkal, akik korábban kerültek a faluba? Az emlékezet szerint a XVIII. században a Damokos, s más nemes családok kb. 50 családot hozattak Alsócsernátonba, mint olcsó munkaerőt. Mivel azonban a románoknak sok ünnepük van, s a hazajárás sok időt vett igénybe, építettek nekik egy templomot a faluban. A tekintetes asszony azonban nem tudott románul, nem tudta kiejteni a nevüket, ezért azt mondta: „az a kis oláh jöjjön ide, a nagy oláh jöjjön ide s végül ez rájuk is ragadt". Valóban találhatók ilyen nevezetű családok a faluban. Az idők során a többiek is elmagyarosodtak, így a Radu-ból Ráduly, a Nicu-ból Niculy lett. Az 1896-os 21 Ennek némileg ellentmond, hogy a katolikus pap s a református lelkész más adatokat közöltek. Bakó Antal, katolikus plébános szerint a katolikusok két éve 1078 lelket számláltak, míg Nagy Lóránt Géza református esperes szerint 1999. december 31 -én 1032 lélek tartozott az alsócsernátoni református egyházhoz. Az eltérés a polgármesteri hivatal régebbi adatainak köszönhető. Nem regisztráltak két Jehova tanúját. 22 A község szót a magyarországi jelentése szerint használjuk, egy lakott települést értve rajta s nem a román szerint, ahol több falut értenek alatta közös elöljárósággal, hasonlatosan a mi járásainkhoz 2. kép. A Damokos-kúria református kepeösszeírásnál 25 10 személy szerepel a román képesek rovat alatt, mely egyértelműen a vallásra utal, hiszen a korábbi oldalakon találkozni még román nevekkel, akik azonban már reformátusok voltak, s aszerint kerültek regisztrálásra a keresztyén egyháznál. Az egyik ilyen, hajdanán beköltözött román család leszármazottja így mesélt erről: „— Az én nagyapám emlékezett, hogy az ő nagyapja még beszélt románul és a vallása ortodox volt. Mert a név maga ez arra utal, Niculy, fí/icu ez létezik a románoknál, mint családnév —, hogy román származás. Az ötvenes évek elején lehetett, mesélte, hogy behívták a tanácshoz és kérték tőle, próbálták meggyőzni, hogy hát figyeljen ide bácsi, ez a név, hogy Niculy biztos, hogy román, a bácsinak román az eredete és írjuk az anyakönyvébe, a személyazonosságijába románul ezt a nevet. Román betűkkel, így, hogy Nicu, és azt mondta, hogy az Istennek se, mert ő magyar. Ő magyarnak született, magyarnak érzi magát, ezt ne is kérjék tőle!" Mind a csernátoniak, mind a (jelenlegi) 26 református lelkész szerint ezen családok - ha lehet - ma többnyire tagadják apaági román származásukat, sőt kikérik maguknak, hogy románok lennének! A visszaemlékezéseket kiegészítve elmondhatjuk, hogy már az 1699 es összeírásnál találunk görögkeletieket a faluban. 27 Ekkor még pópát nem jeleznek a községben, de 1733-ban már igen, s 1750-ben már templomot is említenek. A jelenlegi templomuk a sepsiszentgyörgyi görögkeleti esperesség adatai szerint 1782-ben épült. 28 Ma Csernátonban csupán a rendőrök számítanak románnak, akik közül ketten bírják a magyar nyelvet, a többiek vagy egyáltalán nem, vagy csak néhány szót beszélnek. így legtöbbször tolmács útján értekeznek a falubeliekkel, mivel a székelyek közül kevesen beszélnek igazán jól románul. Ennek azonban nem kizárólag a tanulás hiánya az oka, hanem részben egyfajta ellenállás is a román hatalommal szemben. Parancsnokuk, León Roga szerint az egyik probléma éppen a helybeliek nyelvismeretének hiánya. Emlékezete szerint neki soha senki nem mondta, hogy ő idegen a faluban, mégsem kíván nyugdíjba 23 Orbán Balázs 1869. III. 97. 24 Berecz Gyula 1893. 27. 25 Az alsócsernátoni Haszman Pál Múzeum könyvtárában található, besorolása nincs. 26 Gyűjtésem ideje alatt került új lelkész a csernátoni gyülekezet élére. 27 Pál Judit 1999. 83. 28 Uo. 62-63. 289
