Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Gy. Fekete István: A szövetséges légierő Szolnok elleni légitámadásai 1944-ben
A fehér 30-as; 42-37358 gyári-számú B-24-es Liberator személyzete I. ThaddeusH. Walker hadnagy 0-700879 (azonosítószám) pilóta - fogság 2. Arlen L Robinson hadnagy 0-767879 másodpilóta - fogság 3. Harley M. Jackson hadnagy 0-719200 navigátor - fogság 4. Alexander D. Pa/mer őrmester 17133792 orrlövész — fogság 5. J. D. Harris, Jr. őrmester 38445633 felsőtorony-lövész - fogság 6. Jack J. Golden őrvezető 13127724 rádiós-törzslövész — fogság t 7. Elvin D. Rodgers hadnagy 0-716949 bombázótiszt - meghalt 18. Charles £ Mc Clellan törzsőrmester 35609070 mérnök, törzslövész — meghalt 19. John F. Scarborough őrmester 34688662 gömbtoronylövész — meghalt 110. Frank J. Schoen őrvezető 3722294 farlövész - meghalt különböző részei ellen, amelynek során 15 utcában keletkeztek károk... ,/24 Augusztus 28-án ismét a vasúti híd volt a célpont, ahová 200 darab bombát dobtak. 29-én a vasútállomást és környékét támadták az amerikai négymotorosok. A 28 i támadás a híd mederszerkezetben is károkat okozott, ennek során az ártéri nyílások egyikének főtartója megrogyott, ezért az egyik hídpálya használhatatlanná vált. A híd javításában részt vett a 105-ös vasútépítő század. Az alegység parancsnoka Kotsis Pál hadnagy a hídon keletkezett károkról és a megkezdett helyreállítási munkákról a következőket mondta: „...A munkát azzal kezdtük, hogy ennek a kb. egy méteres megrogyott szerkezetnek a megemelésére egy talpfamáglyát raktunk. Kb. két napig tartott ez a munka. Ismét következett a szokásos riadó. Ezúttal nagyobb kötelék támadta a hidat. A találatok nyomán az egyik alátámasztó szerkezet teljesen lezuhant, le is vált a híd egyik főtartója a keresztkötésekről és kereszttartókról, és oldalt kifeküdt. Az általunk készített máglya talpfáibólgyufaszálak lettek, a felrakott hydraulikus emelők pedig lezuhantak, és a földbe fúródva mentek tönkre." 1 * Végül is a hídon a közlekedést a viszonylag épen maradt jobbvágányon oldották meg úgy, hogy úgynevezett „átkötést" alkalmaztak. Mivel 29-én ismételt bombázás volt, ezért az ideiglenesen működőképes állapotba hozott hídon csak 31-én este indulhatott meg a forgalom. Az augusztus végi bombázások után a szolnoki állomáson már csak 5 vágányt tudtak közlekedésképes állapotba hozni, csak így volt biztosítható a Szolnok és Budapest közötti forgalom. Ekkor már Szolnok és Szajol között a továbbutazni szándékozók csak gyalog vagy esetleg szamárfogaton közlekedhettek. 26 Szeptember 1-jén, 3-án és 5-én ismét a vasúti híd volt a bombázók célpontja. Az elsejei támadást követően amerikai felderítőgépek fényképezték a hidat, ellenőrizték a bombázás eredményét. Bizonyára 24 Lovas Gyula: A szolnoki vasúti csomópont nehéz hónapjai. (1944. júniusoktóber) 341-342. 8. ábra. Szolnok, 1944. augusztus 28. - légifelvétel Szolnokról (Vasúti Tisza-híd) nem tartották kielégítőnek, mivel 3-án újabb 27 darab bombával szórták meg azt. 5-én különösen súlyos támadást intéztek a vasúti híd ellen. Dél felől hat hullámban 120 amerikai repülőgép érkezett, és a bombázók 270 darab bombát dobtak le. Az első hullám a hídtól délre, az országút és a Holt-Tisza között elhelyezett légvédelmi ütegállásokat támadta. Az ágyúk a heves bombazáporban is tüzeltek, de nem sok eredménnyel. Az egyetlen telitalálat, ami a támadás során a híd ártéri tartószerkezetét érte, végleg megbénította a németek számára oly fontos vasútvonal forgalmát. Nagy József, aki ekkor fiatal vasutasként a helyszínen volt szolgálatban, a következőket látta: „...7órakor (szeptember elsején - szerző) vettem át a szolgálatot, fél nyolc körül jött egy katona (és azt mondta - szerző). Tiszt úr, riadó van! Benn Szolnokon PongráczErnő volt a forgalmi szolgálattevő. Egy vonatot le kellett állítani Alcsiban. A helyreállító alakulat szerelvénye azonban még a híd túlsó oldalán volt. Engedélyt kértem Szajoltól a helyreállítók szerelvényének átengedésére. Mikor ezt megkaptam, futva mentem át a vastartón és adtam az indulásjelzést a mozdonyvezetőnek. Mikor mellém ért a szerelvény, arra magam is felugrottam. Ezzel a szerelvénnyel áthúztunk Szajolba. De amikor a szajoli bejárati jelzőnél jártunk, már hallottuk a gépek zúgását Tenyő felől. A Törökszentmiklós felőli kijárati jelzőt is meghaladva, a vonat megállt és szinte mindenki menekült a vonat mellől. Ott dekkoltunk, amikor Szajolt és a Tisza-hidat bombázták. Szemünk láttára robbantak fel egymás után az állomáson állt tartálykocsik. Mivel a katonai repülőtérnek nem volt ipari vágánya, ezért Szajolban a németek a légi objektum összes benzin szükségletét nagy közúti járművekre rakták, és úgy szállították el a repülőtérre. Emiatt Szajolban óriási volt tartálykocsi forgalom, ezért sok kocsi állt ott tele repülőbenzinnel, így volt ez a bombázás idején is... Telefonösszeköttetésünk nem volt Szajolból sem a híddal, sem Szolnokkal. Ezért kimentünk a Tisza-hidra gyalog, ez Szajoltól maximum 2 km, s láttuk, hogy a Tisza-híd egyik 25 Uo. 342-343. 26 Uo. 343. 237
