Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Gy. Fekete István: A szövetséges légierő Szolnok elleni légitámadásai 1944-ben

4. ábra. B-24 Liberator; amerikai nehézbombázó zette légvédelmi központba futottak be. Az ország területén 1944-ben működő, tizenöt légvédelmi központ az Országos Légvédelmi Központ alárendeltségében volt, amely Budapesten a Sziklaközpontba települt. Magyarország német megszállása után Göring Cuno Heribert Fütterer altábornagyot, budapesti légügyi attasét nevezte ki a Magyarországon lévő repülő és légvédelmi erő parancsnokává, ezért minden döntés az ő kezében összpontosult, a magyar légvédelemé is.

6 A 101. „Puma" Vadászrepülő Osztály 1944. május 1-én alakult meg Veszprém-Jutas repülőtéren, parancsnoka Heppes Aladár őrnagy volt. Az egység három századból állt, a volt 2/1 kolozsvári „Tőr" (parancsnok Scholtz Miklós százados), az 1/1 szolnoki „Dongó" (parancsnok Újszászy György százados), és az 5/3. „Kör-Ász" (parancsnok Bejczy József százados) alegységekből. Ezek a Puma hadrendben, az előzőekben ismertetett sorrendben, a következő számozást kapták: 101/1., 101/2. és 101/3. Az osztály 40 darab Messerschmitt Me. 109-G6 típusú repülőgéppel rendelkezett. A „Pumások" a harcban együttműködtek a Bécs körzetében állomásozó 8. (német) honi vadászrepülő hadosztállyal. Mindkét szervezet a Bécs körzetében lévő német vadászkörzet-parancsnokság közvetlen alárendeltségébe tartozott. A bombázások megkezdése előtt tehát a két fél ilyen felállásban várta a harcok kezdetét. Talán e rövidke visszatekintésből is kitűnik, hogy a szövetségesek nyomasztó mennyiségi és technológiai fölényben voltak, amit a harcok során a még oly hősies helytállás, bátorság, a haza védelméért érzett elkötelezettség sem tudott ellensúlyozni. Szolnok és környéke elleni szövetséges légibombázások krónikája Az események 1944. június 2-án kezdődtek a „Frantic Joe I."

7 fedőnevű szovjet-amerikai közös katonai inga repülőművelet bevezető mozzanataként. 6 Az adatok a II. Világháború Nagylexikon. Multimédia Woodstone Interactive CD ROM Fejlesztő és Kiadó Kft. anyagából kigyűjtve. 7 A Frantic Joe hadművelet kapcsán három ukrán repülőtér (Poltava, Mirgorod, és Pirjatyin) a szövetségesek részéről történő használatára, a szovjet-amerikai együttműködés keretében a 1943. november 28-án kezdődött teheráni konferencián kérte F. D. Roosevelt amerikai elnök J. V. Sztálint. Június 2-án 01 óra 45 perckor a 205. (brit) Bombázó Csoport Wellington és Halifax típusú repülőgépei repültek Szolnok fölé. Támadásuk célja az volt, hogy felderítsék a magyar légvédelmet, pontosítsák a majd nappal pusztítandó célpontokat, és elterelő, megtévesztő manővert hajtsanak végre a másnapi támadás leplezése céljából. Az angol gépek ekkor 27 darab bombát dobtak le a városra. Ennek egy része a Béke utcán és környékén, az ügyészség kertjében, valamint 7 darab a vasútállomás területén csapódott be. A bombák két házat teljesen elpusztítottak, hat épület pedig súlyosabbkönnyebb sérülést szenvedett. Öt személy életét vesztette, a holttesteket a hatósági légoltalmi szolgálat kárelhárítói kétórai munkával emelték ki a romok alól.

8 3. ábra. Szolnok 1944. augusztus20án (légifelvétel) Június másodikán délelőtt a 15. AAF öt bombázó wingjéből mind az öt bevetésre került, ebből egy, az 5. wing repült tovább a Szovjetunióba, az „ingaművelet" keretében. Az 5. (bombázó) wing Debrecent, a 47. Pisket, Nagyváradot, a 49. Szolnokot, az 55. Kolozsvárt, a 304. pedig Miskolcot támadta. A csapásmérő kötelékeket a 306. wing vadászgépei oltalmazták.

9 A bombázók 6 óra 55 perckor, időben egymást követő (hullámszerű) kötelékekben szálltak fel a Foggia környéki repülőterekről. A támadást a levegőben Ira Clarence Eaker tábornok, a MAAF parancsnoka vezette. A „kialakult gyakorlatnak megfelelően" az Adria fölött gyülekezett a kötelék, majd onnan a 800-900 repülőgép a Balaton fölött vette fel a harci alakzatot (Boxot), és folytatta útját a részére meghatározott célpont felé. Az első csapást a 304. wingből kivált mintegy 38 bombázó mérte Szegedre.

10 A következő célpont a szolnoki pályaudvar volt. A támadást a 49. (bombázó) wing 130 darab B-24 Liberator típusú bombázógépe hajtőt 8 Szolnok város tűzoltóparancsnokának jelentése, a június 2-iki légitámadásról. Szolnok Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattár (Dr. Kiss Gábor anyaga). 2003. 01.170. sz. 9 Az adatok a II. Világháború Nagylexikon. Multimédia Woodstone Interactive CD ROM Fejlesztő és Kiadó Kft. anyagából kigyűjtve. 10 Dr. Pataky Iván i. m.77. 231