Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Gy. Fekete István: A szövetséges légierő Szolnok elleni légitámadásai 1944-ben

Kiszolgálók, biztositofl 5. BW 6 db BG (2.,97,301.,463.,488) B-17-esek 304 BW 4dbBG (454 ,455.,456.,459.) B-24-esek 55 BW 3dbBG (461,484.,451.) B-24-esek B17 Flying Fortress B-24 Liberator 4dbBG (460,464,465 ,485.) B-24-esek 1 47. BW 1 4dbBG (98,376,449,540.) B-24-esek 90. Photo Wing (PW) 306. FW. F-5A B-24 7 db BG L_^ (1., 14,82,31 ,52,325 ,332.) 22 db vreszd. (FS) Gépek: P-38 Lightning P-47 Thunderbolt, P-51 Mustang Rövidítések: HW bombázó wing; BG bombázó csoport; FW - vadász wing; FG ' vadász csoport PW felderítő wing 7. ábra. A 15. (amerikai] Légi Hadsereg (AAF) állománya ber 10-re alakult meg, az Ira Clarence Eaker tábornok vezetése alatt álló, Földközi-tengeri Szövetséges Hadászati Légierő parancsnokság (MASAF). Ennek a szervezetnek az alárendeltségébe került a 15. (hadászati bombázó) Amerikai Légi Hadsereg (AAF), parancsnoka Nathan F. Twining tábornok, valamint a Sir John C. Slessor repülő marsall irányítása alatt álló 205. (brit) Bombázócsoport (ezred). A 15. AAF szervezetébe öt bombázó (5. 47. 49. 55. 304.), egy vadász (306.) és egy felderítő (90.) wing tartozott. (A wing sajátos amerikai repülőszervezet, a mi fogalmaink szerint talán egy repülőhadosztálynak felelhet meg!) A rendszeresített géptípus a bombázóknál a B-17 Flying Fortress, és a B-24 Liberator, a vadászoknál a P-38 Lightning, P-51 Mustang és a P-47 Thunderbolt, a felderítőknél pedig a P-38, az F-5 és a B-24-es volt. 1943 végén a 15. AAF3624 tisztből és 16875 legénységi állományú katonából, valamint 931 bevethető repülőgépből állt. A folyamatos fejlesztés következtében azonban 1944 nyarára már a géplétszám több mint 1200-ra nőtt, de volt olyan időszak és feladat, amikor meghaladta az 1500-at. A 205. (brit) Bombázócsoport 9 bombázórepülő századból állt, amiből 6 éjszakai, míg 3 minden napszakban bevethető volt. 180-240 darab Wellington, Halifax és B-24D Liberator típusú repülőgéppel rendelkezett. Feladatuk az amerikaiak által is bombázott célok éjszakai támadása, valamint a Duna és a Tisza elaknásítása volt.

4 A harci bevetések során a szövetségesek a felszállást követően az Adria fölött gyülekeztek és hazánk esetében a Balaton fölött vették fel a zárt támadási alakzatot, az úgynevezett „Bomberpulk Combat Box"-ot. Egy-egy Boxban általában egy bombázócsoportnyi (de két századnál sohasem kevesebb) gép repült szorosra zárt kötelékben. Ez a nagy magasságban repülő alakzat egyrészt a gépenkénti 10-12 darab 12,7 mm-es nehézgéppuskájával szinte áthatolhatatlan tűzfüggönyt volt képes alkotni, az általuk ledobott nagy mennyiségű bomba pedig szinte szőnyegszerűen terítette be és pusztította a célterületet (innen a „szőnyegbombázás" elnevezés). A szövetségesek bevetéseik előtt gyakorta szórtak le röplapokat, amelyben térképen tüntették fel a kijelölt célpontokat, és az adott ország nyelvén 205. Bo. cso. 240. BW. 344. BW. 231. BW SAAF. 178.-614. bo.szd. B-24D 148. bo. szd. 1575. bo.raj. Halifax 37. 70. bo.szd. Wellington Lengyel divízió 34.31 bo.szd. 138. 170 B-24D bo. szd. 614. bo.szd Halifax Rövidítések: BW - bombázó wing; bo. szd bombázó század 2. ábra. A brit 205. Bombázórepülő-csoport szervezeti felépítése felszólították a lakosságot arra, hogy költözzön el a veszélyeztetett környékről.

5 A bombázások kezdetét közvetlenül megelőző hónapok közül fon tos volt az 1943. november és 1944. január közötti időszak, amikor a szövetségesek Észak-Afrikából áttelepültek a Dél-Olaszországban lévő Bari-Foggia térségében kiépített repülőterekre: ezzel a manőverrel alakult meg a szövetségesek „második légi front" ja. 3. ábra. P-51 Mustang; kísérő vadászgép (angol felségjellel ellátvaj Ami a másik oldalt, azaz hazánk légvédelmét illeti, azt nem globálisan, az egész országra kiterjedően, hanem objektumok védelmére koncentrálva építették ki. Az ország „csöves" légvédelmi ágyús ütegei 8 légvédelmi tűzcsoportba sorolva (116 darab 29M, 8 centiméteres, 24 darab 5/8M, 7,66 centiméteres, 16 darab 37/1M és 39M, 8.8 centiméteres löveget foglalt magában), Budapest, Szolnok, Miskolc, (Ózd), Kassa, Kolozsvár, Fűzfő, Lispe, Győr térségében települtek. Az ágyúk mellett kihelyezésre került még 280 darab 4 centiméteres 36M Bofors gépágyú is. A Magyarországon lévő, német ágyúkkal felszerelt légvédelmi ütegek „Dóra" típusú tűzvezető lokátorokkal rendelkeztek. Ebben az időben a magyar gyártású lokátorok rendszere még nem alakult ki. 1944. márciusában két úgynevezett „Sas távolfelderítő készülék" működött Sári és Jászkísér körzetében. Magyarország német megszállása után a németek kiépítettek egy lokátor- és rádióállomás hálót, amelynek adatai a Bécs melletti Gotthard Handrick ezredes veCsanádi-Nagyváradi-Winkler: A magyar repülés története. Műszaki Könyvkiadó, 1974. Budapest. 204. oldal - Dr. Pataky Iván már korábban idézett írása. 46-47. 4 Az adatok, „A II. Világháború Nagylexikon." Multimédia Woodstone Interactive CD ROM Fejlesztő és Kiadó Kft. dokumentumaiból kigyűjtve. 5 Dr. Borús József: Szolnok a második világháború éveiben. 1939-1944. Szolnok város története. I. Szolnok. 1975. 240. 230