Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Pusztai Gabriella: Egy magyar orvos Afrika szívében (Dr. Scheitz László belga kongói működése)
35%, nőknél 45%, gyerekeknél 60% halálozást mutat, ami bizony rettenetes. Egész családok pusztulnak ki néhány hó leforgása alatt. " 16 A munkások egy része Ruandából, Urundiból (ma Burundi) érkezett, s fizikai állapotuk gyengébbnek mutatkozott: gyorsabban betegedtek meg, a malária súlyosabb formában jelentkezett náluk és többen haltak meg közülük, mint a kongóiaknál, de „az Azandék pl. jól bírják a munkát' A1 . Scheitz doktor javaslatot tett a jelenség tudományos kutatására, hiszen a klímaváltozás és a rendszeres munka szokat lansága nem jelenthetett megnyugtató magyarázatot minden felmerülő kérdésre. Kérését az esetleges költségek miatt elutasították. A ruandai alkalmazottak magukkal hozták a visszatérő lázat, melynek terjedését rövid időn belül sikerült visszaszorítania. 1937 májusában Ruanda-Urundi kormányzója és bennszülött uralkodójának nagybátyja meglátogatta a munkásokat, s a királyi rokon „nem volt megelégedve népének sorsával, mondván, hogy sokat kell dolgozzanak és keveset kapnak enni"™ Scheitz Lászlónak ennél súlyosabb gondot jelentett a járványos agyhártyagyulladás felbukkanása. Az afrikaiak igen nehezen viselték a szinte mindennapos jelenségként fellépő tüdőgyulladást, különösen ha az más betegségekkel kombinálódott. A magyar orvos végzett olyan császármetszést, ahol „az anyának luesen (szifilisz) és leprán kívül tüdőgyulladása is van s így nincs sok reményem hozzá" 19 . A munkások többféle bélférget hordoztak. „Nem is igazi néger az, amelyiknek legalább háromfajta A bilharziabélférge nincsen I' • W m Vizsgálat a munkások között f^T*' *•*$* Út az őserdőben sis 21 térhódítása aggasztó méreteket öltött. A munkások csak a táborokban használtak árnyékszéket, a munkahelyen nem, s az esővíz a bélsarat lemosta a völgyek aranymosó helyeire, ahol a vízben dolgozók megfertőződtek. A veszélyt jelentő tüdőgümőkórt külön telepen gyógyítottak. A legtöbb társaság viszont „a tuberkulotikusakat Scheitz László feleségével Mongbwaluban gyorsan hazaküldi a falujukba, nehogy a munkásokat fertőzzék, és azzal a szellemes tanáccsal látják el őket, hogy köpjenek a tűzbe, akkor meggyógyulnak. ,nl Számtalan csecsemő halálát okozta a helytelen bánásmód és táplálkozás. „De hát sajnos a néger anyák annyira nem törődnek csecsemőikkel, hogy csuda hogy nem a kétszerese hal meg. ,ia Az anya reggelente hátára kötötte a kicsit, ahol a széklet, vizelet egész nap a testére folyt. A csecsemőt lepték a rovarok, sütötte a nap, áztatta az eső. A gyerekeket a gyakori bél- és hörghurut, a malária és a bélférgek támadták, s szemmel láthatóan rühesek voltak. Ezért Scheitz doktor a nők számára kötelező, heti egyszeri szappanos fürdést szigorúan betartatta. A furunkulusok, tályogok, kötőszöveti lobok napirenden voltak, de gyorsan gyógyultak, sebfertőzések ritkábban jelentkeztek, mint Európában. Sorozatosan amputálni kellett viszont végtagokat trópusi fekélyek, elefantiázis 24 miatt. Elképesztően sűrűn fordult elő a sérv. Csak elvétve találkozott ellenben rosszindulatú daganatokkal, gyomorfekélyt, féregnyúlvány-gyulladást, epe-, vese-, hólyagkövet egyet sem látott. A homoki bolhát a bennszülöttek tűvel vagy késheggyel rutinosan szedték ki. Remek kézügyességükkel messze felülmúlták az európai orvost az intravénás injekciók beadásánál, az álomkórosok gerincvelő csapolásánál. Az afrikaiak tűrőképessége elképesztőnek bizonyult. Kizáródott sérvvel és üszkös belekkel is képesek voltak kilométereket gyalogolni a kórház felé. A műtétektől rendszerint kevésbé tartottak, mint a gyógyszerektől. A fájdalmakat (törések helyretétele, kötözése) viszonylag jól bírták. Scheitz László kemény munkával érte el, hogy a halálozási arány fél évvel megérkezése után mérséklődni kezdett, s néhány hónappal később felére csökkent. 25 Sebészeti esetekben 16 Scheitz László levele szüleihez 1937. jan. 10., Mongbwalu 21 17 Scheitz László levele szüleihez 1937. jan. 10. Mongbwalu 18 Scheitz László levele szüleihez 1937. május 16. Mongbwalu 22 19 Scheitz László levele szüleihez 1937. márc. 21. Mongbwalu 23 20 Scheitz László dr.: Orvosi élmények Belga Kongóban. Orvosi Hetilap, 1942. 2. 24 sz. 22. o. Forró égövi területeken előforduló, máj-, hólyag- és bélpanaszokkal járó féregbetegség Scheitz László levele szüleihez 1936. december 14. Mongbwalu Scheitz László levele szüleihez, 1937. május 16. elephanthiasis: a nyirokerek elzáródása miatt kialakuló, kötőszövet-szaporodással járó betegség, mely a láb és a külső nemi szervek megnagyobbodásával jár 223
