Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Pusztai Gabriella: Egy magyar orvos Afrika szívében (Dr. Scheitz László belga kongói működése)

Erdei néger kunyhó Az ekibondói nagyfőnök fia sajátos viseletben Mangbetu anya gyermekével Scheitz doktorék háza Kayeyeben nem veszített el egyetlen egy beteget sem. A betegellátásban felmutatott eredményeivel kivívta a bányatársaság főorvosának, Moncarey-nek a tiszteletét, elismerését. Varázslatok, varázslók Az európai orvosok Belga Kongóban nap mint nap találkoztak a hagyományos gyógyítók

26 konkurenciájával, szembesültek tevékenységük hasznos és káros következményeivel. Az etnomedicina - mint mindenütt a világon - a modern orvostudomány előfutára és kísérője volt, melyből bizonyos elemeket felhasználtak. Még napjaink tapasztalatai is azt mutatják, hogy a modern természettudományos orvoslás nem képes a kívánt eredményeket elérni a tradicionális betegségfogalmak, elképzelések, a gyógyító eljárások és orvosságok ismerete nélkül. A bennszülöttek Mongbwaluban megbíztak az európai orvosban, mindamellett sokan keresték fel a környékbeli varázslót. A javulás érdekében különböző talizmánokat kaptak, melyek lehettek pl. cigarettacsutkából, drótból, állatok fogából, szőréből stb. mondjuk egy falevélbe csomagolva. A varázsló gyógyszerei időnként sok kárt, néha halált okoztak. Scheitz László megfigyelése szerint legtöbbször az adagolást nem találták el, s pl. a gonorrhoea ellen használt szerektől néhányan meggyógyultak, mások meghaltak. A népi gyógyászatnak orvosi szempontból előnyös megnyilvánulásaként értékelte a betegség tényleges vagy képzelt helyén ejtett bemetszéseket: „ez semmi más valószínűleg mint a köpölyözésnek primitív módja''

11

. Igy könnyebbnek bizonyult a diagnózis felállítása s a kórelőzmény leolvasása a régi forradásokból. A környező falvak hiedelemvilágának sajátja volt (mint annyi helyen Afrikában), hogy a betegségek, halál okát egy-egy varázslatnak tulajdonították. „Ha egy ember beteg a faluban, akkor az összes lakosokat összehívják. A betegtől vért vesznek, összekeverik vízzel és abból mindenkinek innia kell. Hogy az, aki a beteget megbabonázta, azzal egyszerre haljon meg.

m Scheitz doktor gyakran látott pigmeusokat, amint bűvös szerként szárított majomgyomrot hordtak csuklójukon. Hozzájuk kapcsolódik az a kis epizód, mely az egyébként nagy befolyású varázslók mindenhatóságát látszik cáfolni: „A múlt héten behoztak egy öreg pygmeus varázs/ót. Aki varázslataival és jövendőmondásával nagyon megjárta szegény. Ugyanis jóslásaiban nem bíztak, s ezért istenítéletet tartottak nála, mondván, ha a tűz nem éget meg téged akkor elhisszük, hogy igazat mondtál, s ezzel két ember megfogta, odavonszolta a tűzhöz, karjait beletartották a lángokba, persze jutott belőle a hasára, mellére, arcára is, s egyik szemére megvakult a szerencsétlen.

m 25 1936-ban, megérkezésekor 7200 munkás volt a körzetben, asszonnyal, gyerekkel összesen 12.646, s ugyanabban az évben 8696 megbetegedés, 863 haláleset, 426 élveszületés fordult elő. 26 A hagyományos közösségeknek számos különböző fajtájú, képzettségű orvosló tevékenységet folytató tagja van, akiket bennszülött elnevezéseiken kívül sokféle - nem mindig találó - névvel illetnek: varázsló, javas, sámán, bába. 27 28 „herbalist", „witch doctor", „exorcist", „Medizinmann", „Kráuterarzt",...Dr. Grynaeus Tamás: A harmadik világ egészségügyi gondjai és feladatai. Orvosi Hetilap 1983.3184.0. Scheitz László levele szüleihez 1937. jan. 10. Mongbwalu Scheitz Lászlóné levele férje szüleihez (Scheitz Vilmoshoz), 1937. jan. Mongbwalu 224