Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Die Landwirtschaft von Dévaványa nach der Aufhebung der Leibeigenschaft

100 kat. hold szántóra, rétre, legelőre jutó számosállat illetve szarvasmarhaegység Dévaványán 1895 és 1935 között 5. táblázat Megnevezés 1895 1911 számosállatban* 19 18 szarvasmarha egységben** 22 21 * A számosállat kiszámításának módja: HAJAS - RÁZSÓ 1969.1467-1468. p. ** U.a. - 1469. p. A 100 kat. hold mezőgazdasági területre eső állatlétszám Dévaványán 1895-ben és 1911-ben* 6. táblázat Állat 1895-ben 1911-ben szarvasmarha 10,2 11,3 ló 5,1 5,6 sertés 22,8 15,3 juh 23,7 18 Mg. stat. 1895. és ÁLLATSZÁMLÁLÁS 1911. IRODALOM ACSADY Ignác 1948A magyar jobbágyság története. Bp., 1948. Politzer. (Magyar Közgazdasági Könyvtár). Bán Péter (szerk.) 1980 MAGYAR történelmi fogalomtár. - III. kötet. Szerk.: Bán Péter. Bp., 1989. Gondolat. EMBER Győző 1977 Az újratelepülő Békés megye első összeírásai. 1715-1730. Békéscsaba, 1977. GAÁL József 1978 Dévaványa nagyközség története. - Dévaványa, 1978. Nagyközségi Tanács. MAGYARORSZÁG 1865 MAGYARORSZÁG művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a Nagyméltóságú Magyar királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán, 1865. PATAY Pál 1926 Baldácsy Antal báró élete. Bp., 1926. SZABÓ Ferenc 1974 Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig. IN: BÉKÉS megye gazdasági földrajza. - Szerk.: Krajkó Gyula. - Békéscsaba, 1974. GÁBOR TOLNAY DIE LANDWIRTSCHAFT VON DÉVAVÁNYA NACH DER AUFHEBUNG DER LEIBEIGEhISCHAFT Der bedeutende Teil der von der Türkenherrschaft befreiten Tiefebene wurde in Besitz des königlichen Schatzamtes genommen. Dann bekam davon Báron János György Harruckern fást das ganze Komitat Békés. Der Marktflecken Dévaványa kam nicht mehr zum Gebiet des Harruckern-Besitzes, aber sein Gebiet war den Gemeinden des Komitats Békés anstoBend, die schon dazu gehörten. Diese Nachbarnschaft übte auch auf die Entwicklung von Dévaványa eine anregende Wirkung aus. Zum Befehl von Marié Theresia wurde die urbariale Zusammenschreibung, in derén Laufe der Marktflecken in die zweite Klasse kam, im Jahre 1767 auch in Dévaványa durchgef ührt. Für einen Fronhof berechnete man damals hier 28 Katasterjoch. Die Kleinadligen des Marktfleckens waren schon 1750 mit der aus Siebenbürgen entstammenden Familie von Báron Haller vereinbart, die den Kleinadligen der Stadt in ihrer Bestrebung, die Leibeigenen aus dem Stadtrat hinauszudrángen, beistanden. Das Urbarialrecht wurde im Jahre 1848 durch die bürgerlichdemokratischen Revolution radikal aufgehoben. Aber der Entwicklung des Marktfleckens war jetzt der GroRbesitz, der auf dem groRen Teil des Stadtgebietes lag, ein Hindernis. 187