Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Varga Ferenc: Íjkészítés Mongóliában
idejétől, a törvény tekintélyének, a szokások erejének, a hatalom tiszteletének a szimbóluma. Különlegessége, hogy nagyon nagy műgonddal, hosszú ideig készül. Készítésekor kőszáli kecske szarvát, szarvasmarha ínszalagját, csont nyílhegyet, keselyű szárnytollát, halenyvet, bambusznádat, nyírfát, nyírfa kérgét használják fel. Mérete jóval meghaladja az átlagos íjak méretét: hossza 2 méter. A nyílvessző hossza 1,3 méter, súlya 3 lan, kb. 111 gramm \jan = kínai uncia, 37,3 gramm). Az íj megfeszítéséhez szükséges húzóerő 42 kilogramm, húzáshossz 1,1 méter. S. Boldbaatar, Selenge megyei íjkészítő 1997 júliusától kezdve 2000. februárig készített „Tör/in ix xar num"o\ az országgyűlés elnökének (BatjargalnaV) ajándékozta. Jelen pillanatban a Mongol Parlamentben található ez az íj. Méret szerinti csoportosítás 1. Az íjak méretét nagyban meghatározza a karok hossza. Azonban nemcsak azok mérete alapján osztják be íjaikat a mongolok. Ha ezt tennék, nagyon sokféle íjtípus lenne, hiszen annak ellenére, hogy körülbelül minden íjkészítő hasonló nagyságú és formájú íjakat készít, saját, az íjkészítőre jellemző méretek, formák is lehetnek. így felajzott állapotban a húr hosszúságát, a markolat és a húr közötti távolságot is figyelembe veszik, és azok méretei alapján osztják be íjaikat. így tehát: 16 1. ix garin num („nagy kéz" íja). Ennek az íjtípusnak felajzott állapotban a húrhosszúsága 115 cm, vagy afölött van. Azért nevezik „nagy kéz" íjának, mert az ilyen íj megfeszítéséhez hosszú („nagy") kézre van szükség. Ezzel a méretű íjjal általában felnőtt férfiak nyilaznak. 2. dundgarin num („közepes kéz" íja). Ennél az íjnál a húr hosszának 110-115 cm közöttinek kell lennie. Az ilyen méretű íjakkal leginkább nők versenyeznek. 3. baga garin num („kicsi kéz" íja). Ennek az íjnak a húrja 110 cm, vagy attól rövidebb. Ezt leginkább gyermekek használják. Nekik a testméretük miatt szükséges az ilyen rövid húrhosszúságú, kisméretű íj. Méret szerinti csoportosítás 2. 17 1. ár garin num („nagy kéz" íja). Ennek az íjtípusnak, a markolattól a húrig tartó távolság 15 cm, vagy afölött van. Ezt a méretet kézzel ellenőrzik, úgy, hogy az ökölbe zárt kézfejet a hüvelykujj eltartásával a markolat belső felére helyezik, és a húrnak a hüvelykujj hegyénél kell lennie. 2. dund garin num („közepes kéz" íja). Ennél az íjnál a markolat és a húr között 10-15 cm-nek kell lennie. Ez a méret ökölbe zárt kézzel ellenőrizhető. 3. baga garin num („kicsi kéz" íja). Itt a markolat és a húr között 10 cm-től kevesebb a távolság. Ez a kézfejen lévő összezárt négy ujj (a hüvelykujj kivételével) segítségével ellenőrizhető. Ebből is látható, hogy a szakirodalomban fellelhető beosztás nagyban eltér a Xentii megyében használatban lévő beosztásoktól. Valószínűnek tartom, hogy ettől még színesebb, még változatosabb és még kimunkáltabb íjbeosztási rendszerekkel is találkozhatunk a későbbiekben, más adatközlőktől való gyűjtés után. További kutatással nem kizárt, hogy Mongólia más területeiről ezek a beosztási rendszerek tovább bővülnek majd. Jelen pillanatban meg kell elégednünk a fentebb említettekkel. A mongol íj (num): Szerkezeti részei: 18 1. amgawciin oni (a húr beakasztására szolgáló vájat a merev karon), 2. gicir (merev kar), 3. sillesen xülees 16 Gomb közlése [Xentii megye, íjkészítő) 17 D. Baldandorj-N. Dondog-S. Saraw: Suriin xarwaa, Ulaanbaatar 1971.68. 126 (kötözés), 4. sar xamar (az íj görbületét meghatározó nagyon fontos rész a markolaton), 5. üis, budag (nyírfakéreg, festés), 6. mör (az íj válla), 7. elég (szarulemez), 8. sörmös (állati ínszalagok), 9. tagnai (csapolás), 10. samsaa (xyamsaa, xonxiluur) (a merev kar két oldalán kialakított váll a húr megvezetésére), 11. ewer amagc (a merev kar végén szaruból készített erősítés a húr befogadására), 12. tewx (a húr eltartására szolgáló korong alakú fa, vagy csont a merev kar belső oldalán), 13. xaiguul (a húr befogadására és a merev karról való lecsúszás megakadályozására használt szaruból, csontból vagy fából készített eszköz a merev kar belső oldalán), 14. xöwc (húr), 15. gurawc[a markolat belső oldalára ragasztott fa vagy csont), 16. bariul (markolat), 17. balcin (rugalmas kar), 18. xüir vagy xöwcnii gicir (merev kar), 19. xöwc/üör(a húr beakasztására kialakított rész a merev karon), 20. ixbie (fatest) Megjegyzésképpen fontos megemlíteni az ilyen részletességig nem menő, de elnevezéseiben eltérő közlést a Juragt toli-ban (Képes szótár). Eszerint 19 :1. bariul (markolat), 2. xacir (merev kar - fentebb gicir), 3. amgawcni oni (a húr beakasztására szolgáló vájat a merev karon), 4. sum (nyílvessző), 5. xöwc (húr), 6. towx (a húr eltartására szolgáló korong alakú fa, vagy csont a merev kar belső oldalán - fentebb tewx), 1. samsaa (a merev kar két oldalán kialakított váll a húr megvezetésére), 8. matax xeseg (rugalmas kar - fentebb balciri). Minden egyes alkotóelemnek megvan a maga feladata. A mongol íj e nagyszámú alkotóelem miatt nagyon komoly harci eszköznek számít. Nemcsak az elkészítése, hanem a használata is igen nagy felkészültséget és szaktudást követel meg az íjásztól és az íjkészítőtől egyaránt. A visszacsapó íj működési elve a következő: leengedett állapotban az íj egy fordított „C" alakra hasonlít. Felajzáskor az íjász az íj rugalmas karjait készenléti helyzetbe teszi. Ekkor kapja az íj azt a jellegzetes formát, ami annyira jellemző a visszacsapó íjakra. A felajzással egy bizonyos mennyiségű energia kerül a rugalmas karokba, ami ott elraktározódik. Az íj megfeszítésekor ez az energiamennyiség továbbnövekszik. Amikor az íjász elengedi a húrt, az addig elraktározott energia ugyanakkora erővel és nagy sebességgel lövi ki a nyílvesszőt. Az íjat alkotó elemek mondhatni a legtökéletesebbek. A fatestre ragasztott ínszalagok és szarulapok minden ránehezedő erőnek kellőképpen ellenállnak. így az ínszalagok a húzóerőnek, a szarulemezek pedig a nyomóerőnek. Az íj ereje, gyorsasága függ a fatest és a szarulemez vastagságától, rugalmassága és szilárdsága pedig az ínszalagok minőségétől és mennyiségétől. A legjobb ínszalag, amit ráragaszthatnak az íjra, hópárducból származik, majd azt követi a lovak nyak melletti ínszalagja és a szarvasmarha lábának ínszalagja. 20 Széles körben a szarvasmarha-ínszalag terjedt el. Egy íj készítésekor egy szarvasmarhából kikerülő nyers, tisztítás és szárítás nélküli 500 grammnyi ínszalag szükséges. Oldalanként 250 gramm. A legjobb szarulemez pedig kőszáli kecske szarvából vagy hosszú ökörszarvból kerül ki. 21 A ma sporteszközzé szelídült fegyver alakja, mint ahogy az előzőekben már volt róla szó, különleges, mondhatni egyedülálló. A mongol íj úgynevezett túlfeszített íj. Ez a merev kar és a rugalmas kar közötti 30-35°-os szögnek köszönhető. Minél nagyobb ez a szög, annál inkább túlfeszített lesz egy íj. A túlfeszítettség azt jelenti, hogy a felajzott íj húrja felnyúlik a merev karra, és azon végighaladva a ru18 Sart Borjigin Jambin Bajarsüren: Cingis xaani cergiin jerjewseg, Ulaanbaatar 2000.115. 19 A. Dorjgotow, C. Songino: Juragt toli, Ulaanbaatar, 1998.174. 20 Jambaa közlése [Bulgan megye, íjkészítő) 21 Gomb közlése (Xentii megye, íjkészítő)
