Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Varga Ferenc: Íjkészítés Mongóliában
galmas kar és a merev kar találkozásánál (a tewx-né\) válik el arról. Emiatt, ha nem lenne ez a berendezés (tewx), a húr a ráragasztott szarulemezre támaszkodna fel, ami nem lenne megengedhető. Ennél az íjtípusnál szükség van egy, a merev karon hosszában végigfutó, a húr megvezetését szolgáló részre is. Ez mongolul: samsaa. (Ennek hiányában egyszerűen egy vékony fapálcát kötnek a merev kar mellé a húr igazítására.) Mindemellett nélkülözhetetlen ennél az íjformánál a húr megvezetésére, alátámasztásra, és egy a húrt befogadó „V" alakú alkatrészre. Ezek a már említett tewx és a xaiguul. Ez a két alkatrész nem engedi, hogy a húr lecsússzon a merev karról és kicsavarja, vagy akár eltörje a rugalmas karokat. Azzal, hogy a mongol íj túlfeszített, a húr közelebb kerül a markolathoz. Minél közelebb van a húr a markolathoz, annál több energiát képes raktározni az íjkar és annál hatékonyabb, gyorsabb, erősebb lesz az íj, de csak egy határig. Természetesen az íj ereje mindig nagyban függ a felhasznált anyagok minőségétől is. Ennek köszönhető, hogy a XVI. századig a mongolok által használt visszacsapó íjat olyan könnyen lecserélték erre a hatékonyabb íjtípusra. (Személyes tapasztalataim alapján azonban kijelenthetem, hogy a csere nem volt a legjobb választás a mongolok részéről! - V. F.) A húr anyagát tekintve: selyemszál. 22 Természetesen minden nagy szakítószilárdságú de vékony anyag megteszi. így ínszalag, lószőr stb. A húr részei: 23 1. amgawc (a húr beakasztó-karikája), 2. ewxex xeseg (csomózás az egyes részek összekötésére), 3. ix bie vagy gol (húrtest), 4. erxiilex xeseg (nyílvesszőt kirepítő rész), 5. onilox xeseg (a nyílvégbe illeszkedő rész), 6. xüir (xöwcnii gicirj (a húr vége a beakasztó-karikával együtt). Az íj fatestének anyagát tekintve: nyírfa [xus mod). Lehet még készíteni fűzfából (burgas) vagy bambusznádból (xuls) is, de ez utóbbi ritka és nehezen beszerezhető anyag. A vörösfenyő {xarmod) nem a legjobb, könnyen eltörhet. 24 Az íj készítésekor a fából kialakított testre először a két merev kar kerül fel. Miután mindkettő rajta van, és a kellő száradási időt kivártuk, akkor kell a szarulemezeket és a gurawcoX {Xentii megyében ugyanezt azt a részt sogognak nevezik, ami egyedülálló adat 25 ). Ezt követően kerül rá a sar xamar, mellyel az íj fatestének görbülete alakítandó ki, végül az ínszalagokat ragasztjuk rá az íjra. íjkészítéskor minden alkatrész ragasztásánál természetes ragasztóanyagot kell használni. Ez csakis halenyv lehet. A halenyv puhaságával és nagyfokú ragasztóképességével a legmegfelelőbb ragasztóanyag. Az elkészített íjat többféleképpen lehet díszíteni. A legrégebbi díszítési mód a nyírkéreggel vagy bőrrel való borítás. Az íjat nemcsak díszíteni, hanem védeni is kell. Ezért van szükség olyan borításra, ami a mechanikai sérülésektől és a nedvességtől egyaránt megvédi az íjat. Emellett mintákat is lehet felfesteni a borításra. Ma már esetenként az íj készítésénél használt nyírkérget műanyaggal egészítik ki, vagy cserélik fel teljesen. Természetesen annak is örülnünk kell, hogy ma akár így is, de meg tudott maradni az íjkészítés. {Jambaa nevű 87 éves halha íjkészítőt idézve: „A látásom rossz, a fülemmel nem hallok, itt-ott már mindenféle bajom van, és aki az íj-nyíl készítését tőlem megtanulná, nincs!" - sajnálatos módon 2002. július elején Jambaa elhunyt!) A mongol íj készítése A halha visszacsapó-íj készítését a legszemléletesebben egy íjkészítő adatközlése képes megmutatni. Ezért itt egy teljes riportot fogok közzétenni a témával kapcsolatban: íjkészítő: Jambaa, gyűjtés helye, ideje: Ulaanbaatar, 2001. október 18.: Legelőször is az íj készítésekor az íj gerincét képviselő egyenes fát alakítjuk ki. Az elkészített fának egyenletesen egyenesnek, 3 cm szélesnek (Ez egy kicsi, női-, vagy gyermek-íj mérete lehet, ugyanis a riport készítésekor egy ilyen kis méretű íjon szemléltette az elmondottakat. - V. F.) és 0,5 cm vastagnak kell lennie. Ez után a szarut ragasztjuk rá az íj belső oldalára. (Itt egy kicsit előre haladt adatközlőm a készítés folyamatát tekintve. - V. F.) Majd ráragasztjuk a merev karokat. A két merev karnak egyformának kell lennie. Amikor ráragasztottuk az íjtest középső részére a sarxamar-X ragasztjuk fel. A szarulemezek felragasztása után egy hónapot kell hagynunk száradni. Az állati ínszalagokat, miután jól szálakra szedtük és kiszárítottuk, halenyvvel ráragasztjuk az íj külső oldalára, és 20 napon vagy akár egy hónapon keresztül szárítjuk. így a szarut, a fákat, a sarxamar-X beleszámolva 4-5 féle részből áll össze az íj. (Itt a legfontosabb részekre gondolhatott, mert valójában az összes részt vesszük figyelembe, mintegy 20 szerkezeti elemről beszélhetünk. - V. F.) Utána a xaiguul-X készítjük el. Kőszáli kecske szarvából, szarvasagancsból, jak szarvából is lehet készíteni. A legnagyobb íjak általában 1,2 m hosszúak, de lehet 1,27-1,28 m hosszú is. Az amgawc (A merev karra felnyúló hurok, amelyet bele akasztanak a merev kar hornyába. - V. F. A Juragt to/i-ban az amgawc mint a teljes húr elnevezése jelenik meg. 26 ) csomójától fölfele (Ami nagyjából a tewxel egyenlő magasság. - V. F.) a húron mérve, 15-16 cm-nek kell lennie. Az ilyen rövid íj kemény, erős lesz. A hosszú íj puhább, lágyabb lehet. A nők általában 1,15 m nagy íjjal szoktak lőni. A gyerekek 5,7,8 éves kortól kezdik az íjászatot és szinte évenként cserélniük kell az íjukat. A 10. életévét elért gyermekek már 1,15-1,16 m nagy íjjal lőnek. Az íj markolatának feltétlenül vékonynak kell lennie. Ha vékony, az íj visszacsapódása jó lesz. Amikor az íjász felajzza az íjat, majd kihúzza, és a karok visszacsapódása jó, azt jöölttei num"x\dk nevezik. A szaru egyik oldalát laposra kell kialakítani, a másikat pedig dombomra. Egyenes szarut kell használni, itt-ott görbét, púposat nem lehet. 27 A megfelelően egyenes szaru hátuljára keresztben egyenes karcolásokat kell ejteni. 28 A fatestet nyírfából kell készíteni. Az erdei fenyő könnyen eltörik. Ezen kívül lehet még készíteni bambusznádból is. A tewx-eX és a xaiguul-X szarvasagancsból, kőszáli kecske szarvának a végéből, vagy elefántcsontból, de fából is lehet készíteni. Mostanában ez [xaiguul) egy elég vékony valami lett! 22 Jambaa közlése (Bulgan megye, íjkészítő) 23 Sart Borjigin Jambin Bajarsüren: Cingis xaani cergiin jer jewseg, Ulaanbaatar 2000.115. 24 Jambaa közlése [Bulgan megye, íjkészítő) 25 Gomb közlése (Xentiimegye, íjkészítő) 26 A. Dorjgotow, C. Songino: Juragt to/i, Ulaanbaatar, 1998.174. 27 A keskeny csíkra vágott szarulemezt szorosan egy egyenes léc mellé kötözik, majd száraz, hűvös helyre teszik. Akkor jó, amikor már minden görbeség, púp kiegyenesedik. Addig tartják rákötve a szarulemezt erre a lécre, amíg el nem nyeri a kívánt egyenességet. 28 Több helyen, többek között a honfoglalók sírjaiból is került napvilágra hasonló karcolásokkal ellátott íjcsont. Ennek az értelme, hogy a résekbe beáramló enyv még inkább fokozza a ragasztás minőségét, valamint a szarulemezek és a fa közé egy maar/inevü anyag kerül, ami gyakorlatilag sebkötöző géz. Ez is behatolva a résekbe tovább növelheti a ragasztás minőségét. 127
