H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Makkay János: A Jászság-határ és az indoeurópai őstörténet: régészeti tények és nyelvtörténeti vonatkozásaik
telep objektumai a kultúra minden ismert fázisának leleteit tartalmazzák. A közelben vannak olyan alacsony fekvésű vízállásos részek is, amelyek alkalmasak voltak főleg juhok legeltetésére. A lelőhely egyébként a Nagy Keleti Folyó (a Maros és a Körös pleisztocén kori közös elődje) törmelékkúpjának a legészakabbi pereménél fekszik, ahol a pleisztocén meder a törmelékkúp területébe vág bele. A törmelékkúp az Alföld keleti szélén van, a mai Maros-medertől északra. Északi részén egy kb. 20-25 km széles sávban nincsenek rajta korai és középső neolitikus (Körös és AVK) leletek, kivéve a legészakibb peremet, amelyet kis holocén medencék és alluviális Körös-medrek is tagolnak. A Szarvas 23. lelőhelytől délre (tehát magán a törmelékkúpon) hosszú kilométereken keresztül nyoma sincs Körös lelőhelyeknek. Több mint hetven évvel ezelőtt az egyik legkiválóbb magyar geográfus, Mendöl Tibor szinte megjósolta ennek a 23. számú lelőhelynek a létét. Egyik korai művében, Szarvas geográfiájában ő állapította meg azt, hogy az óholocénban a Körös új medre ezen a helyen átvágott egy pleisztocén meandert, és így szinte állandóan került friss víz a holtággá lett (azóta feltöltődött) pleisztocén mederbe. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen hely magaspartjai kiválón alkalmasak lehettek neolitikus település számára. A lelőhely valójában a Körös kultúra egyik legrégibb és leggazdagabb települése. 21 A Körös kultúra lelőhelyei általában az akkori élővizek partjain, a hátak folyóvíz felé enyhén lejtő oldalainak felső sávján vannak. Legtöbbjük igazi lineáris település, hosszuk elérheti az 1-1,5 kilométert is, szélességük pedig a leggyakrabban 20-50 m. Eszerint házak, gödrök, egyéb szerkezetek egyetlen sorából állanak. A lelőhelyek belső sűrűsége, intenzitása és egymáshoz való közelsége egyaránt nagy: a volt szarvasi járás 793 négyzetkilométernyi területén legalább 146 Körös lelőhely van, a volt szeghalmi járás 1219 négyzetkilométerén pedig 158. 22 A lelőhelyek nagy számából és a nagy belső sűrűségből azonban téves lenne arra következtetni, hogy a neolitikum eme korai szakaszában már nagyon magas volt a népsűrűség. Jóllehet a lelőhelyeken a hatalmas hulladékgödrök rengeteg edénytöredéke, állatcsontja és paticsanyaga intenzív tevékenységet mutat, nincs bizonyíték arra, hogy egy-egy kis vagy nagy telep egész területén folyt egyazon időben az élet. A lineárisan elnyúló hosszú telepek úgy is létrejöhettek, hogy kevés vagy esetleg csak egy-egy ház volt a telepen, és ezek helye generációként (25 évenként) mondjuk 50 méterrel arrébb került. Egy 1 km hosszú lineáris lelőhely tehát szélsőséges esetekben egyetlen generáció idején állhatott 20 házból, de akár 20 generáció idejéből egyetlen család egy, tovamozgó, azaz mindig arrébb újjáépített házának maradványa is lehet. A kérdés a kultúra időrendjének és fennállása hosszának kérdésében nem mindegy. Egy olyan teljesen feltárt kis telepen, ahol 2 ház maradványait találtuk meg és ennél több számára nem is lett volna hely (az Endrőd 119. lelőhely 23 ), a házak épülhettek és állhattak egyazon időben, vagy csak egyetlen ház állott egyszerre, és később egy másikat építettek. Az első esetben a telepen mindössze egy-két generáció idejéig laktak, az utóbbi esetben pedig 1-4 generáció alatt. Hasonlóképpen, egy nagy telep körül található kis telepek lehetnek egymással egyidősek, vagy lehetnek időben egymást követőek. Az ilyen kisebb telepek valószínűleg egy közeli nagy telep kiegészítő részei, szatellitjei voltak. Például az előbb 21 Az ásatások adataira és Mendöl kötetére lásd Makkay in MRT 8, 1989, 394-396. 22 További adatokhoz lásd Makkay 1982, passim, különösen 113. 60 említett Endrőd 119. (a maga teljesen feltárt kb. 5000 négyzetméterével) a közeli Endrőd 39. nagy telepéhez tartozhatott. Látható, hogy a lehetőségek között választani tudni legalább három kérdés számára döntő jelentőségű: - milyen hosszú volt a kultúra élettartama, - mekkora volt a népsűrűsége, - milyen volt a belső időrendje, a fázisok/periódusok száma. Ezekben az ügyekben csak akkor tudnánk dönteni, ha ismernénk a kultúra leleteinek, egész életének igen finom belső időrendjét, az egyes lelettípusok egymáshoz való időrendi viszonyait. Ezeket azonban nem ismerjük. Az viszont biztos, hogy igazi tellek nem jöttek létre a Körös kultúra idején. Ez annak a következménye (is) lehetett, hogy még a több családból (házból) álló telepek is lineáris irányban terjeszkedtek a keskeny hátakon. Nem kellett ragaszkodni a legelső házhelyhez, hiszen a magaspartokon mindenütt jó lehetőségek kínálkoztak. A lineáris telep azonban nem csak az életforma vagy a társadalmi szerkezet (a társadalmi egységek méretének a) következménye volt, hanem annak is, hogy a településre legalkalmasabb hátak természetüktől fogva keskenyek, de hosszúak. Az életforma pedig nagy (a hátakon értelemszerűen hosszan elnyúló, de keskeny) szabad térségeket követelt meg az élővíz közvetlen közelében. Szerepet játszhatott ebben (a tellek itteni hiányában 24 ) viszont két másik tényező is: - a kultúra élete viszonylag rövid ideig tartott, tehát nem egy évezredig vagy éppen másfél évezredig, - a Körös kultúra időszakát a területén nem teli-építő kultúra, a vonaldíszes kerámia korai szakasza követte, amely egyébként is ritkán telepedett meg a Körös kultúra elnéptelenedett lelőhelyein. A Körös kultúra ismert temetkezéseinek száma alacsony: talán 100 (jóval több, mint 25, részben feltárt lelőhelyről), és ez alacsony népsűrűséget és a kultúra rövid élettartamát sugallja. Persze lehetne egy olyan kifogást emelni, hogy csak a halottak egy (kisebb) részét temették el hagyományos módon a telepen. Itt vannak azonban az állatcsontok, amelyekből a telepre bekerült teljes mennyiség ránk maradt. Nos, Endrőd 119. teljes feltárásán 20.723 állatcsontot gyűjtöttünk össze (amely alighanem a ma ismert legnagyobb együttes a korai neolitikumból). 74%-a juh és kecske. Volt összesen 140 csont a háziasított sertéstől, melyek összesen 20 egyedhez tartoznak. A lelőhely kerámiája a kultúra minden, ma ismert fejlődési szakaszát képviseli, a legkésőbbi, Protovinca-szakaszt kivéve. Mint említettem, két ház maradványai kerültek elő, és összesen 6 sír. Ha a Körös kultúra fennállásának teljes idejét 500 évre tennénk (vannak ilyen javaslatok is), akkor arra kellene következtetnünk, hogy ezen belül két alkalommal tértek vissza a telepre egy-egy ház építésére és az annak megfelelő 25-25 (legfeljebb 50-50) évre, viszont a közbeeső időkben is került Körös kerámia a lelőhelyre, illetve az építkezők régebben készített, esetenként 200 éves kerámiákat is hoztak magukkal. Egy másik lehetőség, hogy a kis közösség 500 évig folyamatosan élt a kis telepen, épített 500 év alatt két házat, eltemetett 6 halottat, és minden 25 évben levágott egy disznót. Mindez természetesen lehetetlenség. Még torzabb, abnormális következtetésekre kell jutnia annak, aki a Körös kultúra élettartamát 1000, sőt 1500 év hosszúságúnak véli. 23 Makkay, J. Excavations at the Körös culture settlement of Endró'd-Öregszó'iők 119 in 1986-1989. In Settlement and landscape changes in South-East Hungary, I. Reports on the Gyomaendrőd project. Budapest, 1992,121-152. 24 Köztudott, hogy a Körös kultúra elődei és egykorú rokonai délen mindenütt télieken (is) laktak, még Szerbia területén is.
